Harangszó, 1934

1934-07-22 / 30. szám

Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. I.aptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet két­hetenként a Kis Harangszó. Postacsekkszámla : 30.52«. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. 1934. július 23. Hagyjad a jó Istenre Ha bánt szived keserve, Minden te utadat! Ö néked nyugtot ad. 30. szám. A .Harangaró" aierkeazM-kiadóhivatala: GYŐR II., Petőfi tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 4® fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 3 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Ál€tóS. Lzs. 3, 11. Mondjátok az igaznak, hogy jól lészen dolga, mert cselekedeteik gyümölcsé­vel élnek. M iért ültetünk fát? Hogy árnyé­kában megpihenjünk és gyü­mölcsét élvezzük. Miért vetünk? Hogy arathassunk. Munkánk leg­szebb gyümölcse, emberi életünk legboldogabb aratása: Isten áldása. Isten a próféta által izeni: „Mond­játok meg az igaznak, hogy jól lé­szen dolga, mert cselekedeteik gyü­mölcsével élnek.“ Mi az Isten áldásának első felté­tele? Hogy Isten előtt igaznak talál­tassunk. Hányszor találkozunk zú­golódó emberekkel, akik azért mél­tatlankodnak, mert munkájukon nin­csen áldás! Keresik az okot, a hi­bát mindenben és mindenkiben; csak éppen ott nem, ahol az fész­kel: saját lelkűkben. Nem voltak igazak, mikor munkálkodtak, ezért nem lehet Isten igazi áldása mun­kájukon. Isten áldásának másik feltétele, hogy jelen lehessen munkánk meg­kezdésénél. Hogyan kívánhatod Is­tentől, hogy áldja meg munkádat, ha elmulasztottad öt annak meg­kezdésekor segítségül hívni! Az igaz ember nemcsak cselekedeté­nek gyümölcsével él, hanem mun­kája előtt Isten nevével is él. Az ál­dás nélkül maradt munkák szomorú bizonyságai annak, hogy Isten nél­kül kezdődtek. Isten áldásának nemcsak feltéte­le, hanem elkötelezése is van. Ami­kor gabonádat csűrbe takarod, vagy talán már amikor learatod, el­tervezed magadban, hogy mennyit fordítasz élelemre, ruházkodásra, vetőmagra és egyéb kiadásaidra. Vájjon nem felejted-e ki tervezge- tésedből azt, akinek az áldást kö­szönheted? Megadod-e Istennek az áldásból azt, ami az Istené? És ha megadod, önként, szívesen és jó­akarattal oda tudod-e helyezni a te egyházad oltárára azt a keveset, amit Isten az egyház által visszakér tőled? Lásd, a mi egyházunknak nincsenek ezrekre menő holdjai, gazdag hitbizományai, reá van utalva arra az áldásra, amit Isten a híveknek adott. Igaz ember módjára élsz-e munkád gyümölcsével Isten előtt? Isten áldásának másik elkötele­zése, hogy az áldást tedd valóban Főiinádságodnak reggel kell el­hangzania, amikor még csendes a ház, az udvar és a lelked is friss és fogékony. A nagy imádkozok, mint Dávid és a többiek, mind korán ke­lő emberek voltak. Az Űr Jézus haj­nalhasadás előtt kiment a puszta helyre imádkozni. Kedves földmfvelő alyánkfiai! Titeket nem kell koránkelésre buz­dítanunk, sőt megvalljuk,hogy ezen a téren mi tollforgató emberek , so­kat tanulhatnánk tőletek. De gon­doljátok csak meg: a jó gazda mi­előtt hosszú útra indul, először megkeni a kocsit, sőt még a kerék­szeget is bebiztosítja. A kerékpáros sem ül gépére addig, amíg azt meg néni olajozta. A keresztyén ember is mielőtt egy nap hosszú útjára elindulna, imádság olajával keni meg lelkének gépezetét, nehogy türelmetlenség, harag vagy kétségbeesés meg­akasszák az úton. Azért mondja egy szép ének: Légy éber reggel, bár felhőtlen égbolt, Vihartalan csendes napot ígér, Kelhet vihar szivedben mely a vándort, Lesújtja míg honába tér. Oh szüntelen, légy éberen s imádkozzál fiam! áldássá önmagad és azok életében, akiket Isten reádbízott. Gondolj ar­ra, hogy hány ember kezén vált Is­ten áldása átokká a pazarlás és mértéktelenség miatt! Ezekről írja az apostol, hogy a „végük veszede­lem, kiknek Istenük az ő hasok.“ (Fii. 3, 19.). Gondolj végül arra, hogy te ma­gad is Isten áldása, vagy embertár­saidnak átka vagy-e? Az igaznak élete is, emlékezete is áldott. (Péíd. 10, 7.) Ámen. Győrffy Béla. El ne mulaszd az imádkozást ét­kezés előtt és után, tudván, hogy „Istentől száll alá minden jó ado­mány és tökéletes ajándék“. Amint az ének mondja: Légy éber délben mig a földi zajban, Az ég békéje feledésbe mén, Oh lelj egy percet lenni egymagádban, Ima s szeretet hű ölén. Oh szüntelen légy éberen s imádkozzál fiam ! El ne mulaszd lefekvés előtt az imádságot, megemlékezvén az ének szaváról: Légy éber este, mig csend száll a tájra, Keresd fel égi hű Barátodat! Úgy fáj a szive, ha hiába várna, Ha jössz kitárt karral fogad! Oh szüntelen légy éberen s imádkozzál fiam 1 Légy éber, ha napod bármerre fordul, Mert szüntelen vigyáz az ellen is, S a szentek-szentjét elfoglalja orvul, Ha égő hittel telve nincs. Oh szüntelen, légy éberen s imádkozzál f iám! Szüntelen imádkozzatok! — azt üzeni apostola által az Úr. A szün­telen való imádkozás azonban nem annyit jelent, hogy valami magános helyen, napestig összekulcsolt ke­zekkel üljünk, hanem, hogy Isten gyermekei életében ne legyen egy nap se, amelyen ne imádkoznának, Mikor imádkozzam ? Irta: Horeczky Béla. Jubileumi — 25. — évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom