Harangszó, 1935
1935-07-21 / 30. szám
244. HARANGSZÓ 1935 július 21. Reménység nélkül nincs élet. Még az úgynevezétt pesszimisták is reménykednek valakiben és valamiben. Mikor valaki azt mondja, hogy minden reménysége elveszett, tulajdonképpen önmagát csapja be. Lelket vizsgáló komoly tudósok mutatták ki, hogy a halálraítélt embernek is van reménysége. Az utolsó pillanatokig hisz a megmenekülésben, a kötél már a nyakára hurkolódik, mégis hisz a kegyelemben. A reménységnek mindig van tárgya. Az emberek reménysége mindig kapcsolódik valamihez. Nekünk embereknek az a legnagyobb tragédiánk, hogy legtöbbször múló, hiábavaló értékekhez kapcsoljuk, rögzítjük életünk lendítőkerekét, a reménységet. Nagy szerepe van ebben a sátánnak. Mögénk áll és indít minket a hamis értékek megszerzésére fordított munkákban. Űzi, hajtja az embereket, milliókat kerget és megállás nélküli rohanásra kényszerít. Nincsen olyan földi érték, mely- lyel kapcsolatosan reménységünk ingadozás nélkül megállhatna. Pusztító betegségek, háborúk, csapások, niiftden földi értéktől elválaszthatna}^-i&risfetus az egyetlen személyes értébJJÍgaz, hogy aki őt követi, ke- a vállára, felvérzi a lá- ttáthdét'Jsók Mindent elveszít. Marad azonban félelem nélküli békessége, í IJBefllHihfeoks^or hull a könnyed, ábk&iöir remegve teszed össze két ktítfédet tfröádiíágra^Valami rettene- ft&tféPétert*vés ■ ($20 fittig ás ál matlan éjsáákákafi síSétnez fthéked. Kutatsz yaJáhli lutárvamit mósolygós gyer- ntékkorődbant magadénak« tudtál. Nézd a Krisztus’hlvphoz »iszámodra íWeghyugvÉst étí örökértékü reífivény- ségetr''PBgaid<l-í3l. í LvíM .1939 -mm Aoz aigoiit ,rir,v tiFálöprJDepd. c Aid'ák ttjízitm k: v sgsayrmnaSf •>l9nt9sai9H A RAíN CL&lZcÓ e ,;lßn terjesztésére! Iskoláink. XV. Nyíregyházi evang. leánygimnázium. Evangélikus egyházunk mindig iskolaalapító egyház volt, s iskolánk életre- hivója is ez az iskolaalapító szellem volt. 1917-ben sok terv merült fel arra, hogy a reformáció 400 éves évfordulóját valamilyen jubiláns alkotással kellene megörökíteni s e tervek közül a legtöbb életrevalóságot, gyakorlati célgondolatot egy leártyközépiskola alapításában látták egyházi vezető férfiaink. A gondolat felvetője, az akkor még nagyterjfedelmü, tiszai egyházkerület püspöke, D. Geduly Henrik. Nyíregyháza ev. egyháza és városa mutatkozott a legalkalmasabb helynek ilyen intézmény felállítására, mely egyház már addig is rengeteget áldozott az alsó és középfokú iskolákra s mely város vezetősége erkölcsi és anyagi biztosítékot nyújtottak az intézmény létesítéséhez és megerősítéséhez. A püspök úr fáradhatatlan tevékenységének eredménye az anyagi előfeltételek előteremtése is. Nyíregyháza evangélikus egyháza, városa, Szabolcs megye vezetősége megértőén karolta fel az eszmét s dacára, hogy az állam sem építkezési, sem fizetéskiegészítési segélyt nem adott, mégis, a felsorolt erkölcsi testületek önkéntes megajánlásával, az intézet anyagi előfeltétele biztosítva volt. A püspök úrnak fáradhatatlan segítőtársai voltak: Batla Jenő egyh. felügyelő, polgármester, Pau- lik János ig. lelkész, Adorján Ferenc s dr. Popini Albert fögimn. tanárok. Az intézet vezetésével dr. Popinit bízta meg az iskolafenntartó egyházközség, ki rövid idő alatt megszervezte a tanártestületet beszerezte a berendezési és felszerelési tárgyakat. Az iskolát 1917. szeptember 10-én nyitották meg megható ünnepség keretében. 1917. óta eltölt esztendők a nehéz Küzdelmek esztendei voltak. A vesztett háború s egyházke^üJetünk igen nagymértékű megcsonkítása, majd az általános leszegényedés akadályozták a természetes fejlődést. Iskolánk 1926-ig az ev. központi elemiben, 1926-tól egy városi bérházban van elhelyezve. 192Í. óta fizetés,kiegészi*ő átiamsegéfyt kapunk. Iskolánk vezetősége minden törekvése az, hogy a nagyrahivatott intézményt saját végleges otthonhoz juttassa. A városnak iskola céljára egyik legalkalmasabb helyén telket s két lakóházat vásárolt, fillért fillér mellé téve tökét gyűjtött, Münnich Aladár bpesti műépítész hitteslvérünk ingyen készíti el új iskola- épületünk tervrajzait s így minden reményünk megvan arra nézve, hogy legközelebbi iskolaévünket már az új hajlékban kezdhetjük meg. Legyen áldott az Úr, ki eddig is megsegített s ezután is segíteni fog. Weiszer Gyula igazgató. A rágalom olyan, mint a vipera. Éppen olyan kegyetlen. Ahogyan a vipera egyforma könyörtelenséggel mar meg gyermeket és öreget, ép úgy nem ismer a rágalom sem kíméletet. Tiszta haja- dont, gyászfátyolos özvegyet, ártatlan életeket egyformán megmar feketemér gü fullánkjával. A viperqcsipések évi halottainak számát nehéz volna megmondaná De még nehezebb volna megmondani azt, hogy hány ezer ember erkölcsi halálát, lelki halálát, sokszor testi halálát okozza évenként a rágalom I — Minden keresztyénnek meg kell fontolnia, hogy milyen komoly szavakkal beszél a biblia a nyelv bűneiről. Adatok Haubner püspök életéhez. Irta: dr. Payr Sándor. Az elfogatási parancsolat és a pozsonyi út. Haubner fogságának okait és körülményeit megírtam már 1934-ben a Luther-Naptárban. Pótló adatokat közölt velem Horváth Miklós győri v. levéltáros, ki ezeket Ecker János naplójának kéziratából és a győri levéltárból vette. Haubner és a győriek már 1848-ban is igen nehéz napokat éltek át. A győri „Hazánk“ című lap márc. 21.-én igen megdicsérte Haubnert a gondolat- és sajtószabadságról mondott prédikációjáért, melyben a hitegetők és álpróféták káros tanait is elítélte. Ecker győri naplója szerint Kossuth pártján inkább csak a protestánsok voltak. A győri papok közül csak Rónay Jácint bencés tanár mert a nemzeti párt mellett színt vallani és a népgyűléseken is beszédeket mondani. Titkos bújtogatók oly híreket térA nyíregyházi evangélikus leánygimnázium ideiglenes épülete.
