Harangszó, 1932
1932-12-04 / 49. szám
396 HARANGSZÓ 1932 december 4. vedelmet és igy biztosabb megélhetést véltek maguknak biztosítani. Körülbelül 50—(50 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, kik Kanada keleti városaiban telepedtek le. Ezek 1922. és 1929. között jöttek Kanadába és Montreal, Toronto, Hamilton, Welland, Niagara Falls, Windsor, St. Catharines, Port Colborne, Chatham, London, Kitchener, Bridgeport, Brantford, Guelph, Galt és Cornwall nevű városokban alapítottak otthont maguknak. Legtöbbnek sikerült a gyárakban elhelyezkedést találni, de sokan mentek ki a környékbeli farmokra is, ahol vagy farmot vásároltak, vagy munkásnak szegődtek el hóvagy évszámra. A kanadai magyarok zöme azonban Nyugatkanadában van, ahol magyar telepek, községek is alakultak. Ezek a magyarok még a háboruelőtti időkben vándoroltak ki az Egyesült Államokba és onnan mentek át a szomszédos Kanadába. Érdekes felemlíteni, hogy ezek a magyarok Békevár, Otthon, Árpádfalva neveken egész falvakat alapítottak. Ezek a magyar nevek büszkén hirdetik az angol birodalom térképein a magyar élniaka- rás és alkotóerő eredményeit. Ezek a nyugatkanadai magyar farmerek tulajdonképen a legértékesebb elemei az egész kanadai magyarságnak. Ök megtartották 40, sőt 50 éven keresztül a magyarságukat. A nyugati vad pio- nér élet küzdelmében vallásukat sem felejtettékel. Sok-sok magyar templom hirdeti a tartományok végtelenjében az öntudatos magyar protestántizmust és az egészséges magyar szellemet. — A kommunizmussal próbálkozók nem hiszem, hogy eredményt érnének el egy ilyen konstitucióju magyar néprétegben. A keleti magyarságról nem mondhatok ennyi jót. Gyárakban dolgoznak s igy természetesen érintkezésbe jutnak a romboló nemzetközi elemek legrosszabbjai- val is. Kétszeres éberséggel kell őrködnie a magyar lelkipásztornak, hogy nagy fáradsággal összeterelt nyáját a külső ellenség, a kommunista propaganda ellen megvédelmezhesse. A Keletkanadá- ban szétszórtan élő magyarság azonban, ha nem is teljes mértékben, de egy bizonyos mértékben értékes elem, mert az élet nehézségeivel szemben erősen megállotta mindig a helyét, örömmel merem mondani, hogy a magyar megbecsült munkás még a gyárakban is és sokszor megtörtént, már, hogy különösen bennszülött franciákkal szemben a magyart részesítették előnyben. Az utóbbi három év alatt azonban Kanadában is erősen érezhetővé vált a világválság. A gyárak százai csukták be kapuikat és majdnem a legtöbb gyár felénél kevesebbre csökkentette munkásainak számát. A Windsorban levő Ford- gyár pl., ahonnan Henry Ford az angol birodalom egy részét látja el Ford-autók- kal, 'mindössze két hónapig működik egy évben. A többi autógyárak is munkásaiknak csak egytized részét tudják az évnek egy elenyésző hányadában foglalkoztatni. A válság természetesen a magyarságot is erősen érintette. A gyárakban dolgozott kanadai magyarságnak több, mint az 50 százaléka munkanélkül tengődik és várja az idők jobbra fordulását. Az egyetlen vigasztaló a dologban az, hogy A londoni Biblia-ház eredeti kliséje. Küldötte a Harangszónak. Indián sátor Amerikában. eddig három megszervezett magyar egyházközség van, nevezetesen: Windsor az első, melynek temploma, iskolája és pa- róchiája ebben az évben avattatott fel, a másik két egyházközség Kitchener és Montreal városokban van, ezeken a helyeken még nincs templom. Missziós istentiszteletek tartatnak még rendszeresen Torontó, Wellan, Hamilton nevű városokban. A kanadai magyar evangélikusok lélekszáma 10.060-ra tehető. Befejezésül örömmel említeni meg azt az örvendetes jelenséget, amit majdnem nyolc évi külföldi tartózkodásom alatt tapasztaltam a magyarság körében. Nagyon kevés kivétellel a külföldi magyarok zöme fanatikus lelkesedéssel ragaszkodik magyarságához. Aggódó figyelemmel tekint az óhaza felé és a munkástól kezdve a magyar áMamot hivatalosan képviselő magyar konzulig mindnyájan erősebben érezzük azt, hogy bennünket — vérségi, faji, nyelvi kapcsolatok elszakítha- tatlanul a csonkán vérző magyar földhöz fűznek. Angol és amerikai zászlók alatt született gyermekek már három éves koruktól kezdve eljárnak a magyar templomok szombati iskoláiba és megtanulják apáik leg- szomorubb, de ugyanakkor leg- lelkesitőbb imáját: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásáKanada nagyon szépen és rendszeresen gondoskodik a munkanélküli szegényeiről. Pl. egy magyar munkás család többet kap Kanadában inségsegélyt, mintha Magyarországon állandóan dolgozna rendes munkabér meDIett. Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy éhezik a munkanélküli magyarság. Az Egyesült Államokban azonban csak az a munka- nélküli család kap segélyt, ahol legalább 4 gyermek van a családban. Másszóval, akinek csak 3 gyermeke van, az éhen- halhat. Ugyanakkor Ford több millió dollárt pocsékol el holmi múló értékű amerikai régiségekért. Fordnak t. i. az az elve, hogy a segéllyel, illetve karitativ intézkedésekkel csak rontunk a népen. Evangélikus szempontból érdekesnek tartom megemlíteni, hogy Kanadában Terjesszük a „HARANGSZÓ“-!! Papp János László, windsori magyar ev. lelkész. Klopstock költő és a Goethe gyerekek. Közli: D. Payr Sándor. Nincs nagyobb élvezet, mint nagy emberek önéletrajzát olvasni. Goethe „Költészet és valóság“ cimü művéből mondok el egy derűs kis részletet. Klopstock Frigyes már ünnepelt nagy költőjük volt a németeknek, mikor a 10—12 éves Goethe fiúnak, Farkasnak s egy évvel fiatalabb húgának, Kornéliának meggyűlt vele a baja. Klopstock ódáit, énekeit, de különösen a „Messiás“ cimf.ii hőskölteményét már igen korán olvasták és magasztalták Németországban mindenfelé. A mi Ka-
