Harangszó, 1934
1934-06-03 / 23. szám
1934. június 3. Jubileumi - éCOm — évfolyam. 23. szám. Alapította : KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szóvetség. Ai. Országos Lnther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen niellóklet két- heteikként a Kis liarangszó. Postacsekkszámla : 30.526. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. Örül mi saiviink, Mikor est halljuk: A templomba megyünk. A „Harangsző* szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR II., Petőfi tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 4® fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Szereíel. Mi szeressük őt, mert ő előbb szeretett minket. I. Ján. 4, 19. A szeretet az ember legmagasabb lelki képessége. Az egyetlen, ami az eletet igazán széppé tudja tenni. Az a csodálatos kincs, amelyből annál többje lesz az embernek, minél többet ad másoknak belőle. Minden életviszonylatunk értékének mértéke a rajta keresztül áramló szeretet nagysága. A mai élet eltorzulásának és romlásának legtöbb szenvedést okozó tünete az, hogy a szeretet válságát éljük. A házaséletet szörnyű betegség rágja: soha annyi feldúlt család, hűtlenség és válás, mint ma. A szülök és gyermekek közé fájdalmas ék szorult: soha annyi hálátlan gyermek és megnem • értő szülő, mint ma. A kenyérkereső és hivatása között megbomlott a lelki kapcsolat: soha annyi elégedetlenség, látszatmunka és üres robot, mint ma. A munkaadó és munka- vállaló között lappangó harc folyik: bizalmatlanság és megbízhatatlanság, kizsákmányolás és panama, kicsinél kicsiben, nagynál nagyban egyaránt. A magyar haza és fiai között végzetes zavar: nagyhangú tétlen szavalások, vagy fásult közöny. Az egyház és hivei között hazug kapcsolatok: felekezetieskedő hitetlenség, táncos egyháziaskodás és alkalmi árulások. — Mintha csak Gőg és Mágog világában élnénk! Pedig, — ezt szögezzük le, — az egymást meggyűlölt házastársak egykor milyen nagy szerelemmel lángoltak egymásért; az eltaszított szülők mennyi becézést halmoztak gyermekeikre; a fásult robotosok ifjúkorukban mennyi nagyravágyó bizakodással indultak pályájuknak; szociális felelősségről és munkáról mennyi szó esett már; hazaszeretetre mennyit lelkesítettek és hány nagy fogadalom hangzott; s az egyház milyen magasztos Ígéreteket kapott a konfirmációk alkalmából! Szorongva kérdezzük, hová foszlott az a sok-sok, kezdetben őszintén is érzett szeretet? A házastárs, szülők, gyermekek, a hivatás, munka, haza és egyház iránt való? Mi az alapvető és végső oka ennek a szörnyű romlásnak? A válasz a következő: Az ember természetes szeretete önmagában csalárd és múló jelenség : az önzésnek egyik — legnehezebben felismerhető — megnyilatkozása, amely előbb-utóbb leveti magáról kedves és vonzó álruháját és a maga rút pőreségében az Isten rendelte életviszonylatok gonsz rombolójává lesz. Önzetlen szeretet csak egy van: Istennek Krisztusban felénk áradó szeretete és annak halavány tükrözése: a hivő lelkeknek szeretete Jézus Krisztus iránt. Állhatatosan és önzetlenül ember csak ö rajta keresztül tud szeretni. Ő a mi gyarló szeretetünknek átformálöja, fel- erősítője és feltöltője (transzformátor, kondenzátor, akkumulátor). Viták és támadások közben sokszor előfordul, hogy egyik keresztyén pogánynak nevezi a másikat. Ki a keresztyén és ki a pogány? A pogányság a legnemesebben a görögségben alakult ki. Itt jutott a pogányság lelke a legszebb kifejezésre. A görögök voltak a legmagasabb színvonalon álló pogányok. A görögség arra törekedett, hogy a földre hozza az istenséget. Isteneinek gyönyörű alakjaival népesítette be városait és ligeteit. Földi alakba öltöztette istenségét. Márvány, arany, elefántcsont szobrokMinden életviszonylatunk megromlásának egyetlen oka Istenhez való viszonyunk megromlása. Minden szeretet azért romlik és pusztul bennünk és körülöttünk, mert nem fogadjuk el Krisztus szeretetét. Hitvestársak hűsége akkor maradandó, ha szövetségükben Krisztus a láthatatlan harmadik, gyermekeik hálája és ragaszkodása csak akkor várható, ha a Megváltó szeretetét tudják beléjük plántálni, a hivatás lelkesedése akkor marad meg bennük, ha Isten szolgálatának tekintik azt, a munka és munkás megbecsülése, ha szent sáfárságnak tartják, a haza szeretete, ha Isten előtti felelősségnek ismerik, és az anyaszentegyház áldása, ha a Krisztussal való közösségnek életújító kegyelmeként fogadják. Krisztuson kívül minden szeretet elfoszlik és önzéssé torzul, Krisztusban megszentelődik és megmarad. A kezdeményezés nem a mienk: Ő előbb szeretett minket. Szeressük Öt, akkor a szeretet válsága minden gyötrelmével lemulik rólunk. Schulek Tibor. kai teltek meg templomaik. Fénynyel, pompával utánozta az égi fényt. A földi dolgokat istenségeknek nevezte el és kiváló embereit félistenekké emelte. Gyönyörködött az anyagban, mert azt hitte, hogy a múlandó és véges anyagban ki lehet fejezni az örökkévaló és véglie- tetlen Istent. A keresztyénség nem hozza az Istent a földre, hanem az embert akarja felemelni a^ égbe. Meg akarja tisztítani az embert a földi salaktól. Még a föld csábító ékességeitől is. „Ne gyüjts'etek földi Keressziyénség és pogányságIrta: Hamvas József.
