Harangszó, 1933
1933-02-05 / 6. szám
XXtV. évfolyam. 1933 február 5. 6. szám. Alapította: KAPI BÉLA i9io-ben. Lap tulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Oruzágog Lather* ISKövetnég hivauloH lapja. I Megjelenik minden vasárnap. I Postacsekkszámla: 80.526. | Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. A ,,Hvu|ti6“ •lerkouM-kiadóhiTatala GYŐR Petőfi-tér 2 Előfizetési ára * negyedévre l P 28 fillér, félévre 2 P 40 fidér. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel lO*/#-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P to fillér. A szikla alap. I. Korinthusí 1. 2ü. „A te hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.“ M ilyen jó, hogy a mi hitünk nem emberek bölcseségén, nem az emberi ész által bizonyítható alapokon nyugszik! Amit az egyik ember bölcsesége kitalált, s bebizonyított, azt a másik ember bölcsesége ledöntheti, megcáfolhatja ... Ugye milyen jó, hogy a mi hitünk Istennek erején nyugszik, vagyis az evangé- ' Honion, amely Istennek ereje, minden hívőnek üdvösségére. Áll a mi hitünk sziklatalapzaton, az Isten igéjének kemény szikláján, ne féljetek: szakadhat a zápor, fújhatnak a szelek, megjöhet az árvíz, ezt a fundá- mentumot nem tehetik tönkre. Ez az alap olyan erős, hogy ennek tartósságát a mi szegényes értelmünkkel nem is szükséges bizonyítgatni. Eléggé megbizonyítja az maga magát az elmúlt évszázadokkal és a mi saját személyes életünkkel, megbizonyitja, hogy csakugyan Istennek bölcsesége az egyedüli hatalom, mely nekünk világosságunk, vigasztalásunk lehet, s amelyet semmiféle emberi bölcseség nem pótolhat! . . , Éppen ezért továbbra is az ige fundamentonián kell megállanunk, hiszen ha a jövőben elvetnénk ezt a szikla talapzatot: hát vájjon az egymással csatázó tudósok közül, melyikre bízzuk hitünk irányítását, melyikre bízzuk lelkünk vezetését? Ha elvetjük az igét, mire építhetjük akkor a mi hitünket? . . . Az emberek régóta fáradoznak azon, hogy a keresztyénség tanítá sait az ész törvényeivel valamiképpen összhangba hozzák . . . Milyen szegényes próbálkozás ez! Hiszen ha-valaki csak annyit fogadna el az evangeliomból, amennyit gyarló eszével felfoghat — akkor az az ember lehet talán „okos pogány“, de nem lehet keresztyén, mert a Krisztus követője azokat hiszi, amelyeket szem nem látott, fül nem hallott, amelyeket az embernek szíve meg sem is gondolt . . . amelyeket Isten készített az őtet szeretőknek . . Atyánk, erősíts meg és tarts meg minket a te szent igédben s az igaz hitben, mind a mi boldog végünkig! „Így cselekedjél mive lünk Szent Fiadért ki minekünk Bizodalmunk és reményünk, Hozzád a mennybe vezérünk." Ámen. * Jóság és jótékonyság. Irta : Reichel Lajos (Pécs). Petőfi szerint a jóság a lélek virága. Tegyük hozzá: a jósága lélek legszebb virága. A legfőbb jó az Istennel való életközösség, a hit. Akiben mély hit él, annak a leikéből úgy virágzik ki a jóság, mint a virág a földből. Csak az lehet igazán jó ember, aki szíve mélyéig vallásos. A jó ember cselekedetei jók és szépek. Aki a jót azért cseiekszi, mert kellemesebb érzés tölti el, mintha rosszat, vagy semmit sem cselekszik, vagy ha azért teszi a jót, mert hasznot vár itt, vagy a másvilágban, vagy azért, hogy azzal hivalkodjék, az ilyen ember nem erkölcsi indító okokból cselekszik Az ilyen ember nem mondható jó embernek. Az evangélikus ember érdek, számítás és hivalkodás nélkül cseiekszi a jót, benső kényszerből. Evangélikus ember minden szavában és cselekedetében a lelkiismeret szavára hallgat s élete vezérfonalául és cselekedete rugójául a hitben való életet választja Csak az ilyen ember élete kiegyensúlyozott, cselekedetei jók és szépek. Á hitből élő ember nemcsak maga törekszik a jóra, hanem másokat is jóra serkent és másokban is hitet ébreszt. A jó ember abban a körben, amelyben él, hirdetője Isten bölcs akaratának, terjesztője a jónak, a szépnek és mindannak, ami igaz és szent A rossz ember csak magával törődik, más baja iránt érzéktelen, a jóságról nincs fogalma, cselekedetei rosszak, mert leikéből hiányzik az a jótékony áram, amely a jósághoz szükséges lelki erőt szolgáltatja : a szeretet. Hová jutna az emberiség, ha csak egy órára is kialudnék a szívekben a szeretet lángja! Szeretet és jóság ikertestvérek. E kettő a vallásos ember legszebb ékessége. Az emberiséget nagy veszedelem fenyegeti. Ördögi áiamlat e két legszebb ékességétől akarja megfosztani az emberiséget. A szeretet helyébe a gyűlöletet, az önzetlenség helyébe a feneketlen önzést, a jóság helyébe a gonoszságot akarja ültetni az emberek szívébe. Az Evangélium szelleme helyébe a Sátán szelleme akar befészkelődni. Legyünk ébren ! A lélekrontók maguk elismerik, hogy legnagyobb ellenfelük a Krisztus. Legyen nekünk Ő a legerősebb fegyverünk! Veszedelemben van az erkölcsi élet alapja, minden, ami eszményi, jó, igaz és szép. A Sátán ereje a lelki és anyagi lerongyoló- dottságban van. Az emberek szegények angagi és erkölcsi javakban egyaránt. Siessünk segítségükre anyagi és lelki javakkal! Aki tudna segíteni embertársán és mégsem segít, az olyan ember hasonlít ahhoz a paphoz és ahhoz a levitához, aki a vérbefagyott mellett részvét nélkül ment el és alábbvaló annál a mozdulatlan kőoszlopnál, amely habár nem is tud jót cselekedni, mégis
