Harangszó, 1931
1931-03-29 / 13. szám
XXlí. évfolyam. 1931 március 29. 13. szám. A lapította : KAPI BÉLA 1910-bttn. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postacscfekszámla: 30.520. Előfizetést elfogad minden evang lelkész és tanító. Szivem maradj hii szüntelen, Pálmád ne rejtsen vad tövist, yézust kövesd, hol átmegyen! Virágod örök zöld legyen. Szerkesztő-kiadóhivatal GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. F.gy évre * P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-08 kedvezmény. Amerikába egész évre % dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. „Mit adjak, áldozzak, Zálogul mit adjak Szent irgalmadért ? Életem adhatnám, Patakként onthatnám Szivemből a vért, Mindent, amin függ szivem, Lábaidhoz lerakhatnék: Adósod maradnék. Minden indulatját Szivemnek fogadd hát S teljes telkemet, Csak tebenned éljek, Higyjek és reméljek Örök életet! Oh megváltó Jézusom / Akkor, ha eljő halálom, Üdvöm feltalálom.“ Ámen. A guíaüíöíl gyógyulása. Irta: Pass László. Krisztusi indulat. Fillppi 25. »Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Jézus Krisztusban.“ I tt a nagyhét... a csendes hét. .. Ezekre a napokra keresve sem lehetne találni alkalmasabb szent igét, mint éppen a fenti apostoli intelmet. A nagypéntek közelében különös erővel ragadja meg lelkünket ez az ige, s a nagyhét eseményei maguk magyarázzák: milyen is az a krisztusi indulat... Nézzetek a szenvedő, haldokló Krisztusra . . . milyen indulat járja át szívét ott a Golgothán! . . . Nézzétek azt a megnyugvást, azt az alázatos engedelmességet, amellyel fogadja Isten végzését, örökké szent akaratát! Nézzétek azt a bátorságot, amellyel oda áll az ellenséges hatalmak elé; azt a nemes nyíltságot, mellyel szembenéz földi bíráival; ott van a könyörülő sze- retete, mellyel befedezi a tudatlan népet; gondoljatok gondoskodó hűségére, mellyel Máriáról s tanítványáról gondoskodik; a lator könyörgésére királyi kegyelemmel válaszol; utolsó harcát diadalmas hittel győzi, egészen addig, míg minden elvégeztetik, .. . lássátok, ilyen indulatok lakoztak benne! Lehetetlen megindulás nélkül hallani vagy olvasni ezeket. . . De vegyük még ezekhez mélységes alázatosságát, melyről így olvasunk: szolgai formát vett magára . . . megalázta magát.. . engedelmes lévén mindhalálig . . . Nem uralkodásra jött, hanem szolgálatra . . . sohasem kereste a maga dicsőségét, hanem mindig az Istenét. Királyi koronát nem viselt ... a tövis koszorút választotta . . . istállóban született ... a városon kívül a kereszten halt meg . . . Ezért mondhatja: Jöjjetek, tanuljatok tőlem . .. az az indulat legyen bennetek, amely volt énbennem! Emberi szervezetünkben, testünkben nagy szerepe van az idegeknek. Mintahogy egy hatalmas gyártelepen a vezérigazgató irodájából telefonvezetékek futnak szét az egész gyártelep minden munkahelyére s azokon a vezetékeken keresztül egymásután futnak a villamos áram segítségével a központi irodából a vezérigazgató parancsai, ugyanúgy van az emberi szervezetben is. Itt a koponya-üregben lévő, bámulatos szerkezetű agyból futnak szét az egész testbe az idegszálak és ezek viszik szét az agyvelő parancsát minden pillanatban a mozgató izmokhoz. Ha a gyártelepen villám csap a telefonközpontba és kiolvad a biztosíték, megszakad az összeköttetés, akkor a központi irodából nem lehet parancsot küldeni s megszűnt a gyártelep központi igazgatása, irányítása. így van a szervezetben is a „gutaütés“-kor az idegzet. Ha az agyvelő egyes részét a megrepedt érből kiömlő vér elárasztja s a megszakadt ér miatt az agyvelő megfelelő részecskéje nem kap a vérrel új tápláló erőt, akkor az agyvelőnek az a része nem bír tovább működni s nem bírja az idegek révén mozgatni a test izmait. Tehetetlenné válik a kar, a láb, a félarc, akármilyen sok izomerő van is benne. Ha pedig az idegek bénulnak meg valami mérgezés miatt, akkor is ez a helyzet. Hiába adja ki a parancsot az agyvelő, az elromlott idegszál nem működik s az izom nem mozdul meg. Ilyen gutaütött embert biztosan láttak már az olvasók. Gutaütésnek, szélütésnek, szélhüdésnek is mondják. Valójában agybénulás, vagy idegbénulás részlegesen. Egy ilyen tehetetlen, ágyban fekvő gutaütött embert vittek Krisztus urunk elé. És Ő, látván a beteget Hozzá vivők hitét, meggyógyította a béna testű embert. Nem orvosságot adott be neki. Nem! . . . Megbocsátotta minden bűnét. Ez volt a gyógyítás első fele. Itt megállhatunk. • Amerikában egy hires ideggyógyító tanárhoz egy művelt úrinő fordult azzal a kéréssel, hogy gyógyítsa meg, mert nincs nyugta, nincs étvágya, nincs kedve és fáradt mindig. A tanár ismerte az illető úrinő családi bizalmas viszonyait és azután keresztülszegezö tekintettel a szeme közé nézett a betegnek ezt mondván: „Menjen, kérjen bocsánatot az édesanyjától, állítsa vissza vele a régi jó viszonyt, csókolja meg a kezét és akkor majd meggyógyul! ...“ A beteg kinevette a tudós tanárt. Oly ellenállhatatlan erővel mondta azonban a tanár az utasítást, hogy ö kénytelen volt végrehajtani. Csodák-csodája el-
