Harangszó, 1934
1934-07-01 / 27. szám
1934. július i. Jubileumi — — évfolyam. 2?. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet kéthetenként a Kis llarangszó. Postaesokkszámla : 30.52(1. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. Testvéreim javáért Erre segélj, oh Isten, Fáradnom, küzdenem: Én édes Istenem ! A .Harangszó" szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR II., Pető fi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel lu°/o-os kedvezmény. Amerikába, egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Vallástételek. „Valaki azért vallást tesz énró lám az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt*. Máté X. 32. A mi üdvösségrejutásunk két val- lástételtöi függ: az egyik vallástétel az, amelyet most teszünk mi idealant a Jézusról és a másik vallástétel pedig az, amelyet majd odafent a Jézus tesz mirólunk. Mindkét vallástétel elengedhetetlenül szükséges ahoz, hogy mielőttiink feltáruljon az istenországa kapuja. Istenországa kapuja előtt is az a történet játszódik le, amely valamikor ott játszódott le a régi várkastélyok bezárt kapui előtt. Sötét éjszakában elkésett vándor kapű- döngetése hangzik bele a néma éjszakába. Hamarosan felel aztán reá belülről az őrnek a zord .ki vagy“? kiáltása. De nem nyílik még meg a kapu, csak miután elhangzott a csendes éjszakában két vallástétel is: a vándor ajakáról a jóbarát ismerős beszéde és reája az őr hitelesítő pecsétjeként: ismerlek! Jézus az ajtónálló, aki ismeri az övéit. Hogyan áltathatja tehát magát csak egyetlen valaki is itt ezen a földön azzal, hogy az az Ur Jézus, aki belelát a szivek mélyébe, majd felnyitja az üdvösség kapuit Istennek és istenországa polgárainak esküdt ellenségei előtt is? Ha komolyan vesszük a mi üdvösségünk ügyét, akkor komolyan kell vennünk ezt a földi életet is, ahol minden ember tiszte ebben foglalható össze: vallást tenni az Ur Jézusról az emberek előtt abban a kisebb vagy nagyobb gyülekezetben, amelybe Isten őt a szolgálata révén állította, legyen az a család szűk körén kívül sápadt arcú gyárimunkások csoportja, vagy legyen az földtnives ifjak pirosarcú serege. Ne azt nézd, hogy te asztalos, földműves, hivatalnok vagy a te szolgálatod szerint és nem pap. Azt se nézd, hogy azok az emberek, akik körülötted élnek, nem áhítatos templomi gyülekezet, hanem ocsmány beszédű borgőzös társaság. A helyet se nézd, ahol éppen vagy, mondván: ez fűrészporos műhely, vagy láimás ucca, vagy dohányfüstös iroda és nem templom, amely alkalmas volna arra, hogy te a Krisztusról vallást tégy. Mindez ne legven fontos te- néked, hanem csak arra gondolj, hogy téged is Isten küldött ebbe a világba és pedig apostolul akármi legyen is jelenleg a foglalkozásod, akármilyen pogánylelkű legyen is az az emberi közösség, amelyben a munkádat végze'd és akármelyik pontja legyen is az a földnek, ahol éppen most állasz. A te számodra mindig csak ez legyen fontos : „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt . . .“ Hogyan tehetünk mi vallást Jézusról az emberek előtt? Talán ki- álljunk az ucca szegletére és abból Változnak az idők. A farizeusok az utcák szegletén imádkoztak, mert akkor erény és tisztesség volt imádkozni. A mai nemzetség még a csendes kamrában is restell imádkozni. Mintha valami gyermekes csínyt követne el, ha imádkozik. Sok evang. családban fájdalommal tapasztaltam, hogy szégyenük az asztali imádságot. Legjobb esetben a kis gyermekre tolják azt, pedig az imádkozás a családfő tiszte volna. Miért imádkozzam? Azért imádkozzál, mert Isten maga parancsolja, hogy imádkozni kell: „Hívj segítségül engem!“ Továbbá azért is imádkozzál, mert földi életed álljon csupán a mi vallástételünk, hogy hangos' szóval kiabáljuk a járókelők felé: van nekünk Megváltónk, Vezérünk, Jézusunk! Nem ér ez semmit, mert hiszen mi nem tudjuk őt testszerint megmutatni a világnak, mondván: Íme itt a mi vezérünk! A láthatatlan Jézusról egyedül úgy tehetünk vallást, ha ö a mi életünkön láthatóvá lesz, vagyis ha kiábrázolódik rajtunk a Krisztus, mert mi csak ezzel lud- juk megmutatni, hogy mi a Krisztuséi vagyunk. Van azonban a fenti igének második része is, amely pedig egy másik vallástételről beszél: „ ... én is vallást teszek arról az én meny- nyei Atyám előtt“. Most idealant mi teszünk vallást beszédes ajakkal, munkás élettel, Jézus pedig hallgat, majd egykor pedig odafent a Jézus tesz vallást, mi pedig némán hallgatunk. Testvér! Mit gondolsz, rólad is vallást tesz majd akkor Jézus? Z. E. nyomorúságában nélkülözhetetlenül szükséged van az imádság erejére és áldására. Ha nem látod a magad nyomorúságát, reszkess, mert még nem ismered magadat. Jól mondja Luther: „Hogy igaz legyen az imádság, ahoz az embernek komolyan át kell éreznie a maga nyomorúságát“ — majd így folytatja: „Nekünk minden oltalmunk és védelmünk egyedül az imádságban van.“ A mai ember valósággal imádság-iszonyban szenved, kerüli az Istennel való közösséget, mert fél Istennek a szentségétől. Pedig aki nem ismádkzoik, az elszakadt Istentől. Micsoda gyermek az, amelyik Miért imádkozzam ? Irta: Horeczky Béla.
