Harangszó, 1932
1932-12-11 / 50. szám
404 HARANGSZÓ 1932 december 11. elnök vezetésével, az evangélikus Nö- I egylet özv. Magyar Lajosné vezetésével tisztelgett a püspök előtt. Ugyancsak a püspök tiszteletére a zalaegerszegi Protestáns diákszövetség díszgyülést tartott, a Protestáns Ifjúsági Egylet tagjai pedig Schönherr „Hit és Szülőföld“ c. megrázó drámáját adták elő, szép átérzéssel. D. Kapi Béla püspök az egyházmegyei elnökség kíséretében nov. 21.-én utazott el Zalaegerszegről, magával vive egy buzgó, fejlődésre hivatott gyülekezet háláját és szeretetét. A jubileumi ünnepség örvendezései közül lelkünk a múltba is visszaszáll és kegyelettel ejtünk egy virágszálat a templomépítés érdekében oly sokat fáradozó Király Mátyás lelkész, Lányi Kálmán felügyelő és Oyurátz Ferenc püspök sírjára s hálával tekintünk néhai Magyar Lajos és Varga Gyula kiérde- mült esperes munkájára. A zalaegerszegi gyülekezet további munkáját pedig kisérje Isten áldása és adja az ő kegyelme, hogy a hithüségben és buzgóságban meg nem lankadva a második 25 év elteltével mjég ejötejjesebb fejlődésről számolhasson be. N. I. Templomszentelés Lentiben. Isten kegyelme ismét szaporitotta evangélikus egyházunk azon őrhelyeinek számát, amelyek kiváltképen vannak arra hivatva, hogy a hívek lelkén át a világba su- gároztassák az evangé- liomi hit igazságait. — Megépült a lenti-i (Zala vm.) evangélikus szór- ványgyüjdkezet temploma. Lenti község neve azok közé a helységnevek közé tartozik, melyekkel csak nagy ritkán találkozunk egyházi névtárunkban. Pedig Lentiben már az 1600-as években megtaláljuk a reformáció nyomait, később pedig az evangéliomi hit elterjedésépek dicső évtizedeiben virágzó s népes anyagyülekezetünk állott ott fenn. Papjuk, tanítójuk volt, templomot, iskolát építettek. A reformáció alkotásait megsemmisíteni akaró erőszak dühe és a hatalom birtokosainak igazságtalan intézkedése, azonban a lenti-i virágzó gyülekezetét, — mint olyan sok más gyülekezetünket, — teljesen elpusztította. Lentiben kő- kövön nem maradt; a protestantizmus szava végleg elnémult és évszázadokon keresztül nem volt hallható. Amikor egyházunk a szórványok gondozásának körültekintőbb munkájához fogott, Lenti az 1903-ban szervezett alsólendvai missziói gyülekezet körzetéhez lett csatolva és az alsólendvai ev. lelkész gondozásában hamarosan szépen fejlődő szórványhellyé vált. Az országgyilkos trianoni parancs azonban, mely igazságtalanságával minden téren annyi gyászt okozott, Alsólendva és Lenti közé áthatolhatatlan akadályul odahuzta a kegyetlen országhatárt. Alsólendvát levágta országunk testéről és Jugoszláviához csatolta, Lenti pedig a határon innen maradt. Ez időktől kezdve az árván maradt Lenti a zalaegerszegi missziói kör gondozása alá került. Miután pedig az elszakított Alsó- lendva helyett Lenti járási székhellyé lett. híveink száma is tetemesen megnövekedett, azóta a hívek lelkében mind élénkebbé vált a tempjomépítés gondolata. Évek során önmaguk önkéntes megadóztatásával, okszerű takarékosággal szép alaptőkét gyűjtöttek össze, hogy hajlékot emelhessenek Istennek. De nagy mértékben segítségükre sietett a hitsor- sorsosok áldozatkész szeretete, mely az ország minden részéből elküldte a maga szerényebb, vagy bőkezűbb adományát a lenti-i templomra. Hathatós segítséget nyertek a magyarhoni Gyámintézettől, valamint a németországi Gusztáv Adolf Egyesülettől is. És Isten kegyelméből az elmúlt nyáron felépült a templom. Az ünnepélyes felszentelést nov. 20.-án végezte D. Kapi Béla püspök. A templomszentelő ünnepre november 19.