Harangszó, 1935

1935-09-22 / 39. szám

1935 szeptember 22. HARANGSZÓ 321. ben történt meg az ajándékozóknak és a gyülekezet tagjainak élénk érdeklődése mellett. 300 esztendős nagy hallgatás után újra csendül evangélius harangszó Lentiben. Adja Isten, hogy ennek érc­szava állhatatosakká, keménnyé és hű­ségesekké tegye ottani híveink mindegyi­két, adja Isten, hogy a harang felirata a lelkek jelszava lehessen és serkentse őket boldog áldozatra evangélikus anya- szentegyházunkért. Az istentisztelet után a gyülekezet közgyűlést tartott, amely alkalommal köszönetét fejezte ki a gyü­lekezet Szy Géza hercegi erdömesternek, aki közel 12 évig volt gondnoka a gyü­lekezetnek s aki Lentiből való távozása miatt mondott le jó szívvel végzett' szol­gálatáról. Ugyanekkor a gyülekezet meg­választotta új gondnokát, dr. Járay La­jos járási m. kir. állatorvos személyé­ben, akinek szolgálatára imádságban kért áldást Istentől a jelenvoltak serege. Egyházmegyei közgyűlés. A hegyal­jai egyházmegye szeptember 5.-én Mis­kolcon tartotta egyházmegyei közgyűlé­sét. Az istentisztelettel kezdődött gyűlés tárgysorozatát Szirmay László ehm. má­sodfelügyelő, Duszik Lajos föesperes je­lentése, az egyházmegyei felügyelői tisztségre leendő szavazatok elrendezé­se, folyó ügyek elintézése alkotta. Izmény. (Tolna vm.) Folyó hó 1.-én adta át szent rendeltetésének, esperesi megbízás alapján dr. Schlitt Gyula ma- josi lelkész a gyülekezet temploma fel­építésének 110 éves jubileuma alkalmá­ból önkéntes adományokból készült még hiányzó harmadik harangot. Az ünnepi szószéki szolgálatot Hoffmann Ernő he­lyi lelkész végezte. Az ugyanaznap este tartott vallásos esten Isten igéjével Wei­gel Ádám mucsfai lelkész szolgált, dr. Schlitt Gyula a haranggal kapcsolatban ,,A nyelv“-röl beszélt. Közreműködött úgy a délelőtti ünnepen, mint a vallásos esten a gyülekezet vegyeskara Balassa Rezső kántor-tanító vezetésével. Több iskolás gyermek szavalt alkalmi költe­ményeket. Az egyetemes egyházi közgyűlésre szóló kedvezményes vasúti igazolványok. Mindazok, akik az egyetemes egyházi közgyűléssel kapcsolatban kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazol­ványt óhajtanak igénybevenni, felkéret­nek, hogy ezen szándékukat a kiinduló állomás és a vasút (Máv., üyör-Sopron- Ebenfurti) pontos megjelölésével októ­ber hó 15.-ig közöljék Kuthy Dezső egyetemes főtitkárral (Budapest, Vili., Üllői-út 24. I«), mert később beérkező kérések, miután a vasútakkal szemben az igénylés aznap lezáródik, sajnos, nem vehetők figyelembe. Minden személy utáni igényléshez postabélyegben 45 fil­lér mellékelendő. Enélkiil az igazolvány­kérés elintézésben nem részesül. Győr. Az egyházközség iskolaszéke Pethő Kálmán oki. tanítót h. tanítóvá választotta. Dr. Luther Márton Kis Kátéja Majba Vilmos budapesti lelkész által készített magyarázatokkal 18-ik kiadásban jelent meg, ami kétségtelenül bizonysága e kis könyv kiválóságának. A káté szövege az egyetemes gyűlés által elrendelt magyar szöveg. E legelterjedtebb magyar nyelvű magyarázatos kátét a Hornyászky Viktor nyomda szép kiállításban készítette el. Ara 40 fillér. Megjelent Kókai Lajos könyvkiadónál, Budapest, IV., Kamer- mayer Károly-utca 3. sz. /I Harangsxó-tcönyvtár leg­újabb darabja Kiss Samu nagybarátfalui lelkésznek „Az egyke-kérdés mozaik képek­ben“ című füzete, amelyben egybekötve adtuk ki a szerzőnek az egykekérdésről lapunk hasábjain folytatásban megjelent cikkeit. A széleslátökörü egyházi író 17 fejezeten keresztül világítja meg a ma oly sokat emlegetett egykekérdés minden vonat­kozását. Nemcsak helyzetképet ad, hanem a kivezető utat, az orvoslás módjait is megmutatja. Ma, mikor kormányzónkká az élen a legmagasabb állami tényezők isi kezdenek foglalkozni az egyke nemzet- pusztító súlyos kérdésével, különös jelentő­séget nyer Kiss Samu műve, amely a keresztyén világnézet helyes megvilágítá­sába helyezi a kérdést. A 76 oldalas csinos füzet megrendelhető lapunk kiadóhivatalá­nál. Ára 50 fillér és 8 fillér portó. 