Harangszó, 1934
1934-11-04 / 45. szám
1934 október 31. HARANGSZÓ 363.------------------- ,, ..................é letében az első veszteséges üzlet A kőtelet egy zsibárusndl vásárolta, akit kihallgattak a rendőrségen. Azt mondta ez a zsib- árus, hagy Tápon erősen alkudott s nem nyugodott addig, mig a kereskedő néhány fillért nem engedett a kötél árából. * A londoni Middlesex-hórhnz irodájába egy kopottas öltözetű öregúr lépett be és így szólt: — Véletlenül erre sétálva láttam a künnlevő. táblát, mely szerint. önöknek 85 075 fontra van szükségük a kórház új szárnyának felépítésére. Ma van a. hetvenedik születésnapom, megveszi m önöktől ezt a táblát saját születésnapi ajándékomul. Ezzel kiállilott egy csi kket 85 075 fontról. A csekk aláírásából kitűnt, hogy a kopottas egyén egyik előkelő tőzsdecég tulajdonosa, aki est megelőző'eg harmincezer és hetvenezer fontot adományozott a kórháznak. Egyetemes közgyűlés. Nekünk nincsenek országos ' nagy gyűléseink, melyek tömegeket mozgatnának meg, de az evenként szokásos egyetemes közgyűlés egyházunk vezetőit minden évben összehozza Budapestre. Az ez évi október 26.-i közgyűlés különösen népes volt. Az előzetes tanácskozások jóformán az egész előző hetet igénybe vették. Ekkor voltak a bizottságok ülései és ekkor tartották gyűléseiket az egyháztársadalmi egyesületek is. Az Országos Luther-Szövetség okt. 23.-án tartotta közgyűlését dr. Bencs Zoltán elnöklete alatt. A közgyűlés meghallgatta dr. Fritz László jelentését a munkáról, elfogadta az úi alapszabályokat s megejtette a tisztújítást. A tisztikar maradt a régi, csak a titkári állásra került be új ember dr. Gvimesy Károly személyében. Az ,.Evang. ÉIet“-ről szóló jelentés kapcsán elismerő szavakkal emlékezett meg a közgyűlés Szántó Róbert szerkesztői munkájáról, a lap anyagi támogatása és terjesztése tekintetében pedig együttműködésre kérte fel a kerületi szövetségeket. A Lelkészegyesület közgyűlésén örvendetesen nagy számban voltak jelen a lelkészek a püspöki karral az élükön. Ott volt Soltész Elemér tábori püspök is több tábori lelkésszel, Czegiédy Sándor ceglédy ref. lelkész, aki a ref. Ielkész- egyesület nevében köszöntötte is a közgyűlést és Karanko Jouko finn lelkész, aki a finn lelkészek üdvözletét tolmácsolta magyar nyelven. A közgyűlést, mely a már közölt tárgysorozat szerint folyt le, különösen a liturgia kérdése foglalkoztatta. A közgyűlés állást foglalt az egységes istentiszteleti rend mellett s a liturgiái bizotság javaslata alapján arra kérte az egyetemes közgyűlést, hogy a pesti liturgia egész évre kidolgozott anyagát a német és tótajkú gyülekezetek ehez hasonlóan megállapítandó istentiszteleti rendjével együtt küldje le az egyházmegyei lelkészértekezletekhez letárgyalásra. Az egyházmegyei lelkészértekezletek összesített megjegyzéseit a kerület felterjeszti a püspöki karhoz s így a jövő évi közgyűlésre már végleges rendezésre tehet javaslatot a liturgiái bizottság. Jövő őszre tehát- meglesz az új végleges és egységes isten- tiszteleti rend. A lelkészegyesület közgyűlésén tisztujitás is volt. Elnökké újra D. dr. Raffay Sándor püspököt választották meg. A tisztikar többi tagjai is maradtak. A üresedésben levő második jegyzői állásra dr. Csengödy Lajost választották nteg. A közgyűlés megállapodást kötött a finn lelkészegyesülettel, melynek értelmében mi küldünk a finn szórványok meglátogatására minden évben egy finnül tudó magyar lelkészt, ők viszont szintén küldenek erre a célra egy magyarul tudó finn lelkészt egy hónapi szolgálatra. A papnék konferenciáját ez évben a bányakerület papnéi rendezték. Az okt. 24,-i szeretetvendégség művészi értéket képviselt. Másnap Szántó Róbert ősz* tóttá ki az úrvacsorát a papnéknak s azután a már közölt tárgysorozat szerint folyt le a konferencia. Blatniczky Pálné főtitkár, akinek lelkes munkája hozta létre annak idején a papnék szövetségét, leköszönt, helyébe Irányi Ka- millnét választották meg. Kerületi titkárok lettek: Dr. Gaudy Lászlóné Budapest, Gyalog Istvánná Kéty, Schultz Aladárné Bánk, Marcsek Jánosné Ózd. Örvendetes bejelentés volt, hogy az özvegy papnék otthona már adósságmentes, és leszállíthatta árait. A délutáni konferencián résztvett 30 ev. nőegylet képviselője is. Az ev. nőegyletek tömörülésének előkészítésére bizottságot küldtek ki. A tanáregyesü’et közgyűlésén képviseltette magát az egyetemes felügyelő, az országos, a református és a