-én Zalaegerszegre érkező püspököt a pályaudvaron Gyö- mörey György Zalavármegye főispánjának, Zalaegerszeg polgármesterének, az összes hivatalok vezetőinek, valamint nagy közönségnek jelenlétében a gyülekezet vezetősége, Nagy Miklós lelkész és dr. Kovács János felügyelő fogadta és dr. Kovács János kir. törvényszéki biró üdvözölte. A püspök kíséretében voltak Molitorisz János, a kemenesaljai egyházmegye esperese; Koltai ' Vidos Dániel, egyházmegyei felügyelő, a Johannita-rend lovagja; Zier- mann Lajos kormányfőtanácsos, soproni lelkész, a magyar Gusztáv Adolf Gyámintézet elnöke; Nagy István zalaistvándi, Schrantz Zoltán pusztaszentlászlói lelkészek, Nagy Sándor nyug. lelkész, Bakó Béla felügyelő, Fekete Károly zalaegerszegi, Pethő Antal barabásszegi és Gál Dénes szentgyörgyvölgyi ref. lelkészek, valamint a közelebbi gyülekezetek hívei nagy számban. Nov. 20.-án reggel az államvasutak igazgatóságának a szívességéből rendelkezésre bocsátott különvo- naton érkezett Kapi püspök kíséretével Lentibe, ahol ismét lelkes és ünnepélyes fogadtatásban volt része. A gyülekezet örömének Krenner Jenő felügyelő adott kifejezést. Krenner Jenő hercegi főmérnök és gyülekezeti felügyelő házától egyházi ének hangja mellett vonult fel az ünneplő sereg az új templomba. A feltárult ajtókon vonult be a püspök az új templomba, majd Molitorisz János esperes imádsága után megáldotta és felszentelte az istenházát. A 84. zsoltár verseire alapított beszédében hálát adott az Istennek azért, hogy ezen a véghelyen is épülhetett evangélikus templom. Beszédének további során pedig azt fejtegette, hogy legyen a templom az erőnek, a hitnek és a szeretetnek erős vára minden hivő számára. A reménység templomának keresztje ébresszen bizalmat a bánatos honfiszivekben innen és túl, itt az erőszakos országhatár közelében ne hagyja csüggedni az elszakított testvéreket, hanem változtassa tetterővé és elszántsággá hűségüket egy szebb jövő felépítése érdekében. Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész az ev. híveknek, Fekete Károly ref. lelkész a református híveknek osztott úrvacsorát, Nagy István zalaistvándi lelkész pedig egy jegyespárt esketett. Az istentiszteletet a templomba be nem fért hívek számára megafon közvetitette. Az isten- tisztelet után megtartott diszgyűlésen Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész felolvasta a lenti-i gyülekezet szervezésének történetét, valamint mindazoknak a neveit, akik adományaikkal hozzájárultak a templom felépítéséhez. Ezek között legelső helyen említendő herceg dr. Esterházy Pál neve, aki a templom számára ingyentelket adott. Krenner Jenő főmérnök, gyülekezeti felügyelő a templomtervet ingyen bocsátotta rendelkezésre és szakavatott buz- gósággal vezette mindvégig az építkezést. Mohaupt Oszvald pórszombati föld- birtokos 5000 drb. téglát ajándékozott. Sifter Istvánná és Kutasi Istvánná zalaistvándi lakosok, valamint Santavecz Tamásné zalabaksai lakos és Nemecz Katalin szentgyörgyvölgyi lakos ezüst oltárgyertyatartókat, a németországi Gusztáv Adolf Egylet urvacsorai szentedényeket és díszes oltárterítőt, a buda- pest-fasori Diákszövetség díszkötésü ol- tári bibliát, a budapesti ev. Nőegylet értékes oltárterítőt és énekeskönyveket, a zalaegerszegi gyülekezet pedig a teljes oltárt ajándékozta. A felszentelt új oltár legelső alkalommal a Nagy Istvánná, zalaistvándi lelkészné és Nagy Miklósné, zalaegerszegi lelkész neje által sajátkezűig készített és a lenti templomnak ajándékozott térítővel vodt feldíszítve. A A lenti-i új ev. templom.
