Harangszó, 1934

1934-08-19 / 34. szám

II A RANGSZÓ 273 1934 augusztus 19? nem minden óra úgy kezdődik, hogy az előadó tanár a hallgatóság hangos óha­jának engedve, a legújabb egyházpoliti­kai eseményekről nyilatkozik 5—10 per­cig. Ilyenkor ott szorongnak a többi fa­kultás hallgatói is az előadóteremben és mikor sor kerül a tulajdonképpeni mun­kára, a „nem érdekeltek“ egyenként ki- szállingóznak. * Mégis milyen a vallásos élet? Erre a kérdésre ahányféle vidék, annyi a fele­let. A legellentétesebb szélső­ségekkel találkozik az ember. Résztvehettem az egyik gyülekezet urvacsoraosztásán. Azon ' résztvett a gyülekezet minden férfitagja és minden egyes nőtagja. Azt mondották, hogy ez náluk természetes, öröm volt végignézni ezt a kegyelemre éhes végeláthatat­lan tömeget. Milyen jó volna, ha Németországban mindenütt ilyen lenne a vallásos élet? Most egy másik képet. Hamburg mellett van egy evangélikus gyülekezet, mely­nek lelkésze az elmúlt eszten­dőben 15-ször volt Igénytelen szomorúan hazaballagni, mert az egyházfin kívül egyetlenegy ember sem jött el a templom­ba. Egy másik gyülekezet új lelkipásztort kapott. Azzal fo­gadták, hogy ők nagyon fog­ják szeretni, minden kívánságát teljesítik, csak egyet ne kíván­jon tőlük, azt, hogv a temp­lomba elmenjenek. Nincs szük­ségük a templomra. Milyen szomorú volna, ha Németor­szágban mindenütt ilyen lenne az egyházi élet? * Legtöbben sajnálják a mai németországi evangélikus egy­házat. De vannak, akik irigy- lik. A német katholicizmus egyik vezető férfi,a azt mon­dotta evangélikus theológus barátjának, hogy ő irigyli tő­lük a meglátogatásnak ezt a drága kegyelmi idejét, mert az Isten csak azt látogatja meg, kivel még tervei vannak, akit szeret. Másoknak engedi alud­ni a halál álmát. Talán nincs is okunk arra, hogy a német evangélikus egyházat olyan fölényes pózzal sajnál- gassuk?! * Sok minden napfényre kerül a vál­ságos napokban. Többek között kitudó­dik, hogy kicsoda az ember a gáton? Odakünn is napfényre került, hogy kite az egyház tényleges gyermekei és kik a névlegesek. Igen sok örömöt szerzett ne­kem az, hogy nemcsak, az egyház pap­jai, nemcsak aiz evangélikus theológiai tudományok tanárai és hallgatói, hanem az egyszerű közkatonák is, a gyülekeze­ti tagok milyen óriási táborban álltak oda imádságos szeretetükkel az. egyház mögé. A válságos napok nieg-rputatták, hogy a német evangélikus ..egyházban nemcsak a vezérkar ember a gáton, ha­nem a közkatonák is. Szint vallottak a válságos napokban! Nym akarok hamis képet az olvasó- közönség elé állítani. Nem akarom jónak feltüntetni azt, ami rossz. Ha a sok vi­szályra és egyenetlenségre gondolok, amipttlcünn az.ev, egyházon belül láb- rakapott, akkor az egyházi állapotokról csak rossz kritikát lehet írni. Bizony szomorúan kell megállapítani, hogy sok minden nem jól van. ' De egyet mégis el lehet mondani ví- gasztalásképen. Az egyház vezető férfiai mindig azt mondották nekem, hogy nem ők, emberek tartják fenn az egyházat, hanem maga az Isten tartja azt fenn a maga szent Leikével. És nekik nem az a legnagyobb vigasízuk, hogy a hívek nagy serege maradt hű az' egyházhoz, hanem az, hogy a válság hullámai fölött minduntalan megláthatják az Istennek lenyúló mentő kezét. Ők pedig azt mondják, amíg az Isten végkép el nem hagy valakit, addig nem kell megijedni a legborzalmasabb vihartól sem. A feke­te felhők mögül előjön a fehér galamb a békesség olajágával. Weltler Rezső. Japán. Egy japán keresztyén újság felháborodva, ír atról, hogy a Nemzet­közi' Szatoadgondolkodó Egyesület espe- ranto nyelven vallásellenes iratokat ter­jeszt á Csendesóceán szigetvilágában. A keresztyén misszió van hivatva ennek a sátáni támadásnak a kivédésére. D. Kiss István püspök 70 éves. A dunánitmeni kerület püspöke D Kiss István augusztus hó 15-én tölti be 70. életévét. Ez alkalommal tisztelői és barátai, kerületének tényezői jókívánataikkal és üdvöz­letükkel keresik fel az ősz főpász­tort, aki családi körben és hívéi között várta a kegye­lem újesztendejének felvir- radását. Több mint 40 éve munkálkodik gyülekezeté­ben, amelynek igazi lelki­atyja, irányítója, nevelője. Szélesebb körben is hódí­tott bizalomgerjesztő sze­mélyisége. Szelíd, minden összeütközést kerülő, ellen­téteket kiegyenlítő jánosi lelkének varázsával azokat is meghódította, akik távo­labb álltak tőle, mert igaz lelkipásztort és igaz embert ismertek meg benne, akit a külső sikerek hidegen hagynak s a belső értéket nézi. Míg saját maga érde­méről és zajtalan, de ered­ményes munkájáról hallgat, mások értékének és érde­mének tisztelettel adózik. Mint sámsonházai lelkész Kossuth Lajosnak elnök­társa volt egész haláláig. A sámsonházai papiak ma is kegyelettel őrzi a nagy hazafi levelét, amelyben az egyházfelügyelői tisztet elvállalja. Egész egyházunk s ígv a mi lapunk szer­kesztősége is szeretettel veszi őt körül s a 70. születésnapra bensőséggel küldi jókivánatait. Az Ur •kegyelme éltesse őt minél tovább gyülekezete, kerülete és az egyete­mes egyház, valamint családi és baráti köre örömére és áldására! Visszhang. Az „Erős vár a mi Istenünk“ című cikk írója két gondolatot említ: „ki­mondottan evangélikus felekezeti jelle­gű köszöntési és válaszolási formát és egy jellegzetes evangélikus .jelvény: vi­selését“. Hogy akármilyen vallásos tar­talmú köszöntési mód bevezetése és ugyanolyan jelvény viselésének megva­lósítása csak áldásos lehet, azt velem együtt mindazok helyeselni fogják, akik a napjainkban széliében használt kö­szöntési formák legtöbbjének tartalmat- lansága s a jelvények közül nem egy­D. Kiss István püspök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom