Harangszó, 1931
1931-03-01 / 9. szám
XXlí. évfolyartl. 1931 március 1. 9. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Az Országos Luther- Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. Postacsekkszáinla: 80.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Saeuvedésed emlékestet, Hogy kerüljek minden vétket. Szerkesztő-kiadóhivatal GYŐR II., Petőfi-tér 2 Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre * P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Méltó felelet. János ev. 849. „Feleié Jézus: Nincs énbennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat és ti gyaláztok engem." • . j T alán mindegyikünk érezte már: milyen nehéz elszenvedni mások durván sértő gúnyolódását, vagy igaztalan csúfolódását... Jézus szent testét ott a kereszten vasszegek verik át és tövisek tépik . . . Micsoda fájdalom! ... De még előbb a lelkét vérzik meg, a szívét verik át tövissel ellenségeinek kegyetlen csúfolódásai, „ördög van benned“ - kiáltják arra, aki szent!... De Jézus ebből a harcból is győzelmesen kerül ki; az ő képe és szent példaadása még fényesebben ragyog előttünk, ellenségeinek most sem sikerült foltot ejteni vagy foltot találni az ö fehér lelkén!... Visszaveri a támadást: „Nincs énbennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat“. Erre gondoljunk mi is, amikor nekünk esik e világ csufolódó szelleme és végigszánt érzékeny lelkűnkön. A tanítvány nem különb az ő Mesterénél! Amint Jézusra rácsapott a gonoszok csufolódó rágalma, éppen úgy megtalál bennünket is. A vallásos ember, aki a maga hitét nem takargatja gyáva közönyösséggel mások elől -— ugye ma is milyen hamar gúnyolódás tárgya a hitetlenek szemében! Hitünket kicsufolják ... templomunkat megvetik .. . Bibliánkat megégetik . .. Istenünket, Urunkat semmibe sem veszik ... íme a régi vád: „Ördög van benned...“ Mit cselekedjünk mi? Minél jobban gúnyolódik a világ, minél bal- gatagabbul megveti a mi Megváltónkat — mi annál jobban ragaszkodjunk hozzá, bár gúnyolja a hitetlen böidögí'tó hitünket... Ne izgassuk magunkat könnyű lelkű emberek hitvány beszédével, hanem tegyük minden körülmények között kötelességünket. A mi kötelességünk pedig az, hogy mi az Úristent mindenekfelett féljük és szeressük ... Az istentisztelet rendszeres látogatása, a Jézus nevében mondott imádságunk, az arcunk komolysága, a lelkünk vidámsága, becsületünk, hűségünk mind-mind csattanós felelet, győzedelmes válasz lesz a gúnyolódok vádjára. E világ beszéljen, amit akar, tomboljon bár haragjában: én tisztelem az én Atyámat, ha ti gyaláztok is enA fagyos tél útját egyengető őszi szél végigsöpri a virágos réteket, letörli a természet arcáról a mosolyt. Azután a lemondás szürke ködét borítja a világra, hogy ne fájjon neki olyan nagyon a lombhullás látása. A természet pedig bánatában és szomorúságában megderm$$L és elalél, míg a tél hideg ölelését' kell tűrnie. ,.ri r - • A rügyfakasztó tavász azután visszarakja a virágkoszorút a halmok homlokára, színes életet kelt a mezőkön, megszólaltatja a madarak nyelvét és az öröm pírját festi fel a világ ábrázatára. Ha verőfényes nap úszik végig az égnek azúrján, akkor ragyogás, fény és derű glóriája övezi a min- denséget. Ha sötét felhő homályos szárnya terjeszkedik szét a világ felett, akkor fázósan húzódik össze még az erdők mélyén pihenő parányi virág is, fneft érzi, hogy az enyészet szele suhant át a terem- tettség felett. , Akármilyen változás történik a természet körében, annak hatását az egész tereuitettség megérzi. Csak az ember lelkén nincs a komoly változásoknak visszahatása. gémét; én Isten gyermeke maradok, kitartok! ju* Követlek Jézusom ! „Dicső példád tanítson engem A méltatlan bántalmakat Tűrő lélekkel elfelednem, Akármint szomoritanak. Kerüljek bosszút, haragot, Mert te, Uram, úgy akarod. * * # Ha ártatlanul kell szenvednem, És félreismer e világ, Még az sem ejt kétségbe engem, Mert győzni fog az igazság , jézusban van reménységem, _ Benne örök üdvösségem". Ámen. * Az elmúlt napokban a lelkek világában nagy változásnak kellett volna végbemennie. A farsang víg- ságos napjait a böjt komoly ma- gábaszállást kívánó napjai váltották fél. De csak a napok változtak, a lőjek1 'hangulata a régi maradt. A íarsangi vígadozás, mint felkavart tenger hulláma a határvető gáton, úgy csap át a böjt legszentebb napjain is. Ez a mi világunk nem akarja észrevenni, hogy ha megadja az Isten a vígadozás óráit, hogy öröme is legyen a földi életnek, éppen úgy megkívánja a bünbánat és a magá- baszállás óráit is, hogy inegtisztúl- jon az emberi lélek. Ma már minden embernek nem kifelé, az élvezetek rohanó árjára, hanem befelé, a lelki épülés mikéntjére kellene szemét szegeznie.1 Mert ne várjuk és ne is kjváifjuk, hogy egy régi tör- tenef ismétlődjék meg közöttünk és megjelenjen az emberiség lelkének a falán a titkos írás, amely ítéletet rejt magában. Belszázár király mulatott. Amit az élét egy királynak nyújthat, azt mind megadta Belszázár királynak. *) Mutatóba az „Amit az Úr üzen“ c. prédikációgyüjtemény V. füzetéből. A titkos írás.*) Irta: D. Raffay Sándor.
