Harangszó, 1935

1935-12-08 / 50. szám

26. évfoíyafjfi­1935. december S, 50. szám f Alapított*; KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa Dunántúli Luther-Szóvatség. Megjelenik minden vasárnap. In(yan malléklat tanév alatt kéthatsnként a KIS HARANÜSZÓ 1935 ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzáin. Poatacsekkazáinla : 30.626. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. latent féljük és szeressük : nevével ne átkozódjunk, ne ezküdöszünk, ne igézzünk, ne hazudjunk, se ne csaljunk, hanem őt minden szükségünkben segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítsük. (A második parancsolat lutheri magyarázata a kiskátéból). A H&rangazé azerkeeztö-kiadóhivatala: oyOr a., Petőfi-tér 2. Előfizetői! ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 4« fillér, egy évre 4 P 80 fillér Caoportoa küldéssel I0*/a-oa kedvezmény. Amerikába egéaz évre I dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér A válasz. Jel. 22 : 20. v. „Bizony hamar eljövök.’ H a volt neked már valakihez kéré­sed, vagy kérdésed, tapasztalhat­tad, milyen aggasztó volt arra gon­dold : hátha nem kapsz kedvező vá­laszt, s egyenesen milyen borzasztó volt azzal számolni, hogy egyáltalán nem kapsz választ. Különösen az volt, mikor rád nézve az a kérdés, vagy kérés életbevágó volt. Nincs rettenetesebb, mintha az emberek életbevágó kérdése, vagy kérése válasz nélkül marad ! A te legnagyobb kérdésed és kéré­sed a szabadulásod, a megelevenité- sed kérdése és kérése. Óh milyen borzasztó lenne, ha válasz nélkül maradna! Ha felülről nem jönne felelet. Hiába ostromolnád imádsá­gaiddal az eget, nem kapnál feleletet. Olyan lennél, mint a mély szakadékba esett ember, aki torka szakadtából kiabál segítségért, mert alázuhant a mélységbe és a maga erejéből nem tud kiszabadulni. Már érzi, hogy el­fogy az ereje, gyötri az éhség, amibe bele fog halni, sebeiből folyik a vér s nincs aki a magasból alánézne, lehajolna, segítséget hozna, vagy alá- szállna, hogy megszabadítsa. Kiál­tásaira nem jön válasz! Advent azt üzeni, hogy mi nem így vagyunk. Mióta Advent van, te sem vagy így. Advent nap-nap után hoz választ. Maga az Advent egy nagy válasz. A mi Urunk megvála­szol minden kérdést és kéiést Nincs az életnek egyetlen kérdése sem, amit meg ne válaszolna. Vidd Eléje erőtelenséged, szenvedésed, fáj­dalmad, egyedüliséged fájó kérdé­seit, s kérdezd meg: miért ? Azt fogja mondani, azért, hogy én legyek az erőd, a gyógyítód, a társad Vidd Eléje a b teg szíved, gyógyító bal­zsamot ad rá. Az összetört lelked felemeli, ujjáteremti. Jézus mindent megválaszol. A legnagyobb kérdést: nem ele- venitesz-e meg engem ? — szintén megválaszolja: „Bizony, hamar el­jövök !“ Nem azt mondja: Sajnállak, szá­nakozom rajtad, te szegény, szeren­csétlen ember, de nem tudok segí­teni Nem is azt mondja: Majd segí­tenek rajtad a jó embeiek, akiket hozzádküldök. Az a válasza: Hamar eljövök! Én magam jövök. Személyesen hozzád A győri egyházmegye 9 gyülekezetét látogattam meg az elmúlt hetekben. Mó- richida, Csikvánd, Ujmalomsok, Felpéc, Kispéc, Qyörszemere, Bönyrétalap, Győr és Győrujfalu ifjúságával és gyíilekeze- ével találkozhattam. íme néhány tapasztalat: Két dal... két világ. Lelkes kis csoporttal találkoztam Mó- richidán a négyszemköszti beszélgeté­sek alkalmával. A sok vágytól és re­ménységtől kitüzesedtek a szemek. Ahogy kiléptünk az iskolából, a messze ialuvégéröl egy bőgő szaggatott hangját hozza felénk a szellő. „Kis búcsú“ van. Szótlanul megyünk egymás mellett a le­gényekkel. S a sötétből egyszerre fel­hangzik rekedtes hangon: „Amióta zül­lött vagyok én, nincs a szívem a he- yén...“ Még fülünkbe cseng a templomi enek: „Szegény fejem, hova hajtaná­lak?...“ dallama. Két ének, két világ. Veszélyes volna a kettő között közös nevezőt találni... Szomjúság. Kocsi visz egyik faluból a másikba. Elbeszélgetek a fiatal kocsissal. Miről folynék a szó? Az ifjúsági munkáról: „Volt eddig is olykor-olykor egy-egy összejövetelünk. De ez nem elég. Nem ehet csak belekóstolni ebbe... Nekünk szükségünk van erre... összejövünk ak­kor is, ha vezetőink ritkábban tudnak is foglalkozni velünk... Kell..." Ezek az ,ij jövőt ígérő szavak egy-egy lelkes jövök Olyanná leszek, mint te vagy, hogy átérezzem minden bajodat. Oda­megyek testben hozzád és megfo­gom a kezedet, bekötözöm a sebe­det, vezetlek, hogy szabadulásod legyen. Még többet teszek: meghalok érted, csak a te életedet megment­sem. Nékem erőin van minden fe­lett. Ami téged rettent, attól meg­váltalak ! Ujjongj fel. Urad válaszol kérdé­sedre és kérésedre: „Bizony hamar eljövök.“ Boldog örömben dobban­jon meg szíved s táruljon fel Előtte az ajtaja : „Jövel, Uram Jézus !“ Lukács István. szémü fiatalember ajkán, míg Csikvánd- ra, majd Ujmalomsokra érünk. Emésztő szomjúságtól tikkad sok-sok lélek ebben a hazában... Tervek vagy álmok? A vallásos ünnepély után tömve van a kispéci iskolaterem. Szinte megmámo- rosodik az ember ennyi csillogó szemtől. Fafaragó tanfolyam, bibliaóra, ifjúsági ház... álmok ezek, vagy tervek? Álmok addig, míg az ifjúság egyedül álmodja, de terv lesz belőle, ha a vezetők egvütt- álmodnak az ifjúsággal... Győrszemere maroknyi evangélikus ifjúsága szintén álmodik... jó volna a templomot kitele­píteni a gazdasági udvarból s átvinni az iskolaudvarra... és milyen jó volna oda az ifjúsági otthon is. Kivihetetlen az egész, ha számításokat végzünk s mégis mily közel van a megvalósuláshoz, ha a hit szemüvegén keresztül nézzük. Az if­júsági munka: álmok... tervek, harcok, valóságok... Az éneklő ifjúság. Felpécen tavaly avattunk ifjúsági há­zat, amely egyúttal a legszebb háza a csinos falunak. Az ifjúsági ház lehet üres keret is, de itt benyomásom szerint nem az. Ennek az ifjúságnak van azt hiszem az egész országban egyesületeink között a legjobb ifjúsági vegyes szólamú ének­kara. Külön vezetője van az önképző- köri munkának, a zenekari és énekkari s a lelki munkának is. Szombat estén­ként áhítat van az ifjúsági házban, a fel­nőttek is szívesen látogatják. A szél fú, akar...

Next

/
Oldalképek
Tartalom