Harangszó, 1932
1932-05-08 / 19. szám
1932jmájus 8. Főtiszt.éa Mélt.Or,Antal Géza ref.püspök urnák PÁPA HAfcANÖSzÓ MATIS IS ANDOK érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemíedökben es sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben. Milyen állati betegségek veszélyeztetik az ember egészségét? Irta: Dr. László Ferenc, a győri közvágóhíd igazgatója. (3) De jónak tartja a megszárított kőrisbogárból készített port is tízszer annyi füporral kever- ten, ebből embernek késhegynyit, lónak, marhának öt ujj közé férőt kell adni. Hogy valamely állat veszett-e, azt füstpróbával lehet megállapítani. Két oldalt zabszalmát Kell lehinteni s a lenti porral megninteni. A Dar- mot neki kell hajtani háromszor. Amelyik nagyon szagolgatja a füstöt és nagyon tekinget vissza, az gyanús, annak adni kell a porból. 1844-ben egy tanító (Lalich József) azt kezdte hirdetni, hogy a veszettség csalhatatlan szerére jött rá véletlen szerencse által, ügyessége révén oly hírre tett szert, hogy V. Ferdinand meg et is rendelte a szer kipróbálását, sőt, Lalich a feljegyzések szerint még nagy pénzjutalmat és aranyérdemkeresztet is kapott a királytól, holott eljárása egyszerűen a görög orvosság felújítása volt, mert belsőleg a tárnicsot, továbbá a nyelvalatti erek felvágását ajánlotta. Mondani sem kell talán, hogy ezeknek az eljárásoknak csak történeti értékük van. Ma tudjuk, hogy a veszettség fertőző természetű betegség és csakis a veszett eb marása, harapása utján terjed. Se -tűi -meleg étel, sem ki nem elégített nemi ösztön amint általában vélik, nem okozza, hanem egyedül az a ragály anyag, amit még nagyítóval sem lathatunk meg és amely benne van a veszett állatok nyalaban. A harapáskor nyal jut a sebbe, ezzel együtt a veszettség okozója is s a megharapott szervezetet megfertőzi. Pár heti lappangás után, ha csak megfelelő védőoltást nem kap az illető ember, vagy állat veszettség fog rajta kitörni. Ha a harapás ruhával fedett testrészt ér, a fertőzés veszedelme kisebb, mert miközben az eb foga a ruhán keresztül hatol, róla a nyál letörlődik. A veszettség legjobban a kutyák között van elterjedve, mert kóborló életmódjuk közben bőséges alkalmuk nyílik egymás közötti verekedésre és így a harapás útján a fertőződésre is. Kérdés miről lehet sejteni, hogy az állat veszett? Az eddig barátságos eb szeszélyes, kedvetlen, szívesen elbújik valami sötét helyre, nyugtalan, tekintete zavart. Minden eléje kerülő tárgy után kap, esetleg egyes testrészeit erősen dörzsöli, vagy éppen rágja. Rendes eleségéhez nem nyúl, ellenben nem emészthető tárgyakat, szalmaszálat, kavicsot stb. eszeget. Ezt a szakot diihöngési roham váltja fel, hazulról megszökik, kóbórlási vágy fogja el és elrohanva útjába akadó embereket, állatokat, anélkül, hogy azok okot szolgáltattak volna rá, megmar. A dühöngés után kimerülve összeesik, hogy magához térve a düh- roham ismét erőt vegyen rajta. A betegség végső szakában idegek és izmok megbénulása következtében se enni, se inni nem tud, sőt ezek láttára is dühöngés fogja el. Innen származik a víziszony elnevezés is. A szájból sok nyál folyik, az állkapocs a bénulás következtében lélög, majd a test hátulsó részét is hüdés éri s lassan lesoványodva elpusztul. A veszett eb harapása következtében megbetegednek lovak, marhák, juhok, kecskék, sertések, nyúlak, sőt a baromfiak is. Redszerint a veszett pásztorkutya okoz tömeges fertőzést a legelő állatok megmarásával és ezáltal óriási károkat. Ma ugyan megfelelő oltásokkal nemcsak a megmart emberek, hanem a megharapott állatok is megmenthetők. A védőoltás felfedezője egy francia tudós, Pasteur nevéhez fűződik, aki után nevezték el a budapesti veszettségellenes oltásokkal foglalkozó intézetet is. A legelső oltásokat Pasteur állatokon végezte s miután meggyőződött arról, hogy ez a beavatkozás valóban meg is védi a baj ellen a beoltott állatokat, 1855- ben emoereken is kezdte alkalmazni és legelőször veszett eb által megmart fiatal kis pásztorfiút adott visz- sza az életnek sikeres oltással. Ez volt az első tudományos kutatáson alapuló gyógyító beavatkozás emberen. Azóta is sok ezer ember menekül meg oltások segítségével e rettenetes betegségtől és a borzalmas kínok között beálló haláltól. A veszett-állat kiirtását írják elő a fennálló rendelkezések. Se bőre, se szőre, se húsa nem használható fel, hanem mindenestől meg kell semmisíteni. Viszont a csak megmart és a veszettség tüneteit még nem mutató háziállatok igen jó sikerrel részesíthetők védőoltásban. Egy további embert és állatot egyaránt pusztító fertőző betegség~-a gümökór. Okozója a gümöoacillus. Mindenféle háziállatot megtámad, sőt mint halbetegség, kisebb-nagyobb elhullást okoz a halak közt is (halgíimőkór). Ember és állat egymást kölcsönösen megfertőzheti. Így gümős embertől megbetegedhetik a kutya, a papagály, viszont a gümőkóros szarvasmarhától megbetegedhetik az ember. Ugyanis a tüdővészben beteg egyén sokat kénytelen köpködni és köpetében benne van a gümőbacillus is. A földről a köpet könnyen a kutya szervezetébe jut és ilyenképpen befertőzödvén tuberkulózisban megbetegszik. A papagályok szintén tüdővészes embertől kapják meg e pusztító kórt s rendszerint a szájuk környékén levő bőr betegszik meg először, hogy onnan a baj átterjedjen belső szerveikre. A gümőkóros^ szarvasmarha tejével veszélyezteti az emberek egészségét. Nevezetesen a tüdővészben beteg marha tőgye is gümőkóros szokott lenni, már pedig a beteg tőgynek beteg a váladéka is, más szóval az ilyen állatból nyert tej a gümökór bacillusait tartalmazza. Az angol gümőkórkutató bizottság kimutatta, hogy a gyerekek skrofli 5 éves korig az esetek 37 százalékában, 5—10 éves korig 30 százalékában, 10—16 éves korban az esetek 14 százalékában gümőkóros tej élvezetétől származik. Ezért legjobb a tejet pasztőri- zálva fogyasztani, vagyis 7CX—75 fokra néhány percre felmelegíteni, mert ez a hőfok elöli a benne levő csirákat. Erősebb forralás nem szükséges, mert a célt így is elérjük, viszont az erős forralás tönkre teszi a tej egyes, az emésztésnél fontos szerepet vivő anyagait. Nyers tejet csak akkor szabad inni, ha meg van a teljes biztosíték arra, hogy^ egészséges állatból származott és ha a fejés és egyéb tejkezelési művelet a legkínosabb tisztasági szabályok betartásával történik. (Folytatjuk.)
