Harangszó, 1933
1933-06-11 / 24. szám
190 HARANGSZÓ 1933 június 11. ház megalakításához és fenntartásához szükséges fedezet létezése kiderült“, 1783 május 8.-án meg is kaptak. Mivel isten- tisztelet céljaira szolgáló helyiségük ekkor még nem volt, addig, míg az egyház imatermet tudott berendezni, egyik buzgó evangélikus úr, Desewffy András két szobát engedett át istentisztelet tartására. 1783 július havában választotta meg az újjáalakult egyházközség első lelkészét, Fábry Pált, valamint első, kántor-tanítóját, Belanszky Józsefet, kik ugyanezen év augusztus 24.-én tartották az első istentiszteletet. 1784- ben az egyházközség a megyétől megvette az u. n. „generalis“ épületet 5000 forintért. A vételnél nagy érdemei voltak Desewffy András urnák, aki a vétel árába saját nevére 3000 forintot vett fel. A megyétől megvett épületben (mely a hagyomány szerint történelmi nevezetességgel bír, amennyiben II. József császár Tokajt meglátogatván, ebben az épületben szállt meg és az isten- tisztelet céljaira felhasznált teremben kihallgatást tartott) 1785 szept. 25.-én volt az első isten- tisztelet, mely alkalommal Fábry Pál helybeli lelkész német, Krasz- nets János tállyai lelkész tót és Schmál Sámuel nyíregyházi lelkész magyar nyelven hirdette Isten igéjét. A mostani imaház 1890-ben épült fel. Ekkor javíttatta ki és nagyobbíttatta meg a gyülekezet a tulajdonát képező bérházat is. Imaházát zavartalanul használhatta 1919.-ig. Ebben az esztendőben a kommunizmus alatti harcokban két román gránátlövés folytán használhatatlanná vált s emiatt néhány évig a régi görögkeleti templomba jártak istenitiszteletre a tokaji evangélikusok. 1924 szept. 21.-én költözhetett vissza a gyülekezet saját imaházába, melynek kijavítását az akkori lelkész, Marcsek János fáradozása és az egyháztagok áldozatkészsége tette lehetővé. 1848-ig volt az egyháznak tanítója is s az egyházi épületben levő iskolaterem szolgált a tanítás céljaira. Sőt nemcsak Tokajban, hanem az egyik fiókegyházban, Erdöbényén is tartott fenn az egyházközség jó ideig evang. iskolát. Az anyaegyházban 1848 után egészen 1916-ig a lelkész maga végezte a tanítói és kántori teendőket. Mind a kettőre híványilag volt kötelezve. 1916 óta a tanköteles evang. gyermekek a református és állami iskolába járnak, de hitoktatásukat a lelkész végzi. Az istentiszteletek nyelve az első időben német és magyar, később kizárólag magyar volt. Az egyházi jegyzőkönyveket 1783-tól 1834-ig német, azontúl magyar nyelven vezették. Az egyházközség közigazgatásilag 1897-ig a hegyaljai egyházmegyéhez volt beosztva, azóta pedig a tiszavidéki egyházmegyéhez tartozik. Tokajnak igen nagy szórványterülete van. Zemplén megyében 13, Szabolcs megyében 27 község, ezenkívül több tanya tartozik hozzá. Zemplénmegyei községek a tokaji járásban: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdöbé- nye, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Tárcái; a sárospataki járásban: Bodrogzsadány, Erdőhorváti, Kom- lóska, Regécháromhuta, Tolcsva, Vámosújfalu. Szabolcsmegyei községek a dadai felsőjárásban: Balsa, Bércéi, Búj, Gáva, Ibrány, Kenézlő, Pa- szob, Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tisza- nagyfalu, Vencsellő, Viss, Zalkod; a daA tokaji ev. imaház. Isten hárfása. Történeti elbeszélés. Irta: Kapl Béla. , 24 Novemberi szél süvít Berlin utcáin. A vasárnapi járókelők aggódva nézik a fejük felett kavargó felhőket s kíváncsian várják, hogy hó vagy eső hull-e belőlük alá? Bertholdnéhoz elhívják a virrasztó asszonyt. Ä család összes tagjai ünneplőbe öltöznek s templomba készülnek. Előbb azonban Gerhardt Pálnak, a beteg kívánsága szerint, oda kell állnia a betegágyhoz. Bertholdné fejére teszi csontkezét és sírva így szól; — Megáldom magát, kedves Paulusom, mintha édesanyja lennék! Imádkozom magáért, hogy a jó Isten életében, munkájában megáldja. Kevéssel utóbb a Nikolai templom sekrestyéjében ül Gerhardt Pál s tintába üti tollát. Pillanatra megállítja kezét s mégegyszer elolvassa az eléje tett esküformát: „A szentséges és oszthatatlan Szentháromság nevében. Amen. Ezennel elismerem, hogy az első és változhatat- lan Ágostai Hitvallásban, annak Apológiájában, a Schmalkaldeni Cikkekben, Luther mindkét Kátéjában, valamint a Formula Concordiaeben foglalt tanok a próféták és apostolok tiszta és szilárd íundámentomán alapulnak. ígérem, hogy mellettük Isten segedelmével életem végéig híven kitartok!“ Fejével igent int. Mozduló ajka megismétli az utolsó szavakat: életem végéig híven kitartok!... Kitartok! . .. Tollát újból tintába mártja s határozott vonásokkal az esküformula alá írja nevét: Gerhardtusr Paulus, a mittenwaldei egyház megválasztott esperese, felavatása napján, 1651. november 18-án. Következik a lelkészavatási szertartás. Fennhangon mondott és némán rebegett imádságok úsznak a templom bolthajtása felé. Közülök egyik elől szárnyal, mint egy fehérszárnyú galamb: Anna Mária szívét viszi Isten elé. Megállapodnak abban, hogy Pál karácsony előtt elfoglalja állását. Krisztus születése ünnepét már azokkal tölti, kiknek lelkét Isten az ő pásztori szívére bízta. Egyik estét búcsúzásra szánja Bertholdné asz- szony. Előre kikeresteti Anna Máriával azokat a bibliai részeket, melyek számára különösképpen lelki indításokká váltak. Vasárnapi főkötőjét illeszti fejére s két égő gyertyát állíttat az asztalra. Mikor azután Anna Mária a fiókos szekrényre visszahelyezi a bibliát, Bertholdné asszony egyszerű hangon, magára parancsolt nyugalommal így szól: — Nem tudhatom, mi történik egy hét múlva, hol-- nap vagy ma éjszaka s nem szeretném elmondatlanul magammal vinni érzéseimet. Szívemből köszönöm,
