Harangszó, 1931
1931-09-13 / 37. szám
HARANOSZÓ l93i. szeptember 1.1. határozza, hogy úgy egyéni, családi és társadalmi életében, mint hatása körében mindent elkövet a vasárnap megszentelése érdekében s a keresztyén magyar vasárnap biztosítását törvényhozásilag is követeli.“ . Két el nem mosódó kép áll minden résztvevő előtt. Az egyik a szombat esti fáklyás felvonulás. A konferencia ifjúsága fáklyát gyújtott a város és a nemzet nagyjainak szobrai előtt, hogy kifejezze megbecsülését a nemzet értékeivel szemben. A másik kép az Urvacsnraosztís, evangélikus és református ifjúság találkozása az Ura -ztalánál. „Mindnyájan'egyek legyetek“ jutott kifejezésre akkor, mikor az evangélikus és református lelkészek egymásnak szolgáltatták ki az Ür szent testét. Egy evangélikus püspök és 21 evangélikus lelkész vett részt ezen a konferencián, körülbelül 150 főnyi evangélikus ifjúsággal együtt. Mit jelént ez? \zf, hogy evangélikus egyházunk vezetői tudatában vannak az ifjúsági munka végtelen fontosságának. Its mit mond ez? Azt, hogy a mi evangélikus egyházunk számára Isten csodálatos jövőt rejteget. E. S. A „Fébé“ lelkész- és theologuskonierencia. A „Fébé“ evang. diakonisza egyesület augusztus 24.—26.-án rendezte és tartotta a VI. lelkészkonferenciát és 26.—28.-án a theológus konferenciát Klotildligeten. Nagyon elcsen- f - desültek és megáldottak voltak azok a napok, amelyeket a szépszámú lelkészsereg és theológus- csapat együtt töltött. A lelkészkonferencia középpontjában egy lényeges dolog állott és ez nyert minden oldalról megvilágítást: Az Úr Jézus Krisztus gyülekezete. Ennek a gyülekezetnek fundamen- toma maga Jézus Krisztus. Senlci- sem mehet az Atyához Nélküle. S ezen a fundamentumon felépülni szabadulást jelent a világban levő bűntől. Krisztus gyülekezetének épületét a kívüllevök gyűlölik, megvetik, mert a földiek rabságában élnek és azt gondolják, hogy ez az épület csak világfeletti, pedig a hívőknek a világban küldetésük van. Élő hitre, odaszentelt életre építi maga az Úr az Ő gyülekezetét. Ez az épület nem egy merev, itt maradt, mozdulatlan tömb, egy letűnt kor maradványa, hanem él és fennmarad, ha benne marad az Építő lelke. Az Ür gyülekezete egységének vizsgálatánál nyilvánvalóvá lett, hogy Jézus, a fej biztosítja az egységet, amely objektiv. A gyülekezetnek a missziója nem emberi gondolat, hanem isteni rendelés. A bel- misszió és a külmisszió lényegében egy és ugyanaz: Küzdelem a sátán hatalmának lerontására. Minden hívőnek munkálkodnia kell, nehogy elveszítse a kegyelmi ajándékokat. Visszhangzott a szívekben, hogy az igehirdető, mint hírnök s mint tanú álljon a hívek előtt s nem szabad az ítélet, a vég, a megtérés prédikálását átengednünk a szektáknak. Komoly szavak szóltak az utolsó idők gyülekezetéről. A mai világhelyzet ugyanis aktuálissá teszi az utolsó időkre zolta. Isten országának, az ébredésnek a terjedése mutatkozott meg történetében, motívumaiban és kihatásaiban. Bűntudatra, bünbánatra nyíltak a szemek s a szívek forrón könyörögtek az evangélikus egyház, a magyar nép hitre ébredéséért, a Szentlélek csodálatos kiáradásáért. Előadást tartottak és igét hirdettek a konferencián: Trauschenfels Elza, Németh Károly, Zulauf Henrik, Gáncs Aladár, Mohr Henrik, Kiss Samu, Fábián Imre, Gerencsér Zsigmond, vitéz Sréter Ferenc, Berger " Lajos, Dedinszky Gyula, Farkas Zoltán és Kádár Gyula. A kecskeméti K. I. E. konferencia sportversenyén a döntőbe jutott ifjak bevonulása a sportpályára. való gondolást. Minden keresztyénnek a tizenegyedik órában kell élnie. Komolyan kell venni a megszentelödést, de a teljességet csak a visszajövő Úr Jézus által kapjuk. A legutolsó kérdés: Ki és milyen a gyülekezet szolgája? Luther az egyetemes papság elvénél visszatér az apostoli korhoz. Ragaszkodik a rendhez s emellett hangoztatja, hogy az Úr lelke mást is megszólaltathat a lelkészen kívül. A lelkész is tagja a gyülekezetnek és legnagyobb, amit mondhatunk rá, hogy keresztyén. Krisztusban kell clnie, A kecskeméti K. I. E. konferencia nagygyűlése Kapi püspök beszédét hallgatja a vasárnap megszenteléséről. hogy alázatos, béketürő, imádkozó, tisztaéletű legyen. Isten szól általa, hogy a gyülekezeteket életre keltse, illetve közösségbe fűzze. A theológus konferencia első előadásából főleg az csendült ki, hogy ma is az ifjúság különféle típusainak az élő KrúiVitunni ygn szüksége. A theológus lelWív$to'étm*ŐÍ5fJ$|t5Ketét, viselkedését a t’Äghan, az Iste«^\jött és az egyházban14 elöacfi&MvilágoS||i megrajBarlahida. 1931. augusztus 30. Reggeli 7 óra. Az augusztusvégi levegő nyirkosán üli meg a gyepet. A pusztaszentlászlói evang. lelkészlak udvarán türelmetlenül kapál a könnyű kocsiba fogott két ló. Bakó Béla gyülekezeti felügyelővel Barlahidára megyünk. — Schrantz Zoltán lelkész már előtte való napon elment Barlahidára, ahol temetési szertartást kell végeznie. Egymás után marad el mellettünk Söjtör, Tófej, Hencsepuszta, Zalatárnok. Zágorhida. Két és félórai erős hajtás után érkezünk a hepe-hupás, gics-göcsös, erdős, belső Göcsejbe, Zalaegerszegtől délnyugatra 40 km-nyire, a legközelebbi vasútállomástól 23 km-nyire, a Cserta, meg a Salomfa patak egybefolyásánál lévő Barlahidára, vagy-ahogy régebben nevezték: Ballahidára, abba a csinos kis községbe, ahol a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyik végvára, egy kis evang sziget, a pusztaszentlászlói anyaegyház kötelékébe tartozó barla- hidai leányegyház él.Nagy napja van ma Barlahidá- nak: Schrantz Zoltán, a gyiileke- r-jjf zet lelkésze istentiszteletet tart a . " füveknek. Mert az ilyen istentisz- ! teletböl csak négy jut Barlahidára egy évben. Megszólal a gyülekezet falábon álló kis harangja és zsúfolásig megtelik az imaházul is szolgáló iskoiaterem fiatalokkal, öregekkel. Csak az iskolasorban lévő gyermekek száma feltűnően kicsi. Sehogyan sincs arányban a felnőttek számával. Istentisztelet után a gyülekezet tagjai tanácskozásra maradtak vissza, amelyen, mint csendes résztvevő, én is jelen vagyok. Fzen a megbeszélésen megdöbbentő dci'- gokról történik tanácskozás: a barlahidai leányegyház rohan a pusztulás felé. Ma még küzd a pusztulással, de vájjon meddig bírja a küzdelmet? Kipattannak a pusztulás felé vezeti okok. És a legnagyobb baj még az okok mellett az, hogy maguk a barlahidaial az egyházi életért folytatott küzdelembt szinte már belefáradtak és megadással kezdenek beletörődni abba a gondolatba, hogy a barlahidai leányegyház meg szűnik. És ezt a beletörődést épen nem a Ilit
