Harangszó, 1930
1930-02-16 / 7. szám
50 modozó és nem ismeri az életet. Megbocsátó készség nélkül nem lehet embereknek tartósan együtt élni. Lehetne más lelki elváltozásokra is rámutatni, de végeredményben minden lelki eltorzulás arra vezethető vissza, hogy letaszította az ember a családi élet trónjáról a bibliát. Valamikor nem is olyan nagyon régen, még arról lehetett megismerni az evang. családot, hogy énekszó hallatszott ki a hajlékból este és reggel és aki bekukucs- kált a muskátlis ablakokon, a mécses mellett biblia fölé hajló arcokat és im»óságra összekulcsolt kezeket látott. Ma? — Hol vannak ma a bibliás családok ? Vissza a bibliához! Csak a biblia tud nevelni szolgálatkész embereket. Az a Krisztus, akiről a biblia bizonyságot tesz, nem azért hagyja ott a mennyet és lép közösségre az emberekkel, mintha keveselné a menny dicsőségét s az angyali kar örök hódolatát s mintha azt várná, hogy itt a földön nagyobb dicsőségben lesz osztályrésze . . ., hogy itt biborszőnyeget terítenek majd mindig elébe s folytonos ünneplés lesz az élete, embermilliók lesznek boldogok, ha megcsókol- ha ják a lába nyomát. 0 nem azért jön, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy ő szolgáljon másoknak. Az egész élete szolgálat. Másoknak Az elnémult falu Irta : Csőváry Dezső. 4 — Nézze — szólt szigorúan a lelkész — András, nekem csak a színtiszta igazságot mondja el. Én úgyis tudok mindent, de magét szeretném tanúnak megnyerni az ellen a gyermekrontó vén boszorkány ellen, aki a mostani szenvedését is szívére zúdította, mert a mostani szomorúságért nem az Isten felelős, hanem maguk és ennek a falunak gonosz lelke, Sipákné. Mert ha maguknak több gyermekük lett volna. — aminthogy lehetett volna — úgy Sárit nem kényeztették volna s ma is élne s ha meg is hal, még mindég maradtak volna gyermekei, akik vigasztalást és munkát hoztak volna öregedő szüleiknek és a birtoknak. De most mér vége mindennek! Halála után ebek martaléka lesz véres verejtékkel összegyűjtött birtoka! — Hej! — nyögte az öreg a pap szavai után — hogy az Isten verje meg a vén boszorkányát, bér ne hallgattam volna rá ! — Nos — kérdezté a pap — akar-e szövetséges társam lenni a boszorkány ellen, András gazda ? I — Akarok, tisztelendő uram. És ha kell, HARANQSZÓ. 1930 február 16 Az evangélikusokat kiutasították Leningradból. Moszkvából érkezett magánjelentések szerint a szovjetkormány kiutasította Leningradból az összes evangélikus vallásúakat. A kiutasitoitaknak Szibériában utaltak ki új lakást. A száműzöttek között van Malrngreen evangélikus püspök is. kenyeret ad, ő maga éhezik. Másoknak örök lakást szerez, neki magának nincs hova lehajtani a fejét. Az ő neveltjei nem egymásból, hanem egymásért élnek. A világ arra tanít, hogy hajtsd hatalmad alá az embereket. A biblia azt követeli tőled, hogy légy mindenkinek szolgája. A világ szerint az az első, akinek legtöbben engedelmeskednek, a biblia szerint pedig az, aki a legiöbbnek szolgál. Csak a biblia tud nevelni megbocsátásra kész embereket is. Az a Krisztus, akiről a biblia bizonyságot tesz, szenvedett el a világon a legtöbb bántalmat. Már születésekor nem fogadják be s még a halála pillanatában is gya- lázóknak gyalázásai hallanak reá. Ellenségei és barátai, a közönbösök és a tanítványok..., mind, mind okoznak neki fájdalmat. De senki sem tud ellene olyan nagy bűnt elkövetni, hogy a megbocsátó sze- retete még nagyobb ne lenne. Ezt a lelkületet követeti minden napon az övéitől. Mindennapi imádságunkká teszi a Miatyánkban. A világ arra tanít: torold meg a sértést. Krisztus arra kér: fizess neki jóval. Vissza tehát a bibliához! az egész vagyonomat ráteszem, de annak a dögnek pusztulni kell 1! — Jól van András gazda ! S most adja ide kérges tenyerét 1 — Kezet fogtak. — Az Isten legyen nehéz munkánkban I — Úgy legyen — mondta András, Sokáig elbeszélgettek még és meghányták-vetették a teendőket. Bucsuzásnál azt mondja a lelkész. — Hány éves is maga András gazda ? — Negyvenkét éves vagyok tisztelendő uram! , — No, hiszen akkor még megnősülhet. — Nagyon megöregített engemet ez a szomorúság, édes tisztelendő uram! — De az igazságért való küzdelem majd meg fogja fiatalítani. És higyje el — ha Isten is úgy akarja — újra ki fog hajtani a Bózsa-fa letört ága ! — Bár úgy lenne 1 — Higyje és akarja, akkor úgy lesz 1! IV. rész. Küzdelem az egyke ellen. Az öreg Bózsa ettől a naplói fogva úgy járt-kelt, mint valami detektív. Különösen a fiatal asszonyokat figyelte. Elment a házukhoz, vidáman elbeszélgetett, a gyerekeknek cukrot osztogatott. Először azt hitték, hogy házasodni akar, azért kerülJózsue a családi életet Istenszolgálatnak látja, amikor kijelenti: „Én és az én házam az Urnák szolgálunk.“ A családi életnek ezt az elfelejtett dicsőségét a reformáció állította újra helyre. Kinek legyen hát a családi élete istentisztelet és kinek a családi életében legyen hát házi istentisztelet, ha nem a reformáció népéében? A Mammon nem elégít ki. Miért van az, hogy a legnagyobb gazdagság sem teheti az emberi életet boldoggá, hanem inkább gondokkal teljessé teszi azj. Ezt kérdezték egyszer Franklin Benjámintól. Ő azonban ahelyett, hogy választ adott volna a kérdésre, egy kis gyermeket hívott maga elé, akinek szép piros almát adott a kezébe. Meg is örült neki a kis játékos, bs már éppen meg akarta kóstolni, midőn még szebb almát kapott, nem is egyet, hanem többet is egymásután, úgy hogy végre is nen tudta kezében mind megtartani, hanem néhányat a földre hullatott, minek sírás lett a vége. geti a fehér cselédeket. De későbben meggyőződtek, hogy egyelőre nincs ilyen szándéka. Későbben már kezdték sejteni, hogy honnét fuj a szél I Be is súgták Gizi néninek, hogy vigyázzon mert a pap és Bózsa ellene dolgoznak. Az egybegyült asszonyoknak Gizi néni így prézsmitált. . — Nem félek én se a paptól, se Bó- zsától, de még tőletek sem édes lelkeim 1 Mert ha engemet elitéinek, akkor ti is dutyiba kerültök ... 1 Tehát jó lesz mellém állni és küzdeni ellenük. Én már öreg vagyok, értem nem kár, de ti, édes lelkeim, még fiatalok vagytok . . . kár lenne, ha elsorvadnátok a nedves börtön mélyén ... he-he-he I Az asszonyok nagyon megijedtek és mindent ígérlek Gizi néninek, csakhogy szabaduljanak a fenyegetéstől. Titokban névtelen levelekkel fenyegették meg a lelkészt és Bózsát, hogyha bajt csinálnak, akkor rettenetes bosszút fognak állni. De a lelkészt nem rémítették meg ezek a levelek és még nagyobb energiával harcolt a bűn ellen. Az egyik nap Bózsa azt a hirt kapta, hogy Sáfrány Mihályné is várandós és mér volt is az asszony a mindentudó Gizi néninél. Másnap teletömte zsebeit cukorral ás elballagott Sáfrányékhoz.
