Harangszó, 1934

1934-07-15 / 29. szám

1934. július iS. Jubileumi - 23. — évfolyam. 29. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet két­hetenként a Kis Harangszó. Postacsekkszáinla : 30.520. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. Jövel, Jesus, lelkem hő szerelme, Tetteikül ed szivem hova lenne? A .Harangszó* szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Munka. Ján. 9, 4. Nékem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött en­gem, amig nappal van; eljő az éj­szaka, amikor senki sem munkál- kodhatik. Jézus életére nem a saját lelki­világába való elmerülés, nem is Is­ten dolgaiba való csendes elmélye­dés, hanem a fáradhatatlan mun­kálkodás nyomta a maga bélyegét. „Az én Atyám mindezideig mun­kálkodik, én is munkálkodom“. (Ján. 5. 17.) Ez volt a jelszava. Nem is látjuk őt soha tétlenkedni. Még amikor a magányba vonul, ezt is azért teszi, hogy imádkozzék. Nála az imádság a legfontosabb kötelességteljesítés, a legmagaszto- sabb munka volt. Jézus a munka hőse. A munka problémájával többször is találkozunk az emberiség életé­ben. A teremtés hajnalán Isten azért helyezte az embert az Éden kertjé­be, „hogy mivelje és őrizze azt“. (I. Móz. 2. 15.) Amikor az ember a saját hibájából elveszítette az Édenkert boldogságát, Isten áldásul adta néki a munkát, hogy annak segítségével egyrészt megóvhassa életét a tespedéstől, másrészt meg­kereshesse vele a mindennapi ke­nyerét. Az özönvíz után pedig azt mondotta Isten, hogy vetés és ara­tás meg nem szűnnek. Tehát amig ember lesz, addig munka mindig lesz. Azóta minden évben volt vetés is aratás is. Most is a munka ide­jét éljük; learatva a termés, folyik a betakarítás és cséplés. Az embe­rek szinte fáradhatatlanok a mun­kában. Sokszor elgondolom, hogy a mi szorgalmas híveink közül is nagyon sokan megérdemelnék azt, ha fejfájukra ezt Írnák: a munka hőse. Ne felejtsük el azonban a legna­gyobb munka közepette sem azt, hogy munka és munka között kü­lönbség van; aminthogy különbség van eledel és eledel közt. Isten az ő Fia által azt is izeni: “Munkálkod­jatok necsak az eledelért, amely el­vész, hanem az eledelért, amely megmarad az örök életre! „(Ján. b. 27.) Hány ember fejfájáról kellene levakarni az előbb odaszánt felira­tot, ha életüket és munkálkodásu­kat ennek az igének tükrében vizs­gálnánk meg! Hányán fáradnak és verejtékeznek azért, hogy földjük véletlenül egy évig is parlagon ne maradjon és ugyanazok nemcsak Izrael népének volt égy sajátsá­gos hite, t. i. hogy Jehova Isten a jeruzsálemi templom legbensejé- ben, a szentek-szentjében lakik. Ide senki fiának sem volt szabad a lábát betennie. Maga a főpap is csak egyszer egy évben: a jóm kippúr (engesztelés napja) nagy ünnepén léphetet be. Ezért vallot­ták a zsidók azt, hogy áldozni és igazán imádkozni csak a jeruzsále­mi templomban lehet és ezért kel­lett a hithíí zsidónak háromszor egy évben a szent városba zarán­dokolnia. De az Úr Jézus felszabadította az imádságot a helyhezkötöttségtöl a samáriai asszonynak nyíltan meg­mondván: „Asszony... eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát! . . . mikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát!“ Honnan van az, hogy sokan ma­napság még mindig bizonyos váro­sokhoz és búcsújáróhelyekhez kö­tik az imádságmeghallgatást?! A mohamedánok Mekkába, a keresz­tyének egyrésze pedig Rómába egy évig, hanem talán egy egész életen keresztül parlagon hevertetik lelkűk szántóföldjét. A munka ideje a nappal. Nem tudod, hogy a te életed nappala hány napot, vagy évet tart még szá­modra, azért amig időd van, amig feletted ragyog Isten kegyelmének napja, ne feledkezz meg annak dol­gairól, aki téged is e világra kül­dött. Isten szentelje meg necsak akaratodat, hanem munkádat is, hogy mindig az Ő dolgait csele­kedet. Ámen. | Oyőrffy Béla. vagy Máriacellbe zarándokol? Váj­jon nem Isten mindenütt jelenvaló­ságának a megtagadása ez? Isten nem tűrhette azt sokáig, hogy Őt, a mennynek és földnek Urát négy fal közé bezárják. Ő minden népnek, városnak, falunak, sőt minden családi háznak Istenévé lett. Ezért nyugodtan imádkozhatsz Hozzá mindenütt: csendes kam­rádban és kis falud templomában. Csendes kamrádban való imád­ságod: „magán" imádság a temp­lomi vagy más összejöveteli imád­kozásod „közös" imádság. Lelked számára mind a kettő nélkülözhe­tetlen. Imádkozz csendes kamrád­ban és légy egyedül a te Istened­del. Lehet ez a csendes kamra a szénapadláson vagy a szántóföldön is. Fontos az, hogy magánkihallga­tásra, négyszemközti meghitt be­szélgetésre jelentkezz a te Istened­nél. Miután a szentek-szentjének függönye kettéhasadt, járulj biza­lommal a „kegyelem királyi széké­hez“. De ha nem akarsz „remetévé“ változni, akkor az együttes imád­kozás alkalmát se mulaszd el. Hol imádkozzam ? Irla: Horeczhy Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom