Harangszó, 1936

1936-04-26 / 18. szám

1936. április 26. HARANGSZÓ 143. A leiké s, z í konferenciák: A tolna-baranya-somogyi egyházmegye részére Bonyhádon április 30—május 1.-én. — A kemenesaljai és vasi közép egyházmegye részére Kőszegen május 7—8.-án. — A győri és veszprémi egy­házmegye részére Győrött május 14— 15.-én. — A soproni alsó és soproni felső egyházmegye részére Sopronban május 28—29.-én. — A somogyi és za­lai egyházmegye részére Nagykanizsán junius 4—5.-én. A lelkészi konferenciák tárgya: A keresztség szentsége. Első nap délelőtt: Áhítat. 1. A keresztség bibliai és hitval­lási alapja. 2. A keresztség értelme és vallási jelentősége. 3. A keresztség érté­kelése az egyházban és a közfelfogás­ban. 4. A keresztség és a szekták. — Délután: a következő kérdések közös megbeszélése: A keresztség az igehirde­tésben; A keresztség az oktató munká­ban; A keresztség a lelkipásztori mun­kában; Hogyan lehetne emelni a ke­resztség szentségét a nép közfelfogásá­ban? Áhitat. Második nap délelőtt: Áhí­tat. 1. A keresztség és a konfirmáció. 2. A lelkész viszonya a keresztséghez. Áhí­tat. Közös úrvacsora. OLVASSUK A BIBLIÁT Jézus szavai önmagáról. Április 27. Magvető. Máté 13, 37. A falusi élet mély nyomokat hagyott az ott felnövekedett Jézus lelkében. Leg­szebb hasonlatai, képei a természetből, a földmíves életből valók. Mi a magvető munkája? Hogy az elvetett niaggai éle­tet vigyen a földbe, a holt talajba. Meg­indul a mag fejlődése, felveszi magába az élettelen földrészecskéket s a kifejlő kalászban értékes, új buzaszemeket hoz létre. Mint a termőtalajra, úgy tekint Jé­zus az emberi szívre. Tiogy abból dicső termést hozzon elő. ő az élet niagvával közeledik hozzánk. Ez az ö beszéde, az ige. Engedjük, hogy szívünkben megin­dulhasson ez az áldott folyamát! Április 28. Orvos. Márk 2, 17. Jézus azért jött, hogy egészséget, gyógyulást hozzon. Világosan látta az emberek ba­ját. Amikor a gutaütöttet viszik hozzá, nem a testről gondoskodik elsősorban, mert tudta, gyötröbb baj a lelki beteg­sége: „Fiam megbocsájtattak a te. bű­neid.“ Oly csodálatos kímélettel gyógyít s a beteg léleknek szeretettel mutatja meg a szabadulás útját. Máskor pedig keményen, az orvos metszőkésével ope­rálja a bajt. A gazdag ifjúhoz ígv szól: „Egy fogyatkozás van benned ..“ Kö­vetése nem egyszer súlyos feladat elé állít minket, de áldott gyógyulás fakad­hat nyomán. Április 29. Gazda. Máté 20, 1. Jézus ah­hoz az emberhez hasonlítja magát, aki­nek sok munkása van. Mindegyiknek ki­adja a maga munkáját és az egész üzem gazdája kezébe fut össze. Mennyi oda­adással keresi a hivalkodók munkába ál­lítását! Szörnyű nyomort okoz a mun­kanélküliség, de még szomorúbb ez lel­kiekben. Jézus murfkába akar állítani bennünket. Nincs oly kicsi képesség, hogv fel ne tudná használni. Ennek a célnak a világossága ragyogja be lelkün­ket és végezzük a reánk bízott munkát odaadó hűséggel. Április 30. Szőlőtö. János 15,1—8. Amikor Jézus szőlőtíőnek mondja magát, arra mutat, hogy ö az örökélet forrása. A vallásosság különféle jelenségeivel feldí­szíthetjük magunkat, de ez csak olyan, mint a karácsonyfadísz, nem igazi gyü­mölcstermés, amelyet Isten vár el tő­lünk. Nemes gyümölcsöt csak a tökén élő vesszőként teremhetünk: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.“ Ak­kor maradunk meg a szőlőtőkén, ha Krisztus igéje lakik bennünk és annak vezetése alá helyezzük egész életünket. Május 1. Jó pásztor. János 10, 11. Gon­doskodni kíván rólunk. Mindent meg­tesz a nyájért. Drága kincs előtte min­den lélek, még az elvetett, kitaszított gonosztevő is. Ismeri övéit, minden egyessel foglalkozik, az eltévedtet fel­keresi. az elepedtet ölébe veszi, hordoz­za. Gondoljunk Péterre, mennyire segít­ségére van sok tévelygésében és gyarló­ságában, mily csodásán neveli apostoli hivatására. A felettünk élő pásztornak gondja van ránk, de egyben vezető sze­repet is kíván vinni életünkben. Necsak pásztoroló szeretete után vágyakozzunk, de irányító rendelkezéseit is fogadjuk el. Május 2. Vőlegény. Márk 2, 19—20 A tanítványok szíve túlárad a boldog örömtől, hogy Jézussal lehetnek. E kép­ben az Üdvözítő felemeli magához az emberi életet, szeretetteljes, bizalmas vi­szonyba lép véle. A vőlegény hasonlatá­ban nem az egyes lélek viszonya jő számba, hanem az egyház. A lelki egy­ség, a közösség forrasztja egybe tanít­ványait, mely az első pünkösdkor jut mind teljesebb kífejlésre. Azóta folyik Jézus hódító munkája. Evangélioma 700 nyelven hirdettetik a szélrózsa minden irányában. A vőlegény akarata, hogy egyháza készen várja őt. Jelen. 22, 17—20. Május 3 Király. János 18, 33—37 Királyi igénnyel lép fel. Működése kezdetén ez a követelése: „Térjetek meg.“ Virágva­sárnapi bevonulása is azt hirdeti: még ha keresztre feszítik is, uralkodni fog. Királyi igényét az egyesre és a világra egyaránt fenntartja. Ahol megjelenik, ott szeretetével, isteni erejével, hatalmával intézkedik. így történik ez a kánai me­nyegzőn, Máté elhívásakor, Péter halfo­gásánál, mindenütt irányít az ő hatal­mával. Parancsol a lelkeknek: akarom, tisztulj meg..., kelj fel... Parancsol a vi­harnak, halottnak, parancsol nekem is: te kövess engem. Mt. XXVIII. 18.: „Né­kem adatott minden hatalom.“ Rimdr Jenő KARCOLATOK. Válassz. Pezenhoffer Jlntal a Magyar Kait ura április Ő.-i számában kis­sé megkésett támadást intéz a Harangszó múlt éni karácsonyi száma „Luther családi élete“ cí­mű cikkének Várdai érsek rende­letére vonatkozó kitétele ellen. Rövid válaszunk a következő: 1. Pezenhoffer ne állítsa Lut­hert többnek mint mi. Luther nem alapítója a protestantizmusnak, hanem csak reformátora, visssa- alakitója annak, ami az idők fo­lyamán megromlott. 2. Pezenhoffer ne magyarázzon bele cikkünkbe olyat, ami abból teljességgel hiányzik. Támadott cikkünk ugyanis egy szónál sem állítja, hogy Várdai érsek ,,taná­csolta a házasság helyett az ágyasságot“. Ha Pezenhoffer még- egyszer elolvassa az illető mon­datot, látni fogja, hogy az, csak megállapítja azt, ami lényegileg — saját bevallása szerint is — valóban benne van. Várdai érsek rendeletében. 3. Pezenhoffer ne vádoljon meg bennünket olyasmivel, ami távol áll tőlünk. Mi nem rágalmaztuk meg az ő anyaszentegyházát, csak egy történeti tényt említettünk meg, azzal az érsekkel kapcsolat­ban, aki se ,,megalapítója, se re­formátora, se büszkesége nem volt a katolicizmusnak“, ki „a ka­tolikus egyház legziláltabb és leg­sötétebb korszakának gyermeke volt, ki maga is sokkal inkább volt államférfi, mint főpap . . .“ — hogy Pezenhoffer szavaival éljünk. 4. JJkinek a tollából annyi mé­reg folyt már ki, mint az őr éből, annak nincsen joga mást lélek- mérgezéssel vádolni ! HETI KRÓNIKA. A kormányzó jelenlétében vizrebo- csátották a Szeged nevű tengerjáró ha­jót. — A pénzügyi bizottság elfogadta a közoktatási és a földmívelésügyi költ­ségvetést. — A kőbányai Wander-táp- szergyárban robbanás történt. Egv fel­robbant oxigénpalack rommá döntött három épületet és tizennégy embert megsebesített. — Fényiizési cikknek nyilvánította a magyar könyvet a ro­mán kormány. — Erdélyt elárasztják Bukovinából hamis román ezüstpénzzel. — Lezuhant egy olasz utasszállító re­pülőgép. Hét ember meghalt. — Angol torpedóromboló vitte haza az elhunyt londoni német nagykövetet. — Az an­gol hajóraj a földközi tengeren hadgya­korlatokat tart. — A török csapatok ál­lítólag bevonultak a hadmentesített öve­zetbe. — Zárt ajtók mögött tárgyaltak az angol, belga és francia vezérkarok. — Olaszország csak Genfen kívül tár­gyal a békéről. Fegyverszünetet euró­pai beavatkozás nélkül Badoglio köthet a hadszíntéren. — London hallani sem akar Genf mellőzéséről. Páris pedig a népszövetség összeomlásával számol. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom