Harangszó, 1935
1935-05-19 / 21. szám
1935 május 19. HARANOSZÓ 167. földre néz s így nem látja az eget. Reá nézve csak a kétszer-kettö létezik; összeadni tud, de bízni és hinni már annál kevésbbé. Hiányzik belőle az a bizalom, melynek istenfélő eleink abban a szólásmódban adtak valamikor kifejezést: „Ha az Isten báránykát ad, legelőt is ad hozzá“. Számára — mint Tamás számára — csak az a bizonyos, amit érzékelhet: amit tapinthat, a két kezével megfoghat. Röviden: kultúrája az önzésnek, a rideg és hideg észnek s nem egyúttal a szívnek, a hitnek a kultúrája is. Olyan a mi korunknak a kultúrája, mint a kifestett arcú, ruzsos ajkú modern nő, aki teleaggatja magát fényes, szép ruhákkal, csillogó drágaságokkal; de tekintetéből hiányzik a szívnek a jósága, melegsége s egész lényéből a természetesség bája és varázsa . . . Rousseau ha ma írná meg értekezését a civilizáció és az erkölcsiség viszonyáról, alig változtatna azon valamit; sőt talán még erősebben nyomná meg a tollat. De más vonatkozásban, is érdemes megfigyelni az egyke és a kultúra közti összefüggést: nevezetesen nemcsak abból a szempontból, mely szerint az egyke az egyoldalú, talmi kuitúra egyik következményének tűnik fel; hanem abból a szempontból is, hogy az egyke az igazi kultúrára, az emberiség előrehaladására milyen káros és hátrányos befolyást gyakorol. Néhány adat és példa rávilágít arra, hogy mennyivel szegényebb lenne ez a mi világunk az egy-gyermekrendszer mellett; hogy az egykének való hódolás mennyi fényes ragyogó névtől fosztotta volna meg a történelmet. Mert az emberiségnek igen sok kimagasló alakja, szellemóriása az egyke miatt egyfelől sohasem látott volna napvilágot; másfelől pedig a több gyermekes szülök okossággal párosult szigorúbb, fegyelmezettebb nevelése is bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy gyermekeik becsülettel állják meg helyüket az életben s egyik-másik közülük olyan emléket hagyott maga után, hogy az utókor századok múltán is büszkeséggel és hálával gondol rájuk. Hiszen világos és nyilvánvaló, hogv az agyonkényeztetett egyetlenke, akit a szülei valóságos majomszeretettel vesznek körül s halmoznak el, ritkán válik hasznos tagjává a társadalomnak; mert mikor a szülői védőszárnyak alól kikerül a való életbe, mely senkit nem dédelget, rendszerint úgy jár, mint az az déglős, de ilyen emberrel még nem volt dolgom. Málcsi. idenézz! — Karonra- gadia Dezső bá’-t és cipeli a pénztárhoz, amelyben egy széles hajkoronájú, kövérkés asszony kötögetett. — Itt van egy vaiódi becsületes ember. Békebeli. Odaállítja a konyakos üveget a pénztár márványlapjára és félkezével Dezső bá’-t ölelgetve, másikkal hevesen gesztikulálva harsánv hangon adja elő a történetét a legelső és legutolsó becsületes emberről, akivel 30 év óta találkozott. A vendégek is odafigyelnek, a pincérek mind köréjük gyűlnek, Dezső bá’ meg csak álldogál ott, szorongatva a félig kinyitott családi bugyellárist és nem érti, mi van azon olyan nagy dicsérni való, amit neki inkább szégyellni kellene. Szedi is elő a pénzt és rakja oda a konyak mellé, a márványlapra. — Ne, ne! — tolja vissza a vendéglős a pengőket. — Aki ilyen becsületes, az megérdemel a mai becstelen világban annyi jutalmat, hogy ingyen kapja meg a konyakot. De bizony Dezső bá’ ingyen nem viüvegházi növény, melyet a melegről egyszerre visznek a szabadba, a friss, nyers levegőre: megsínyli a változást s elsatnyul, lehervad. íme 10—10, nagyszámú családból származó, fénylő nevű alakja_a_külföldi és hazai történelemnek. A külföldiek közül: Luthernak hét testvére volt; négy fiú és három leány. Dürer, a magyar származású képíró 17 gyermekes családból származott. Washington, az északamerikai szabadsághős 11 gyermekes családnak utolsó sarja. Napoleon 13, ill. 8 élő gyermek közül a második. Franklin Benjamin 10 közül a 8. gvermek volt. Shakespeare 8 közül a 3. Scott Valter 12 közül a 4. gyermek. Nelson 11 közül a 6. Lessing 13. gyermeke volt szüleinek. Fraunhofer, a nagy német természettudós 10. gyermek. A magyarok közül: Kiss Jánosnak 7 testvére volt; közülük ő a 3. Jósika Miklós 7 gyermekes családból született. Széchenyi István 5 gyermek közül a legifjabb. Kossuth Lajos is 5 gyermekes családból származott. Vörösmarty Mihály 3. gyermek. Kisfaludy Károly 8 közül az utolsó. Arany János 10. gyermeke volt szüleinek. Jókai Mór 5 gyermek közül a legkisebb. Madách Imrének szintén 5 testvére volt. Horthy Miklós 9 gyermek közül az 5. Mi lenne e díszes nevek nélkül a történelem?! Milyen más irányba tévedt volna nélkülök az emberiség élete és fejlődése! Láttukra méltán eltűnődhetünk és elgondolkozhatunk azon, hogy az egyke nélkül nem jutottunk volna-e előbbre; s talán elkerülhettük volna ezt ,a mái pyoinprt ,és világválságöt- A? egyke olyan bűn, amely miatt néha egy-egy nemzet, sőt az egész emberiség is bűnhődik Kiss Samu. Nincs egyhqz hitvallás nélkül. A hitvallás emberi felelet az isten kinyilatkoztatására. A hitvallást ismerni kell és hinni kell. Bármely világi, vagy társadalmi egvesület, vagy testület megszabhatja és meg is szabja, hogy kiket fogad és tart tagjai között, az egyháznak is joga, sőt életfeltétele, megkívánni tagjaitól a hitvalláshűséget. D. Kapi Béla ptisoűknek a Lelkészegyeslllet konferenciáján elhangzott : .Egyház és hitvallás‘ cimil előadásából. szi el. Amit tett, az nem érdem, hanem kötelesség. Inkább szidást érdemel, hogy' nem gyütt vissza még tegnap este. Egy darabig ezen huzakodnak. Akkor eszébe jut valami a vendéglősnek. — Milyen vallású maga, bátyó? — Én-e? — mondja Dezső bá’ önérzettel a körülte támadt csöndben. — Evangélikus. , — No, akkor majd ezt a pénzt elküldjük az evangélikus egyháznak. Megérdemli az az egyház, amelyik ilyen embereket nevel. Mindjárt elő is vesznek a fiókból egy rózsaszínű utalványt, kitöltik a deáktéri evang. egyházközség szegényalapjának a címére és a borfiút szalasztják vele a postára. Dezső bá’-t pedig megkínálván még egy kis jófélével, nagy dicséretek közt elbocsátják. A deáktéri lelkészi hivatal talán máig se tudja, hogy az a pár pengő, amit egy ismeretlen vendéglős a szegény-alap javára küldött neki jómultkorában, hogyan került oda. De mi már tudjuk. Dezső bá’ bizonyságtevése folytán. Apróságok. A velszi herceg címerének ez a jelmondata: „Szolgálok“. — György, angol herceg és felesége Magyarországra jönnek. — Madridban megbüntetik azt, aki koldusnak alamizsnát ad. Így akarják eltüntetni az utcákról a koldusokat. — Belgrádban megindult az első cigánynyelvü újság. Az önfeláldozó tanú. Budapesten a közelmúltban zsebtolvajlásért háromhónapra elítéltek valakit. A terhelő tanuk között ott volt Szabó Péter református vallású soffpr is. Később aztán — mint Ruttkay Miklián Géza szentetornyai lelkész írja — Szabó Péter felkereste a bíróságot s felajánlotta, hogy az elítélt helyett leüli a büntetést „ez a megszégyenítés — úgymond — talán megmenti a megtévedt embert“. A bíróság nem fogadta el az önfeláldozó tanú ajánlatát, de az eset érdemes a feljegyzésre. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-tl.
