Harangszó, 1933
1933-09-24 / 39. szám
XXlV. évfolyam. 1933 szeptember 24. 39. szám állapított*: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoe: Dunántúli Luther-Őzövetség. Az Országon Luther- üz&yetr.ég hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Poatecvekkssámla: 30.526 Eüöfizetóat elfogad minden ovang ielkéai én tanító. A mi hitünk kiisdő hit! Luther. A „Harang«*)“ ssarkssstt UadótilTalala QYÖR n . PaMfl-Mr I. ElOBxetéai ára ’ negyedévre 1 P 88 fillér, (élévre 8 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér Caoportos küldéssel lC/s-os kedvezmény. Amerikába egéss évre t dollár; as ntódállamokbs negyedévre 1 P 10 fillér. Boldog — békességkeresők. Máté ev. V—9. .Boldogok a békességre igyekezők: mert ők Isten fiainak mondatnak.“ E nnek a mai nemzedéknek igazán nem kell magyarázgatni: mit jelent ez a szó, háború. Négy esztendőn át a halál-gép muzsikált felettünk, s megteltek nemcsak az újságok, de az ember lelkek is a borzalmak képeivel. A hozzáértők ügy számítják, hogyha minden halott katonát négyes sorokba állítanának, napok telnének bele, mire elvonulna előttünk ez a fekete ármádia, s ha minden sebesült kötését egymáshoz varrnák, ezzel a véres szalaggal körül lehetne kötni a földet. . . Oh, nekünk tudnunk kell mi a háború! A mi szivünknek meg kell nyilni az örök ige előtt: „Boldogok a békességre igyekezők“... És lássátok, akármennyire s borzadunk is a háborútól, mégis folytatjuk azt tovább. Oh, ne gondoljunk mindjárt ellenségeinkre, akik körülöttünk sáncot építettek és készen tartják bosszuló fegyvereiket. Ne vessük szemünket mindjárt a határokon túlra, csak nézzünk egymás szemébe. Ha per — úgymond — hadd legyen per! így szokta a magyar ember, és megindul két család szomorú háborúsága, kíméletlen harca egymás ellen. Az egyik legszomorubb magyar elbeszélő költemény ezt a cimet viseli: „A két szomszéd vár“. A tartalma pedig arról szól, hogy a két szomszédos magyar várur miként kezd kegyetlen harcba egymás ellen, s mikor ők kidőlnek a harcok során, miként veszi át a harcot és miként folytatja ádáz haraggal a következő nemzedék, mindaddig, amig a két család utolsó sarja is el nem pusztul s a két vár romba nem dől.. . Istenem, hány ilyen két szomszédról lehetne ma is szomorú magvar éneket mondani! Ha pihennek a fegyverek, megindul az átok és rágalom hadjárat, megtépjük egymás becsületét, megkeserítjük egymás életét, szavainkkal vihar magot szórunk, lelket sebzünk meg... és gőgös büszkeséggel, balga értékeléssel azt gondoljuk: az a hatalmasabb, akinek erősebb az ökle. Jézus pedig így szól: „Boldogok a békességre igyekezők!“ . .. Egészen megfordítja a mi balga értékelésünket és azt mondja: mindig az a nagyobb, az a hatalmasabb, az a boldogabb, aki előbb tud megbocsátani, előbb tud a másikért s közös békességért imádkozni. Nem az a hős, aki éveken keresztül eljár haragosa mellett szemrezzenés nélkül, aki el mer járni a templomba, sőt él az úrvacsorájával is haragot tartó, békétlen szivvel, aki kész kerékbetörni a Miatyánk könyörgését is, csak megbocsátani ne kelljen, a legnagyobb hős ma is az, aki önmagát győzi meg, felcsapó indulatait szereli le, mert a kezünket ökölbe szorítva ütésre emelni ehhez csak nyers erő kell, de a kezünket engesztelőleg békességet keresve kinyújtani, ehhez mindig egy nemes t-o« c V e« «-e «. >»•♦»*«« :s:4> a c Itt van a szeptember s vele beköszöntött egy új iskolai év, az ifjú lelkek kiművelésének időszaka. Nehéz, komoly, de örökszép feladatra hivatást nyert tényezők: szülök és tanítók áldásos munkaidénye. A gyermeke erkölcsi jövőjével komolyan törődő szülőnek s a hivatása tudatában levő tanítónak csak egy célja lehet: olyan utravalóval látni el gyermekeit, illetőleg növendékeit, amellyel az élet ezer küzdelmei között szilárdan megállhassanak. Az új iskolai év elején tisztán kell szülőnek, tanítónak látni azt a területet, amelyen járniok kell. Éppen most, amikor gyermekeink megint megkezdik a rendszeres tanulást s tanítóink a rendszeres tanítást, nem felesleges dolog arról beszélni, hogy melyek azok a lélek ereje kell. Istennek legyen hála, hogy ez a lélek is megszólal a magyar költészetben. Arany János tolla elibénk rajzolja Toldi Miklós alakját, azt a magyar embert, aki irigykedő bátyjának, gonosz ellenségnek tud megbocsátani s még a rosszért is kész jóval fizetni. Ugye mindegyikünk érzi, hogy nem „a két szomszédvár“ élet-halál harcot vivő urai, hanem Toldi Miklós lelke hordozott valamit az evangéliom ajándékából. Ugye mindegyikünk tudja, hogy amikor két ellenségeskedő lélek egymáshoz simul és feledi a múltat, amikor a gyűlölet tanácsát visszaszorítja a szeretet szava, akkor ünnep van odafent is . . . örvende- zöbb az angyalok éneke és fényesebb az Isten orcája!... Ezek „Isten fiainak mondatnak“. Gondolataikat Isten lelke sugallja, elhatározásaikat Isten ereje viszi diadalra, Útjukat Isten keze áldja meg. „Lépj híven Jézus nyomába, Mint ő, te is akként tégy, Tűrő lelke példájára Haragodon erőt végy. Megbocsátó szelídséged Lesz legnagyobb ékességed.“ Ámen. Nagy Miklós. tényezők, amelyek ifjaink erkölcsi nevelésében irányt szabnak. Nem felesleges annyival inkább, mert manapság sokat hallunk az erkölcsi érzés romlásáról. A tünetek egész sorozata arra mutat, hogy erkölcsi téren súlyos fordulattal állunk szemben. Tapasztatjuk, látjuk napról- napra, hogy az emberiség élete soha annyi eszményt nem döntött halomra, mint éppen napjainkban. A társadalmi viszonyok egészségtelen fejlődése béni- tólag hat az iskola munkájára is. A bűn terjed nemcsak belterjesen, amint azt a legsötétebb bűnök kieszelése mutatja, hanem külterjesen, amennyiben eddig erkölcsi szennytől mentes rétegekre is átragad. A polgárosodás, a műveltség terjed, ÚJ magvetés idején.
