Harangszó, 1930
1930-11-02 / 44. szám
1930. november 2. HARANGSZÓ 341 gőt szavazott meg s a gyűlés lefolyása alatt még 74 pengőt gyűjtött össze maga között a lelkészi kor. Ezt az összeget dr. Rendtorff juttatja el Oroszországba. A közgyűlés meleg szeretettel üdvözölte Payr Sándor egyetemi tanárt nyugalomba vonulása és azon alkalomból, hogy megírta Gyurátz Ferenc életrajzát és a magyar evangélikus papi ruha történetét. A Gyurátz életrajzért felajánlott tiszteletdíjat nem fogadta el. Ebből az összegből a közgyűlés egyházi irodalmat jutalmazó alapítványt alkotott, melyet Payr Sándorról nevezett el. Stráner Vilmos egyetemi tanár a kiadás alá kerülő új agenda tervezetét ismertette, a közgyűlés kívánatosnak tartotta az agenda mielőbbi megjelenését. Kerületi tanitógyülés. A LelkészegvesüMtel egyidőben gyülésezett a kerületi Tanítóegyesület is id. Krug Lajos elnöklete alatt, aki elnöki megnyitójában az ágostai hitvallás jubileumáról emlékezett meg. Az egyesület 34 hősi halottja nevének felolvasása után beszámolt a révfülöpi üdülőtelepről, majd Gráf Samu, soproni igazgató tartott előadást „Aggasztó jelenségek közoktatás- ügyünk terén“ címen. A kántor-tanítók hihetetlenül sanyarú helyzete az egyik aggasztó jelenség. A búza katasztrofális árzuhanása és a boletta a megéheté- süktől fosztja meg őket. A második aggasztó jelenség a felekezeti elemi iskolák teljes eszegényedése. A harmadik a tankötelezettség alacsony volta. Magyar- országon kívül csak Albániában van meg már a 6 osztályos elemi iskola. Előadást tartott még Griszhaber E. H. igazgató a fogalmazás, Írás és olvasmánytárgyalásról, Kühn János tanító pedig az új iskola szelleméről és a vallásltanítás új módszereiről. Vitéz Magyar István nemes- szalóki tanító felszólalásával kapcsolatban erős kifakadások hangzottak el a közoktatásügyi miniszter politikája ellen. Itt említjük meg, hogy a soproni ev. tanítóság a gyűlés tartamára szép kiállítást állított össze a növendékek Írásai, rajzai és kézimunkáiból. Papnék gyűlése. A lelkész- és a tanítógyüléssel egy- időben ülésezett az Evangélikus Papnék Országos Egyesületének Dunántúli Osztálya is D.Kapi Béláné elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után D. Kapi Béla püspök tartott előadást „Az ágostai hitvallás és a papné“ címen, Huber Etelka, a győri diakonisszaintézet főnöknöje, a diakonia és a papné kérdéséről beszélt. Novák Rezsőné számot be a papnék nőegyleti munkájáról és az egyházmegyei papnészövetségek gyűléseiről. Végül az özvegy papnék otthonának ügyében folytattak megbeszéléseket. A gyűlésen résztvett a Papnék Orsz. Szövetségének főtitkára, Blatniczky Pálné is. Kerületi Luther-Szövetség. Délre járt már az idő, mikor a kerületi Luther-Szövetség megkezdte tanácskozásait D. Kapi Béla püspök és dr. Itt— zés Zsigmond elnöklete alatt. Dr. Ittzés Zsigmond az ágostai hitvallás jelentőségéről beszélt elnöki megnyitójában a szövetségi munka szempontjából. Evangéliumi lelke melegségével kiáltotta bele a közvéleménybe: „A szociális és kultúrharc a kapuk előtt van. Vegyétek fel Istennek minden fegyverét.“ A titkári jelentést László Miklós terjesztette elő, ismertetve a kerületi Luther Szövetség munkaprogrammját és annak végrehajtását. A pénztári jelentést Kovács Zsigmond ismertette. A közgyűlés kegyelettel és hálával emlékezett meg Czipott Gézáról, ki a Szövetség lapját, a Harangszót 14 nehéz, háborús, forradalmi és trianoni esztendőn át szerkesztette. A lap szerkesztését Turóczy Zoltán győri lelkészre bízta. Elhatározta, hogy addig is, míg a szövetségek gondozására külön embert munkába nem állíthat, a Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége evangélikus leánytitkárának fizetéséhez járul