Harangszó, 1932
1932-12-11 / 50. szám
1932 december 11. HARANGSZÓ 405 díszes oltárképét vitéz Kaszaházy Antal zálaegérszegi festő festette és ajándékozta. De nincs az országnak olyan helye ahonnan el nem küldték volna jószívvel és hitrokoni szeretettel ajándékukat az Ür házára. Még Amierikából is érkezett ajándék. Megemlékeztek a templomépítés gondolatát felvető Kutas Kálmán volt zalaegerszegi lelkészről és Dürr Oszkár felügyelőről, akik már évekkel ezelőtt megtették a kezdeményező lépéseket a templomépítés érdekében. A kemenesaljai egyházmegye nevében Koltai Vidos Dániel felügyelő, a magyar Gusztáv Adolf Egyesület nevében Ziermann Lajos soproni lelkész üdvözölték a templomépítő gyülekezetét. A lelket emelő istentisztelet a Himnusz hangjaival ért véget. Délben a püspök tiszteletére közös ebéd volt, amelyen a püspökön és kíséretén kívül a járás és község vezetői nagy számban vettek részt. Lenti-i tartózkodása alatt a püspök előtt tisztelegtek a ref. hívek Pethö Antal barabásszegi ref. lelkész vezetésével, a róm. kath egyház részéről Kovács Sándor, a helyettes plébános fejezte ki szerencsekivánatait, valamint a járás és a vámőrség tisztikara és a különböző helyi egyesületek. Délután 4 órakor indult vissza a püspök külön vonaton Zalaegerszegre, ahol még aznap este a zalaegerszegi templom felszentelésének 25 éves fordulóján hálaadó istentiszteletet tartott. A lenti-i templomra és az építés munkájában fáradozó gyülekezetre adja a jóságos Isten az ö gazdag áldását. Legyen a templom legbiztosabb erőssége, meg nem fakuló legszebb dísze a hívek buz- gósága, mely most szent lelkesedéssel emelt hajlékot Istennek. Csak így töltheti be a templom szent hivatását és vezetheti a lelkeket a földről égfelé, Istenhez. N. I. magyar Advent. Árva magyar népre Uram még mi vár? Sötét éjszakába van-e napsugár ? ? Szenvedünk, tűrünk sok megalázást... Oh, küldd el mihozzánk, az Ég Királyát I ]öttét hozsánna - s virággal várjuk itt.. . — A szunnyadó hit még lángra lobbanik. És minden magyar átkot száműzünk: Ádventi Király! Tégy csodát köztünkII Orbán K. OLVASSUK A BIBLIÁT. A sötétség hatalmából az élet világosságára. December 12. A kegyelem új esztendeje. 36. zsoltár, 6—13. vers., Efezus 2, 8—9 vers. Uj egyházi esztendőnek a napjait töltjük. Ez az új esztendő is, miként az előző esztendők hosszú sora, Istennek kegyelmét hirdeti nékünk, amely kegyelem által Isten munkálja a mi örök üdvösségünket. Istennek a kegyelmét — vagy amint olvassuk kegyelmességét — magasztalja a zsoltár is, amely kegyelem védelmet és oltalmat, világosságot nyújt nékünk. Ez a kegyelem a Jézus Krisztusban öltött testet. Jézus Krisztus az emberiség életében a felkelő nap, amely eloszlatja a bűnök sötét éjszakáját. Általa és Őbenne világosságunk van és a világosságban örök életünk. Sóvár- gó lélekkel várjuk mindnyájan a kegyelem napjának rajtunk való felragyogását. December 13. A Sátán hatalma. (A társadalomban.) Ezsaiás 60, 1—2. Efezus 6, 11—12. Az a sötétség, amelyről a próféta beszél, a bűnnek sötét éjszakája, mely ránehezedik az emberiségre. A Szentirás a Sátánt a sötétség fejedelmének mondja. A lelki sötétség ebben a világban tehát a Sátánnak uralmát jelenti. Az idézett bibliai helyen az apostol nagyon világosan megmagyarázza nékünk, hogy amikor bűnről, az ember bűnös állapotáról beszélünk, tulajdonképpen a Sátánnak, — a sötétség fejedelmének — hatalmával állunk' szemben. December 14. A Sátán mélységei. (A társadalomban.) Róm. 1, 28—32. és 3, 10—18. Talán nincs félelmetesebb, döbbenetesebb és éppen ezért borzalmasabb, mint látni a Sátán mélységeit. Ezek a mélységek tárulnak fel előttünk e világban is: a pénz megfékezhetetlen uralma, éhező népmilJiók, (a földkerekség minden táján) az állami és társadalmi rend felforgatása titkos szervezetek működésére, az „alvilág“ egyre borzalmasabb rémtettei, (rablások, gyilkosságok, a közélet terén megvesztegetések, csalá,- sok stb.) egy újabb háború veszedelmei, állati ösztönök, szenvedélyek uralma, (nagyvárosok éjszakai élete). Mindezek betetőzéséül céltudatos szervezkedés, hatalmas tömegek mozgósítása az istenhit, a vallás és a keresztyénség teljes kiirtására! E cél elérésére az orosz szovjet óriási összegeket költ, hatalmas propagandát folytat nemcsak a maga határain belül, kiterjesztvén azt más országokra is. Íme a Sátán a maga hatalmában! Az idézett bibliai helyen az apostol a pogány társadalmat rajzolja, de vájjon ebben a képben nem ismerünk-e a mi világunkra? December 15. A Sátán mélységei. (Az egyes ember életében.) Galat. 