2-3 Szent János evangélioma angolból át­dolgozott magyarázatának II. kötete szeptember hó végén megjelenik s a reá előfizetők díjmentesen megkapják. A II. kötet ára 2.80 P, az I. köteté 3.20 P fűz­ve; a kettő egybekötve 7 P. Ugyancsak megrendelhető Szt. Lukács ev. magya­rázata fűzve 3.20 P, kötve 4.20 P. Krisz­tus visszajövetele, bibliatanirimány fűz­ve 2.50 P, kötve 3.50 P. A pénz és meg­rendelés „Lukácsy Imre ny. lelkész Du- navecse“ címre küldendő. HATÁROKON TÚL. Németország. Egy amerikai újság azt tanácsolja,, hogy mivel Németország­ban „üldözik“ a zsidókat, büntetésül el kell venni a németektől a jövő évi olim­piai sportjátékok tartásának jogát. — Októberban lesz 250 esztendeje annak, hogy a hazájukból kiüldözött francia hugenotta protestánsok Németországban letelepedési engedélyt kaptak. A berlini francia gyülekezet ezt az évfordulót ün­nepélyes istentisztelettel s az ez alka­lomra emelt Kálvin-szobor leleplezésével fogja megünnepelni. Svédország. 1925-ben volt a keresz­tyén egyházak hires stokholmi konferen­ciája. Érdekes megemlíteni, hogy a nem­rég szerencsétlenül járt belga királynő, Astrid, akkor még 20 éves svéd evangé­likus hercegnő, édesatyja kíséretében majdnem minden gyűlésen résztvett és figyelmesen hallgatta az előadásokat. Anglia. Szeptember 14.-én ünnepel­ték Raikes Róbertnak, a vasárnapi iskola megalapítójának 200 éves születési jubi­leumát. Oroszország. Delyanov orosz közok­tatásügyi miniszter 1887-ben kijelentette, hogy „kocsisok, szolgák, mosónők, sza­tócsok és más hasonlók gyermekei nem emelkedhetnek magasabbra annál a kör­nél, amelyben születtek“. Megdöbbentő büntetése a történelemnek, hogy a cári Oroszországot éppen ezeknek a „kocsi­soknak, szolgáknak, mosónőknek, sza­tócsoknak és hasonlóknak gyermekei“ robbantották fel s ma ezek uralkodnak. (Stanley Jones: „Krisztus és a kommu­nizmus“ című legújabb művének 33. ol­dalán.) — Roosevelt amerikai elnök köz­benjárására a Moszkvában élő amerikai protestánsok templomot építhetnek. Abesszinia. Ma, amikor a világ any- nyit beszél erről az országról — úgy véljük — nem árt, ha röviden ismertet­jük az abessziniai keresztyénséget. Az abessziniai, vagy etióp egyház az egyip­tomi kopt egyházhoz tartozik. Az abesz- sziniaiak azt állítják, hogy ők Salamon királytól és Sába etióp királynőtől szár­maznak. Az ország földjének egyharma- da az egyház kezén van, amely körül­belül 1800 egyházközségre tagozódik. Ami a hittanukat illeti, azt tanítják, hogy Krisztusnak nem volt isteni és emberi természete, hanem csak egy természete. Nagyon sok templomuk van. A templo­mok rendszerint kerek és nem szögletes épületek, mert azt tartják, hogy a temp­lomok sarkában tud legjobban elrejtőz­ni az ördög. Templomaik képekkel gaz­dagon díszítettek. Harangjaik különös anyagú köböl vannak s kongásuk rend­kívül messze hallatszik. Templomaikban nincs pad, mert állva hallgatják végig az istentiszteletet. Imádság alatt a föld­re borulnak. Minden abesszin keresztyén bronz, vas vagy ezüst keresztecskét hord, amelyet kereszteléskor akasztanak a nyakába. A bibliát nagyon korán le­fordították a nyelvükre. Abesszíniában vallási kötelességnek tartják a Jeruzsá­lembe való zarándoklást. Ez alól a csá­szári család tagjai sem képeznek kivé­telt. Maga a császárnő csak néhány hó­nappal ezelőtt avatott föl egy egyházi épületet a Jordán partjának azon a pontján, ahol állítólag az Úr Jézust meg­keresztelték. A svéd evangélikus misz- szió buzgólkodásának eredményeképpen szépen fejlődő evangélikus egyház is van Abesszíniában. — Érdekes, hogy az első misszionárius, aki Abesszíniában dol­gozott és aki az ujtestamentumot lefordí­totta uj-amhara nyelvre, Heiling Péter, evangélikus ember volt. Kina. A Kér. Irodalmi Szövetség rá­dióállomást létesített a keresztyén misz- sziói munka érdekében. Japán. Japánban, ahol ma már alig van írástudatlan ember, a Brit és Kül­földi Bibliatársulat immár 60 éve dolgo­zik. A Társulat jelenleg 21 bibliaárussal terjeszteti ott a szentírást. Amerika. Az Egyesült Államok evan­gélikus egyháza a következő helyeken folytat kiijrrvissziói munkát: Az indiai Gunturban és Rajabmundryban. Az első 1842-ben;, a második 1845-ben kezdő­dött. Az afrikai Libériában 1860 óta. Ja­pánban 1892 óta, Délamerikában 1889 óta. Kínában 1925 óta, amikor az ame­rikai ev. egyház átvette a berlini misz- szió 1898-ban kezdett shantungi munka­mezejét. KÜLÖNFÉLÉK. Apróságok. Valahol egy sirkövön ol­vasható ez a felírás: „Megtett mindent, amit tehetett“. Oh, ha mindenki meg­tenné azt, amit tehetne! — Az első ma­gyarnyelvű nyomtatványt az evangélikus Erdősi Silvester János írta 1527-ben. Ugyancsak ö írta az első magyar nyelv­tant 1539-ben s ö fordította le először magyarra az ujtestamentomot 1541-ben. Az első magyar gazdasági iskolát Tes- sedik Sámuel szarvasi ev. lelkész állítot­ta fel. — Az első magyar újságot 1780- ban Ráth Mátyás pozsonyi ev. lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom