Harangszó, 1936
1936-06-21 / 26. szám
27. évfolyam. 1936. június 2Í. Alapított* > KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos Dunántúli Luther-8zövetség. Megjelenik minden vasárnap Ingyan mallékltt tanév alati feéthatanként a KIS HARANQSZÓ 1035 bon beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. Postacaekkszámla : 30.52«. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Isten országa eljön ugyan önmagától, a mi imádságunk nélkül is, de mi azt kérjük ebben az imádságban, hogy mihozzánk is eljöjjön. A második kérés lutheri magyarázata a kiskátéból. 2é szám. A Uuuint ■MtkMxU-kUdóhlTktal* > . GVÖR a, P»tőfi-t*l ». KlAfintfai kit,: noiyedévrc 1 P 2d (1114:. félévre 2P# fillér, e*y évre 1 P M fillér Caoportoi kfildéuel 10*/i-oi kedveimén^ Amerikába e(é«i évre 8 dollár; u utódállamokba aexyedévre 1 P «0 fillér Kapuzárásra. Elérkeztek a számadásoknak a napjai... (Hős. 9. 7.) M ár csak pár nap és bezárulnak az iskolák kapui! Már csak pár nap és a tovasuhanó idő lezárja a számadási könyvnek azt a lapját, amelynek „tartozik“ és „követel“ rovataiba a mi jövendőnk reménysége tiz hónapon keresztül jegyez- gette be a kötelességteljesités számadatait. És' már csak pár nap s gyermekeink ajkán az Ur házában felcsendül a hálaadó-ének zsolozsmája, amelyben a jövendő munkásai mondanak köszönetét annak az Istennek, aki az elmúlt tiz hónap munkamezején ismét bebizonyította gyermekei előtt, hogy Ő „jó és mindörökké vagyon az ő irgalmassága“. Hát vájjon annak a kapuzárásnak, annak a számadó-könyvnek és annak a hálaéneknek van-e visszhangja a mi szivünkben is? Vájjon annak az iskolakapunak a becsapódása eszünkbe juttatja-e, hogy a mi életiskolánk nagy termében is véget ért egy év, amely gyermekeinkkel .szembein bennünket is fokozott kö- telességteljesitésre kötelezett? Vájjon az a lezárt számadási könyv eszünkbe juttatja-e, hogy annak rovataiba az elmúlt tiz hónap alatt nekünk is volt irni valónk? S vájjon az a templomban felcsendülő hálaének eszünkbe juttatja-e, hogy a kegyelmi áldások mennyi és mily draga ajándékait jelenti az elmúlt iskolai év a mi számunkra is? Oh! mert szánalomraméltó és koldus-szegény az a szülői sziv, amely az elmúlt tiz hónap alatt csak érdektelen szemlélője volt gyermeke magvetésének és az ő lelkivilágában — bizony-nem egyszer — nehéz verejtékes küzdelmeinek. Oh! jaj annak a szülői szívnek, amely most a gyermekeivel szemben fennálló kötelességeire gondolva nem tudja érezni és vallani a prófétával: „Elérkeztek a számadások napjai . .“ És jaj, százszor is jaj annak a szülői szívnek, amelyben az évzáró istentisztelet hála-éneke nem tud visszhangot találni, mert úgy érzi, hogy neki a becsukódó iskolakapuk előtt nincs semmi köszönni valója. „Elérkeztek a számadásoknak a napjai...! Elérkeztek nemcsak a gyermeked, hanem a te számodra is — te édesapa, te édesanya! Ha kezedbe veszed gyermeked bizonyítványát, ennek a prófétai üzenetnek a tükrében olvasd és mérlegeld osztályzatait. Ha a bizonyítvány jó s gyermeked szorgalma, jósága örömre dobbantja szivedet, — vess számadást önmagadban, vesd tel a kérdést: van-e benne részed neked is? Ha van, — adj hálát az Istennek, hogy megsegített gyermeked jövőjéért vivott harcodban, hogy erőt, egészséget adott gyermekeddel szemben tartozó kötelességed hűséges elvégzéséhez. De ha nincs benne részed, akkor is adj hálát százszorosán, hogy gyermeRégóta igy hívjuk egyházunk iskoláit, melyek kezdettől fogva erősségei voltak az evangélikus egyházunknak. A középkorban a népművelés, a közoktaiás nagyon el volt hanyagolva. Luther Márton doktor egyetemi tanár érdeme az, hogy folyton sürgette, követelte.az államtól, a fejedelmektől az iskolák felállítását, az általános népoktatást. Ez természetes is, mert a reformáció az evangélium felszabadítása volt. A könyvtárakba a falakhoz láncolt bibliát Luther megszabadította a láncaitól s az akkor feltalált könyvnyomtatás segítségével a nékedben követendő példát állított eléd a hűséges kötelességteljesitésre. — Ha gyermeked bizonyitványa a bánat fellegeivel árnyékolja be szivedet, — tégy számadást önmagadban, vesd fel a kérdést: vájjon azoknak a fellegeknek felidézésében nincs-e része a te nemtörődömségednek, amely azt hiszi, hogy gyermekeddel szemben csak az iskolának vannak kötele.sségei ? Ha van részed benne — adj hálát Istennek, hogy gyermeked rossz bizonyítványában még ideje-korán figyelmeztetett téged a mulasztásodra. Ha nincs benne részed,— adj hálát az Istennek, hogy gyeimekedhez fűzött s talán légvárakat építgető reménységeid közepette még idejekorán megment attól a csalódástól, amely talán később, évek múltával, tengernyi könny és anyagi áldozatok után — összetörné szivedet. Apák! Anyák! Kapuzárásra, tanévzáró istentiszteletre zúgnak a harangok .. . Minden harangkondulás emlékeztessen benneteket arra, hogy számotokra is „elérkeztek a számadásoknak a napjai!“ Irányi Kamill. pék anyanyelvére lefordítva a nép kezébe adta, hogy az a saját szemével olvassa az élet felséges titkait, boldogító égi üzenetét. Ézért volt szükség arra, hogy a nép minden államban megtanuljon irni-olvasni és egyébként is művelődjék. Az evangélikus egyházaknak a legelső dolga az volt, hogy a templom mellé iskolát is építsenek mindenütt. A reformáció kezdetétől kezdve hires iskolái voltak az evangélikus gyülekezeteknek, amiket mai napig az állam helyett a hívek tartanak fent áldozatkészséggel. Nemcsak népiskoláink voltak és Yeieményes keríünk.