5, 19—21. Timoth. 11. 3, 1—9. És a Sátánnak hatalmát, a bűn rettenetes, romboló, pusztító erejét amiképpen a társadalomban, ugyanúgy megtaláljuk az egyes ember életében is. Látjuk az önzést, (mit törődjek én másokkal, vélem sem törődik senki) a féktelen kapzsiságot, (ha csalárd úton is, minél előbb meggazdagodni). A cél: anyagi függetlenség, földi jólét és kényelem. Látunk embereket, akiket teljesen hatalmába kerit egy átkos szenvedély (kártya, alkohol, paráznaság). Az ember az egyéni érvényesülést tűzi maga elé céliául s úrrá lesz felette a gőg és hatalomvágy (megveti a tudatlant és szegényt, félrelöki, aki útjába áll.) íme az emberben megszűnik az erkölcsi felelősség tudata, ösztön-lénnyé, állattá süllyed. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember sátánivá lesz. December 16. A szabadulás útja. János 3, 16—21., Koloss. 1, 9—14. Csakhogy, ha a sötétség fejedelmének, a Sátánnak hatalmát, a bűn romboló, pusztító erejét szemléljük, csak akkor tudjuk igazán felfogni és megérteni, mit jelent az, hogy Isten úgy szerette ezt a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. A Sátán hatalmától, a bűn nehéz és súlyos rabláncaiból — amli alatt mindig szenved a lelkünk — csak az Úr Jézus tud megszabadítani ., minket, aki nem azért jött, hogy kárhoztassa a világot, hanem azért, hogy megtartassék a világ általa. Ha van még valaki, aki mirajtunk, a mai emberiségen segíteni tud, az egyedül az Úr Jézus. Annyi keserűség, csalódás, kiábrándulás, kétség és kétségbeesés után higyjünk abban, aki a mi megváltásunkra, szabadításunkra jött. December 17. A mi megbékéltetésünk. János I. lev. 2, 1—2. Koloss. 1, 15—23. Az Úr Jézus a régi, bűn által megrontott élet helyett új életet ád nékünk azáltal, hogy vissza vezet minket az élet örök kútforrásához, Istenhez. A bűn miatt mi ellenségei lettünk Istennek. A haragnak fiai vagyunk. De az Úr Jézus az ö gol- gothai áldozata, kereszthalála által bün- bocsánatot szerzett nékünk, megbékéltetett és kiengesztelt minket Istennel, a mi Atyánkkal. A bűnbocsánatban újból megtaláljuk az Istennel való kapcsolatot, közösséget és az Istennel való közösségben az új életet és üdvösséget. December 18. Vágyódás Krisztus Után. János 3, 35—36. és 6, 47—69. Ha tehát bűneinktől megakarunk szabadulni, ha vágyódunk egy szebb, dicsőbb és boldogabb élet — a bűntől szabad élet után, vágyódjunk a Krisztus után; mert Őbenne megtaláljuk a szónak legmélyebb és legmagasabb értelmében vett életet, — az örök életet! Váczi János. ÁDVENTI ÉNEK. Dallama: Vigyázzatok, azt kiáltják... ■ JÉZUS, ádventi Királyunk, Szivünk kitárva, lm így várunk, Várva-várjuk érkezésed! Ez ádventi szép napokban, n Szivünkben forró vágyódás van... Hogy hallhassuk zörgetésed! Nagy Égi Királyunk! Óh, jöjj be, úgy várunk! rDicsőség a magasságban . ..“ És a földön . ... Ha TE itt vagy, Békesség van! Örök — béke és szeretet v Eljött hozzánk is, bezörgetett: A szivünkbe szállást kérve, Óh pihenj hát meg minálunk Töviskoronás Nagy Kiró!) unk ? Örök — béke Fejedelme! Köryörögve kérünk Áldd meg az életünk! Hiszen oly sok a fájdalmunk ... UR JÉZUSUNK! Oh, hallgasd meg esdő szavunk ? Készítsük el sziveinket. S NEKI zengjük el énekünket, Ki ajtónk előtt áll s zörget. Ő megérzi vágyainkat, . . Örömünket és bánatunkat... S fölénk tárja áldó kezét. „lm ÉN zörgetek, Ne féljen szivetek! • ”N: A keresztet, ami úgy nyom A vállamon, Értetek is elhordozom !...“ Pusztay József. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t!
