Harangszó, 1933
1933-11-05 / 45. szám
XXIV. évf oly alti. 1933. november 5. 45. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonol: Dunántúli Luth«r-8z4v«tié|. Ai Onitágoa Luther- SzövetNég hiTiUlea lapja. Megielanik minden vasárnap, Poztacaekknzamla: 30 526 ElABietóut elfogad minden evang. lelkáaz ét tanító. Semmi teremtményhez ne kapcsold az életedet, mindent Istenre vezess vissza! Luther. A „Huangraű“ uaakaaitO-UadóhiTatala QYÖR 0., PatAB-Wr I. Elóflsetési Ara * negyedévre 1 P 88 Ulti, félévre 8 P 40 fillér. Egy évre A P 80 fillér Caoportoa hűidénél lO'/a-oa kedvezmény. Amerikába egéaa évre dollár; u utódállamokba negyedén* l P 10 fillér. 450 év távolán keresztül fjomálytalan fénnyel ragyog fel előttünk Cutfrer alakja. — Nagy ember volt, mert mindig kicsi akart maradni; századok fölé magasodott, mert nagyon mélyre tudott fjajolni az Isten előtt; a történelem szellemóriásai legnagyobbika lett, mert a bűnösök között elsőnek tartotta magát; millióknak lett a vezére, mert sofja se akart egyebet, mint szolgálni. — Evangélikus véreink! Büszke örömmel, hálás szeretettel, kötelességlátó akarattal emlékezzetek nagy Lutherünkre! irta: D. Kapi Béla. bölcső, Isten adta aranybölcső : benne pihen a lélek életének egy i in') november 10-én 1 hajnallá világosodó őszi éjszakán, Eisleben városában, egy egyszerű bányászlakásban gyereksírás verte fel az álom csendességét. Gyereksírásban tűzbe lobbant egy emberiélek s az emberiélekben kigyulladt egy sugár Isten leikéből. A szív halk dobogásával elindul a földi úton egy bimbózó élet s vele együtt elindul az emberiség országútján Isten világformáló akaratának egy teremtő gondolata. Az a nyöszörgő gyereksírás majdan érces férfihanggá erősödik s harsonazengéssel belekiállt milliók leikébe. Az a meginduló új vérkeringés majdan újjáteremtő, pezsdítő erőt önt a fáradt emberiség ernyedt leikébe. Az összeácsolt egyszerű bölcsőben egy gyermek fekszik, egy hős fekszik, a világtörténet egyik legnagyobb embere fekszik. A- mint rátekintünk 450 esztendő fátyolán keresztül, boldog melegség hevíti szívünket. Egymásután mondogatjuk a szót, mintha játékos meseszó lenne: ácsolt bölcső, drága új fejezete, az emberiség történetének megígért új elindulása. Luther ezen a napon belép a világba, hogy 34 év múlva beléphessen a világtörténetbe. Ha néhány jellemző vonással akarnánk megrajzolni az igazi, a teljes Luthert, vájjon milyennek rajzolnánk őt? Apja hivatását mintázó bányászembernek, ki a biblia őstárnáiból felhozza a Krisztus váltságának egyet- lerí aranyércét? Kemény elszántságé bajnok-embernek, ki irtócsá- kánnyaf útat tör, tisztást teremt tövises, bozótok és összekapaszkodó fagyökér- zetek között ?- Bajvívó hősnek, ki két kezével szaggatja, fogaival marcangolja, sarkával ta- podja az ellene támadó egyházi és világi hatalmasságokat? Békés magvető-emberek ki az Ige magját gyűjti kötényébe s űj életet hintve indul örök hajnal felé. Bölcs építő-embernek, ki az egyház szétszórt épületköveiből új falakat épít az egyetlen fundámentomra ? Térdre borulva. Az imádkozó Luther.
