Harangszó, 1934
1934-04-08 / 15. szám
1934. április 8. Jubileumi - 40. — évfolyam. 15. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetsóg. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet kéthetenként a Kis Iíarangszó. Postacsekkszámla : 30.526. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. Új tavasára ébredünk, Általéltük a telet, Hála neked Istenünk! Felvirul a kikelet. * A .Harangszó* szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Újjá kell születned! Róm. 6, 4. v. Miképpen feltámasztatott Kiisztus a halálból áz Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk. H atalmas a husvét zengő harsonája: Krisztus feltámadott! Gyönyörűséges a bizodalmas, boldogító vigasza: .Jézuséi, én is vele!“ De erővel, parancsoló eréllyel teljes a követelése is. Nem elég, hogy a fájdalom és bünbánat forróságával dobbant meg szíved nagypénteken. Nem elég, hogy örömrepesve szárnyalt ég felé a te diadalmas éneked is a feltámadás győzelmes ünnepén. Most követelés áll előtted. Nem elég, hogy a természet újjáéledésével kapcsolod össze a húsvéti örömöt s a föld alól feltörő zöld hajtások, feltörekvő csirák példájára remélsz magadnak is egykor a testi elmúlás után új életet. A tavasz örömfakasztó rügyezése könnyen mellékvágányra tereli az ember gondolatait. Nem veszi észre, hogy a természet újjáéledése csak azt jelenti, amit az emberi életben a nemzedékek váltakozása. Maga az elhervadt fűszál újjá nem támad, a száraz ág bimbót nem fakaszt. A természet éledése csak halvány jelkép, alkalmas arra, hogy a húsvéti hangulatot színesebbé tegye. De husvét többet akart elérni nálad és többet vár tőled. Tudnunk kell, hogy a természet is hiábavalóság alá vettetett — amint Pál apostol mondja — és sóhajtva várja a szabadulást a múlandóság rabságától. Akiben csak a természet és a tavasz újraébredt dalolása keltette fel a húsvéti örömöt, az messze maradt a keresztyén húsvéti örömtől. És óh hányán járnak ezen az úton. Azért marad husvét- juk csupán kedves, szép ünneplés, csupán hangulatos szép nap, — semmi más. Ünneplés, melynek nincsenek maradandó nyomai, ünnepnap, amely nem jelent erőforrást. A keresztyén husvétnak pedig ez a jellemvonása: rámutat mindenre ezen a világon, ami szép, ami gyönyörű, elismeri, hogy szép, gyönyörű, de hozzáteszi, mindez elmúlik, csak aki a Krisztussal él, az marad meg mindörökké! S itt van a husvét követelése! Krisztussal élni uj életet jelent. Nemcsak tudni a feltámadásról, nemcsak hinni a feltámadásban, hanem valósággá tenni a feltámadást az életben. Egy hires istentagadó azt mondta egyszer: sokkal jobban kellene látszania a keresztyéneken a megváltás tényének, hogy hihessek megváltójukban! Husvétot is csak akkor ünnepeltél igazán, ha meg is látszik rajtad! Krisztus feltámadása a halálból követi a mi feltámadásunkat bűneink éjszakájából, hogy uj életben járjunk. Egész másokká kell lennünk, újakká kell lennünk. Gondoljuk meg, mennyire látszik meg rajtunk e husvét utáni időszakban, hogy husvétot ünnepeltünk?! Figyeld meg, mennyire megválKeményrefagyott téli világ után meleg tavaszi szellő simogatja meg a föld dermedt testét, vidám mosolygást hint reá a napsugár s a tél álmába szenderült vén földön a visszavarázsolt ifjúság üde vérkeringése eltemetett szépségek életerejétől duzzad. Tavasz van a mezőn. Letarolt mezők hófeküdtelankáin már kankalinok sárgulnak s az elárvult dombtetőn a tavaszi kökörcsin bolyhos zászlójával játszadozik a pajkos, tavasznótás szellő. Fagyrágta rögök süppednek életkereső lépések súlya alatt; kapa csillog, ásók feszülnek s az ekevassal uj életnek vet puha toznak az apostolok husvét után. Pétert megkérdezi az Úr: „Jobban szeretsz-é engem ezeknél?“ Péter emlékszik nagy fogadkozására: ha mindenki megtagadna,, én soha sem ; azután emlékezik a háromszori megtagadás szomorú éjszakájára és már nincs benne semmi önhittség, nem becsüli magát többre a másiknál. Csak annyit mond: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek“. Péter újjászületett, uj életben járt! Egy hivő aggastyánt halálos ágyán megkérdeztek, hogy hány éves? Azt mondá: tiz éves. Azután hozzátette: azóta tértem meg Uramhoz, Megváltómhoz. Azóta élek. A többi, — a többi nem számít! Husvét utáni első vasárnap neve: „Mint az ujjászülöttek!“ Ne legyen ez számunkra kijelentés, hanem kérdés: Mint az ujjászülöttek? Olyanok vagytok-e? Azután kérdezzükmeg magunkat, hogy a mi életünkből mennyi — számít? Járunk-e uj életben?! Kóts Lajos. ágyat az anyaföld egyetlen, örökös fia: az ember. Tavasz van az erdőn. Lombsirató fák meztelenre tépett testén, uj erők duzzadnak s a napsugár meleg csókjára uj bimbók fakadása menyasz- szonyi ruhába öltözteti az erdő hamupipőkéjét: a kis kökénybokrot. Az erdei nászra előkerülnek az elmaradhatatlan muzsikusok. A fülemüle csattogása, a pintyőke sípolása, a szajkó visítása, a sárgarigó vidám füttyentése s a vadgalamb búgása az erdő tavaszi hangversenyének örökszép muzsikájává hangolódnak. Tavasz van a szivünkben. Az Tekintsetek az égi madarakra. Irta : Bácsi Sándor.
