Harangszó, 1932
1932-11-20 / 47. szám
1932 november 20. HARANGSZÓ 379 Istentisztelet a tóparton. Jellegzetes finnországi kép. Rajta van sok minden abból, ami jellemzi Finnországot: a tó, a fenyő és a vallásosság. Gyönyörű dóm hatalmas boltíve nem borul reájuk. Magasra helyezett oltáron nem égnek gyertyák. Miivészi oltárkép nem emeli az áhítatot. Búgó orgona nem viszi szárnyán diadalmasan, harsogón az éneket. Még csak tömeg sincs jelen, mely legalább erötudattal töltené meg a résztvevőket. Alig vannak húszán. És mégis valami szent áhítat fogja el az embert, ha csak nézi is ezt a tóparti istentiszteletet. Van benne valami az őskeresztyénség életformáiból, így prédikálhatott valamikor Pál apostol egy szombaturvacsorai edényeket is, mert sohse lehet tudni, hol várja már ki tudja mióta egy sóvárgó lélek, valamelyik elhagyott halásztelepen, vagy valamelyik erdő mélyén Isten bűnbocsátó kegyelmének szent zálogait. Isten kereső sze- retetének a megmutatása a finn evangélikus lelkipásztornak szive vágya és hő imádsága. És van ezen a képen valami az ember Istent kereső sóvárgásából is. Ki tudja, hogy honnan jöttek ezek a hajlott hátú öreg emberek, ráncosarcu mamókák, ezek a keménynézésü férfiak s lehajtott fejű imádkozó asszonyok ! Ki tudja, honnan vezették ide ezeket az apró gyermekeket! Bizonyos, hogy messziről jöttek. Lehet, hogy egy faluban laknak, de Finnországban van olyan falu, napon a filippii folyóvíz mellett az első európai keresztyén istentiszteleten. Van benne valami az őskeresztyénség munkamódszeréből. Nem látványosságok rendezése, hanem egyéni munka. És van benne valami az Isten kereső szeretetéböl. Ki tudja, honnan jött ez a lelkipásztor! Ki tudja, hogyan jött! Gyalog, hajón, csónakon, kocsin, autón ? A finn lelkésznek igen elszórt gyülekezete van. Mikor valahová útra kel, épen ezért mindig magával viszi az ahol 50 kilométerre lakik az egyik házhoz a legközelebbi szomszéd. Az ezer tó országának csodálatos lelki életéből mutat egy kis jelenetet Edelfelt hires finn festőnek ez a képe. Ezzel a lelki élettel akar megismertetni minket Oravala Ágoston hires könyve: „A parassípróféia" is, melynek magyar fordításából való ez a kép is. Már most felhívjuk reá olvasóink figyelmét! IIKIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIVIIIIIIIU Miről sxól Oravala Ágoston Könyve: „Á parasxtpróféía ?*' ♦ ♦ Ruotsalainen Pál, a fiatal parasztlegény rettegő lélekkel elindul a békesség keresésére s egy egyszerű kovácsmester műhelyében megtalálja azt, amit keres. Reászakad a próféta megbízatása. Meg akar előle futamodni, de végül vállalja. Megállja a rettenetes próbát egyetlen, orozva megölt fiának holtteteme mellett s mind hatalmasabban árad szét életéből az élő víznek folyama s fölvirul körülötte, minden ellenségeskedés és gyűlölet ellenére, a finn népnek győzedelmes erővel teli lelki élete . . . ♦ ♦ Egy egyszerű parasztember milyen hatalmas eszköz leßet Isten kezében! Csodálatos élet! ^ Egy ember, egy nemzet felébredésének története. ^ Csodálatos könyv!