hozzá 200 pengővel. Gyámintézet. Délután 3 órakor tartotta a kerületi Gyámintézet közgyűlését Rupprecht Olivér és Scholtz Ödön elnöklete alatt. A gyűjtés eredménye 10.025 pengő. Ezidén került először kiosztásra az egyházkerület szeretetadománya, melyet 86 pengő Összegben Csorna kapott. Rupprecht Olivér alapítványának 160 pengő kamatát Lenti kapta. A tanítóképző 85 pengős adományát a szentgotthárdi evangélikus iskola kapta meg. A rendelkezésre álló összegből egv darab 200, 6 darab 100 és 18 darab 50 pengős segélyt osztott ki a gyámintézet. A közgyűlés Rendtorffot ünneplő részéről külön cikkben számolunk be. Az egyházkerület ünnepsége az ágostai hitvallás jubileuma alkalmából. Délután 6 órakor tartotta meg az Egyházkerületi Gyámintézet és a Dunántúli Luther-Szövetség szokott vallásos estélyét, mely ez évben az ágostai hitvallás jubileumi ünnepsége volt. A fényárban úszó hatalmas templom szinültig megtelt áhi— tatos közönséggel. Megható látvány volt, mikor az egyházkerület elnöksége dr. Rendtorffal és 60 luther- kabátos lelkésszel bevonult a templomba. Az ünnepi beszédet magyar nyelven Kapi Béla püspök tartotta II. Timotheus 2.1. alapján. Az ágostai hitvallás ünnepe nem az egyház névadási ünnepe, hanem a hitbizonyosság és a győzelem bizonyosságának az ünnepe, — mondotta. Az ágostai hitvallás nem teológiai és erkölcsi rendszer. Luther lelke termelte az eszméket, Me- lanchton keze vezette a tollat, de a szerző maga a Szentlélek volt. Tegyünk bizonyságot mi is hitbi- zonyosságunkrói és a győzelem- bizonyosságunkról. A mai idők ugyan nem kedveznek az erős meggyőződésnek. A vallás hite olcsó préda maholnap. A jellem, a gerinc meggörbül, mintha nem acélból, hanem viaszból és agyagból formálódott volna. Olyanok az idő jelenségei, mintha a protestantizmus nem járna már 400 éve martirko- szorúval, mintha nem tett volna óriási szolgálatokat az emberiségnek, a hazának, a művészetnek és a tudománynak. Kétségbevonják még a létjogosultságát is. Isten a testi egyházat golgothai úton vezeti, hogy a lelki egyházat diadalra vezethesse. Utána dr. Rendtorff tartotta a szószéki beszédet német nyelven, melyről másutt számolunk be. A vallásos estély utolsó előadása D. dr. Pröhle Károly egyetemi tanáré volt. A németrómai birodalom birodalmi gyűlése a reformáció korának legmagasabb közjogi testületé. Nincs még egy nagy keresztyén egyház, melynek alapvető hitvallása ily kitűnő helyen került volna első bemutatásra. De méltó is az ágostai hitvallás reá. Nem hittani tételek sorozata, hanem igazán hitvallás. Keresztyénsége a lelkiismeret keresztyénsége és a ke- resztyénség lelkiismerete. De éppen ezért tiszteletben tartja a mások lelkiismeretét is és így a ke- resztyénség összes nagy typusai között a legkevésbbé támadó jellegű. Ezért lett az ágostai hitvallás keresztyénsége a családiasság keresztyénsége és az egyéniség ápolásának a követője. Az ágostai hitvallás az erkölcsi újjászületés keresztyénsége, férfias igentmondás a Krisztus evangéliumára, de férfias tiltakozás minden visszaélés ellen. Az eőadások között az egyházi énekkar gyönyörködtette a közönséget és emete annak áhítatát. Kis János. 76 poros kötet könyv és mintegy 20 különféle folyóiratban szétszórt 100 értekezés a kézzel fogható hagyatéka. Nagy ember volt. A szentandrási jobbágyhajlékból a püspöki méltóságig és soproni ev. líceum padjából a Magyar Tudományos Akadémia székéig vezetett fel élete útja. Mozgalmas jelenek a feledés porával borították. Kicsinynek kellett lennie az országnak, hogy újra nagynak lássék s a romlás mélységeit kellett megjárni, hogy az erkölcs prófétáit újra tisztelni tanuljuk. Sopron városa nemrég utcát nevezett el Kis János nevéről, a soproni egyház-
