Harangszó, 1935

Kis harangszó

86. oldal. KIS HARANGSZÓ 1935. december 8. csak hamar elesnénk...“ Ezért kül­dötte Isten az Ő szent Fiát, Jézus Krisztust, hogy megtartson, meg­védjen minket a gonosztól. Jézus jön, itt van! A te szíved ajtaja előtt is megáll, fogadd be Őt! Akkor az Ő szive a tied lesz, az Ő szeme a te szemed! És megérzed és meglátod a gonoszt és megmenekülsz a go­nosztól ! Dezső bácsi. REGGEL. Szól a kakas megvirradt már. Csattog, dalol a kis madár, Ébredjetek gyerekek. Ugorjatok egy-kettő és Mosakodni menjetek. Vár már rátok a jó kávé, Fönt melegszik a tűzön. Imádkozzék ki-ki előbb, Az asztalhoz úgy üljön. Köszönjétek meg Istennek, /4 sok jót, mit kaptatok. Kérjétek, hogy áldó keze Legyen ma is rajtatok. Int az óra iskolába. De megálljunk gyerekek! jó szülőtök áldott kezét Csókoljátok előbb meg. Kint az utcán zsivaly, lárma, Ne jelezze utatok, Bárkivel ha találkoztok Tisztességet tudjatok. A kedves jó tanítótok Fáradtságát gyerekek, Háláljátok meg azzal, hogy Jó tanulók legyetek. Mihátsi Dénes bácsi. Reggeltől estig. (Falusi kislány lörlénele). 5. Imádkozzál és dolgozzál. Alighogy elment Pista és elcsendese­dett a vadászlárma, nagy sietséggel igyekeztek az egész házban befejezni az esti teendőket. Volt ott sürgés, forgás. A két fiú és édesapjuk az istálló körül forgolódtak, Piroska, meg édesanyja, a konyha dolgát intézték el. Piroska nagy érdeklődéssel szaladgált mindenhova édesanyja után. Szeretett volna mindent egyszerre megtanulni. De nemcsak a ta- nulásvágy vitte az édesanyja után, mert nemcsak a megszokott esti munkában fáradoztak a házban, hanem vásárra ké­szültek, meg még valamire. — Piroska, szaladj gyorsan a fejő­kannáért, még nem jutottam hozzá a fe­jeshez, pedig már itt vannak Szabóéktói a tejért. Valóban Szabóék két kis kutyájának a csaholása hallatszott be, majd valaki­nek a kiáltása: —• Sajó, Morzsa! Jöttök ide mindjárt! Piroska megismerte a hangot. — I.ina van itt, édesanyám, tessék megengedni, hogy együtt végezhessük el a köpü'lést. Édesanyám nem tud más­képen végezni vele. — Dehogy, lányom, hiszen fel sem éritek a nagy köpülőt. Bár nem sok tej­föl van benne, de mégis csak nehéz munka az. Csomagoljatok inkább, hajnal­ban már nem lesz idő reá. — Azzal ki­ment az istállóba és hozzálátott a fejős­hez. A Sajó, meg a Morzsa odahúzódtak az istállóba és vagy leheveredtek a szal­mára, vagy pedig egymással játszottak. Hozzálátott a fejőshez. Lina bement Piroskához a konyhába, segített neki a csomagolásban. Eleinte hallgattak, de aztán megindult a beszél­getés. Piroska törte meg a csendet: — Jöttél volna csak előbb, olyan ér­dekes és izgalmas kirándulásban lett vol­na részed. Rókára vadásztunk. — Te, nálunk is járhatott valami ra­gadozó, mert a tyúkjaink nagyon ösz- szebújnak és valami rettegés ül rajtuk. Édesapánk már felállította a csapdát. Jó lenne, ha megfogná a rókát, milyen szép új télikabátot kapnék, róka-prém lehet­ne rajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom