Harangszó, 1936
1936-04-26 / 18. szám
Í42 HARANGSZÓ 1936 április 26. römszeríí alakulatokkal az ujjuk hegyén. S el is vannak ragadtatva ettől, de ezzel már le is leplezték magukat, elárulták, hogy Ízlésük a sekélyes világ ízlése. Ilyenek remélem s hiszem, hogy evangélikus leányok között nem akadnak. Hát egy kis púder, ondolálás, köröm- fényesltés talán bűn? Bűn nem a tárgyakban, hanem az emberekben van. A hiúság a bűn. Bűn az, ha sokat adunk az emberek tetszésére, vagy szeretünk magunk előtt is tetszelegni. Ha sok időt, pénzt pazarlunk felesleges apró dolgokra. Hiú az is, ki azt mondja magáról, hogy sokkal magasabb gondolkozáséi semhogy a divat után menjen, vagy külsejével annyit törődjön. Egypár olyan apróság, amely az ápoltság, gondozott- ság jellegét adhatja az embernek, egyáltalán nem sorozható a bűnök közé. Szép akarsz lenni? Légy egészséges és jól ápoltan az, ami vagy, ne másítsd meg magadat, hanem hozd harmóniába külsődet a lelkeddel. Sokan az öltözködéssel igyekeznek megmásítani magukat. Hogy ki milyen ruhát vesz fel, az mindig attól függ, hogy milyen a lelke mélyén. Nem mentheti senki magát azzal, hogy a varrónőre hivatkozik, hogy azt így csinálta, vagy hogy most így a divat. A liliom mindig liliom marad, a bogáncs, pedig csak bogáncs. A ruha, mindig az ember lelkét tükrözi vissza. A divat nem tökéletes, nem is művészi szép. A divatot meg kell szokni. El is szokunk a régebbi divattól s aki mégis így öltözik nevetséges. Milyen furcsa lenne, ha egy egyetemi tanár, mivel régente parókát viseltek parókát tenne kis máslis copfocskával, azt gondolva, hogy ő a tudásával úgyis meggyőzheti az embereket belső értékeiről. Kár volna az idejét ezzel a meggyőzéssel tölteni! Mindenkinek joga van úgy öltözködni, amint ez a társadalmi helyzetének megfelel. Csak túl ne lépje a határt! Persze vannak olyan férfiak, akik csak úgy repülnek a fényesen öltözött lányok után, de amint megtudják, hogy csak ruha van, de pénz bizony nincs, azonnal vissza is vonulnak. Nem baj, ezekért úgysem kár. Lesznek, akik a jó! kiöltözött lányoknál megismerik a szeretetreméltó lelket, de még sem mernek közeledni, mert ilyen luxust az ő erszényük nem enged meg, ők nem tudnák így kiöltöztetni feleségüket. És aztán hiába minden bizonygatás, hogy milyen olcsón állították elő az egész fényes ruhát, hiába a fogadkozás, hogy hiszen a férjük mellett tudnak ők lemondani s szerényen élni, a hódoló udvarlók nem mernek nősülni. Legalább is az értékesebb része nem, mert nem merik vállalni a felelősséget. Ha barátnőiddel társalogva beszélgetéseidben állandóan szerepel a glokni, rüss és szeimedli, ha folyton csak arról beszélsz, hogy a ruhád mennyire sveifolt s hol raffolt, akkor baj van. Ha több időt töltesz kirakatok előtt, mint a munka, vagy könyv mellett, vagy ha este nem tudsz elaludni, mert nem tudod, hogy méregzöld, vagy eperpiros legyen az új jumperod, akkor nézz a lelkedbe s meglátod, hogy ott valami üresség, sivárság van. S ébredj önmagadra! Ez nem te vagy! Ne törődj annyit ez üres apró dolgokkal. Üres, felületes lelkűnek látnak így. Nem láthatják meg benned az értéket s nem talál rád, aki keres, mert álruhában vagy. Aki férjhez akar menni, annak készülni kell arra. Nem azzal, hogy igyekszik a kelengyéjét minél előbb megszerezni, hanem azt kell jól megfontolnia, hogy ő feleség lesz. Mit jelent ez? A férfi segítőtársának kell lennie. A férfi megszerzi az anyagiakat, a nőpek kötelessége ennek helyes forgatása, beosztása. Aki lánykorában könnyelmű, vagy esetleg pazarló, ritkán lesz belőle takarékos asszony. Előfordul néha olyan eset igaz, hogy azt mondják ilyen, vagy olyan lány volt s lám, milyen kitűnő asszony lett. Ez azonban nagyon ritka. Vagy talán nem is a ritkaságok közé tartozik, mert nem is volt az a lány olyan, amilyennek mondták, csak félreismerték s most tűnik ki, hogy milyen is ő. Anélkül, hogy cseléd lenne az asszony, értenie kell mindenhez, ami a háztartásban előfordul és ahhoz, amivel sokat megtakaríthat, magasabb szintre emelhet, egészségesebbé, szebbé, kedvesebbé, színesebbé teheti vele a családi életet. Értenie kell a sütés-főzés, befőzés, konyhakert, gyümölcstermelés, baromfitenyésztés, mosás, vasalás, kézimunka minden fajtája, parkett kezelés, bevásárlás, háziköltségvetés, betegápolás, Ízléses lakásberendezéshez stb. stb. Vájjon igyekszik-e megtanulni mindezeket a mai leány? Vagy derogál neki még a mosogatás is, mert hát akkor a szép manikűrözött keze piszkos lesz s azt mondja, rá érek majd akkor is megtanulni ezeket, ha muszáj. De nagyot téved az ilyen lány s a maga kárán fogja megtanulni, hogy mégis csak jobb lett volna megtanulni mindezeket lánykorában. Ha aztán az édesanya munkájára gondolunk, a csecsemőápolásra, a kis gyermek gondozására, nevelésére stb., csodálkoznunk kell. hogy milyen nagy és egész embert kívánó munkára mer vállalkozni az olyan fiatal lány, aki csak épen ahhoz ért, hogy a partiképes ifjút behálózza, máshoz semmihez. (Folytatjuk.) * 4 * 6 * 8 Az olvasás tízparancsolata. 1. Olvass. 2. Rendszeresen olvass. 3. Inkább keveset, de alaposan. 4 Kerüld a lélekmérgező olvasmányokat. 5. Amit olvastál, azt fordítsd a magad és mások javára. 6 Kiolvasott dolgaidat gyújtsd össze, vagy add tovább 7. Inkább szakirányú dolgokat olvass és ne össze-vissza. 8 Ne csak újságot, könyveket is olvass. 9. Olvasd egyházad sajtótermékeit. 10. Mindenekelőtt pedig a szentirást. Égő könyvtár. Egy amerikai embernek kigyulladt a könyvtára. Az illető kétségbeesetten igyekezett menteni értékes könyveit. Közben pedig maga is odaégett. Bizony vannak könyvek, amelyekért érdemes az életet is kockára tenni, de vannak olyanok is, amelyeket legokosabb volna tűzbe hányni. ISTEN IGÉJE. Bánatomra nincs orvosság, elemészt a fájdalom. Zápor módra hull a könnyem, az égre száll lpanaszom. Éjjel nappal nincs nyugalmam, vigasztalan a [fájdalmam, Már-már rosszra gondolok ! De felnyitom a bibliámat, mellé ülök csendesen. Hozzám intézett levél ez, mit Isten küldött nekem. Minden szava égi balzsam, ettől meggyógyul [fájdalmam És az Ige csudát tesz. Hogyha súlyt az Isten karja, s rámnehezül ostora, Előveszem Jóbnak könyvét s vigasztal minden sora; Kik az Urnák gyermekei, nékik sokat kell [szenvedni, így jutnák mennyországba. S bánatom ha csillapul, tép-szaggat a gyötrelem, Krisztusomnak szenvedésit könyvemben • [felkeresem. Ha ott vagyok a Golgotán, panaszra már nem [nyílik szám. Térdelek s szégyenkezem. Mikor eljő végső órám s porsátorom leteszem, Elszakadnak mind a szálak s végső búcsúmat [veszem : Akkor sem hágy el nyugalmam, mert az Ige [bizodalmám, A földről mennybe emel Nyisd fel te is bibliádat, ülj le mellé csendesen, Bún vissza ne tartson tőle, olvasd minden reggelen Nincs hatalom, ki megmentsen, bűnödből ujjá[teremtsem, De az Ige csodát tesz ! Horeczky Béla. Dunántúli körzeti konferenciák. D. Kapi Béla püspök ez évben ismét megtartja az elmúlt években bevezetett és kitünően bevált lelkészi és tanítói konferenciákat. A konferenciák időrendje, helye és tárgya a következő: Tanítói konferenciák: A tolna-baranya-somogyi egyházmegye részére Bonyhádon április 28—29.-én. — A kemenesaljai, vasi közép egyházmegye részére Kőszegen május 5—6.-án. — A győri és veszprémi egyházmegye részére Győrött május 11—12.-én. —- A soproni alsó és soproni felső egyházmegye részére Sopronban május 26—27.- én. — A somogyi és zalai egyházmegye részére Nagykanizsán junius 2—3.-án. A tanítói konferenciák tárgya: A val- Iástanítás és a tanító. Első nap délelőtt: Áhítat. 1. A vallásos nevelés szüksége és lehetősége. 2. A vallástanítás teológiai anyaga, a) Isten a történelemben, b) Isten a mindennapi életben, c) Isten a hit világában, d) Isten az imádságban, e) Isten a szentségben. Délután: a következő kérdések közös megbeszélése: A vallásoktatás módszerének kérdései; a vallásoktatás és a család; a vallásoktatás és a templom; a vallásoktatás segédeszközei; nehézségek — gondolatok — tervek. Áhítat. Második nap délelőtt: Áhítat. 1. A vallásoktatás feladata az egyházi életre-nevelés szolgálatában. 2. A vallástanítás tárgyi feltételei. 3. A vallástanító egyéniségének személyi feltételei. Áhítat. Közös úrvacsora.