rám. kath. tanáregyesület is. Domanovszky Sándor egyetemi tanár elnöki megnyitójában azzal az érdekes kérdéssel foglalkozott, hogy Magyarország Közép- Európához tartozik-e, vagy Kelet-Euró- pához? Jövő tavaszra konferenciát tervez az egyesület Nyíregyházára. A tanítóegyesület a Tanítókháza dísztermében tartotta népes közgyűlését Somogyi Béla elnöklete alatt, aki megnyitójában a •felekezeti tanítóság értékével és sérelmeivel foglalkozott. Képviseltette magát az egyetemes felügyelő, az országos ev. tanáregyesület, az Eötvös- alap. A tanítóság zsinati kívánságait kinyomatja az egyesület és megküldi a zsinat tagjainak. A közgyűlésen felszólalt D. Kapi Béla püspök is, aki az ev. tanítóság munkáját méltatta. Magát az egyetemes közgyűlést D. Gedulv Henrik püspök, egyházi elnök imádsága után D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő nyitotta meg. Meleg szavakban emlékezett meg a Luther bibliafordításának jubileumáról s az annak emlékére veretett emlékéremről, majd a következőkben válaszolt a hercegprímásnak a róm. kath. nagygyűlésen tett nyilatkozatára: ,,— A magyar hercegprímásnak az idei katholikus nagygyűlésen a házasság kérdése kapcsán kifejtett elgondolása, amely országszerte s így a mi egyházunkban is visszhangra talált, azt a reményt ébreszti bennünk, hogy talán mégis kialakulhat olyan atmoszféra, amelyben ezek a sokat vitatott kérdések a testvériség szellemében nyerhetnek megoldást. Amikor ugyanis a hercegprímás törvénymódosító elgondolásának második alternatívájában polgárjogi érvényességet kíván a vegyesházasfelek nem katholikus egyházi házasságának is, bizonyára úgy értelmezi, hogy azt az érdekelt egyházak maguk is kölcsönösen érvényesnek ismernék el, amint a múltban századokon át fennállott gyakorlat és a keresztyén vallásfelekezetek közjo- gilag bzitosított egyenlősége szellemében ezt máskép elképzelni nem is lehet. A belső helyzetre áttérve kiadta a jelszót: Ki a templomból! Népmissziót I Nem szabad engedni, hogy egy evang. lélak is elvesszék! Javaslatára felállással hódolt a közgyűlés a kormányzónak és áldozott Szelényi Aladár főjegyző felesége emlékének. Az egyetemes felügyelő évi jelentését Kuthy Dezső főtitkár olvasta fel. Az egyházi élet minden jelenségére kiterjedő jelentésből csak két pontot emelünk itt ki. Az egyiket azért, mert nagyon jellemző, a másikat azért, mert közelről érint bennünket. Az egyik az, hogy az egyetemes törvényszéket az elmúlt közigazgatási évben egyetlen egyszer sem kellett összehívni. A másik az, hogy meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló Harangszót és a kiadásában megjelent Isten hárfását. A határozatok közül kiemeljük a következőket: Sürgeti a közgyűlés a kormánynál a reverzális ügy rendezését vagy úgy, hogy állítsák vissza a régi Lambruschini-féle kedvezményt, mely a róm. kath. egyház szempontjából is törvén vésnék ismeri el a más templomban kötött vegyesházasságot, vagy úgy, hogy a törvényhozás törölje el a rever- zálistmegengedő törvénycikket. — Bejelentetett a közgyűlésnek, hogy a miniszter elismerte a gyermekek vallására vonatkozó gyámhatósági intézkedéseknél a lelkész fellebbezési jogát. — A Jo- hannita-rend magyar csoportja 10 éves fönnállásának évfordulója alkalmából 3000 P-s alapítványt tett jótékony célra. — Az Erős vár a mi Istenünk... új fordításának pályázatára 136 munka érkezett be. A bizottság a 4 legjobb fordítás szerzőjével fog még tárgyalásokat folytatm bizonyos módosítások tárgyában és azután dönt. — D. Kapi Béla püspök javaslatára kiadja az egyetemes egyház az evangélikus hitvallási iratokat magyar, latin és német nyelven. — A Rákóczi- szobor felállításához minden gyülekezet egy offertóriummal lesz köteles hozzájárulni. A gyűlés, mely végig szép egyetértésben folyt le, a kora délutáni órákban ért véget. A ffuszonötéves Harangsxó legelső példánya fekszik előttünk. Ahogy elnyugszik rajt tekintetünk, úgy érezzük hogy ezek a sárgult papírlapok igazolást jelentenek a múltra nézve és programm- adó kötelezést a jövendőre nézte. „1910. október 31.“ Ez a dátum olvasható az első példányon. A Haravgszó tehát a reformáció ünnepének bölcsőjében született meg. Huszonöt év alatt nem is volt más, mint a reformációban eredeti igazságára visszatisztitolt keresztyénség- nck bátorszamí hirdetője. Ez volt a múltban. ez akar lenni a jövendőben is. „Harangszó“. Szóban t's képben ez a név díszeleg a Harangszó első példányán.
