Harangszó, 1930
1930-08-24 / 34. szám
260 HARANGSZO 1930 augusztus 24 Protestáns gyülekezetek a győri r. kath. egyházmegye területén 1700 körül. Irta : Horváth Miklós. 1696-tól 1725-ig Keresztély Ágost szász herceg volt a győri r. kath. püspök, aki az evang. vallásról áttérve kath. pap lett. Mindjárt püspökségének első éveiben a fő- esperességek területén egyházlátogatást végeztetett, még pedig a királyi parancsra hivatkozással a prot. gyülekezetekben is, ennélfogva a kath. püspöki levéltárban levő egyházlátogatási könyvek sok érdekes adatot szolgáltatnak prot. gyülekezeteinknek akkori történetéhez. Jelen ismertetésemnek anyagát az 1700. és 1701. évi állapotokról a Keresztély Ágost püspöksége alatti iratok: „Acta sub Christiano Augusto“ I. kötetéből veszem, kiterjeszkedem az egyházlátogatási könyvek adataira is. A XVII. század végén a törököknek az országból való kiűzése után a kath. főpapok újra hozzáfogtak a nem artikuláris helyeken a prot. lelkészek elűzéséhez és a templomok elfoglalásához, eljárásukat azzal a felfogással okolva meg, hogy a protestánsoknak az lf81. évi soproni országgyűlésen hozott 26-ik törvénycikkben megnevezett (artikuláris) helyeken kívül a szabad vallásgyakorlat meg nem engedhető. Felfogásukban megerősítette őket az 1691. évi Lipót féle exp'anatió (törvénymagyarázat) is. Kollonics Lipót esztergomi érsek Bécsben 1700. jan. 12-én kelt iratában felhívta a kath. főpapokat, hogy — mivel a béke megerősödése után a kath. egyház ügyének az országban való előmozdítására az alkalom igen kedvezőnek látszik, — jámbor és hozzáértő férfiakkal a dolgot megtanácskozván, javasolják neki, hogy mely eszközökkel lehetne (még ez alkalommal az ország törvényeit meg nem sértve) az eretnekséget Magyarországon, különösen a joghatóságuk alatti területen vagy gondjukra bízott birtokokon ineggyengíteni, a kath. vallást pedig előmozdítani és régi fényébe lassan visszaállítani. Ä válaszadásra kijelölt kérdőpontok közül közlöm ezeket: 1. miféle kihágásokat követnek el az eretnekek az ország törvényei és a császári rendeletek ellen? 2. az A Pásztor. A Pásztor útja végtelen. Fáradságot nem kiméi. Terelgeti juhait: Csak maradjatok velem / Körülte csupa Béke, Csend, A Természet a keret. Alakja ragyogás és fény, Isteni Ember jövend. Láttára elcsitul a Szív És feltárul a Lélek. Síró szemek keresik őt, Ki minket magához hív. Horusitzkyné Barthel Hermin. eretnekek birtokában mely kath. templomok vannak, amelyeket régen a katholikusok építettek? 3. melyek azok a törvényben meg nem nevezett faluk és városok, amelyekben az eretnekeknek vallásgyakorlatuk van, ki ezeknek a földesura ? Kollonics felhívásának a protestánsokra szomorú következménye újra templomok elfoglalása és lelkészek elűzése volt a nem artikuláris helyekről. A győri püspökség és pannonhalmi főapátság területén beállott változásokat feltünteti az Acta sub Christiano Augusto I. kötetének 553—557. lapjain olvasható Informatio genuina de statu prae- senti religionis Catholicae in comi- tatu Jaurinensi et Comáromiensi dioecesis Jaurinensis anno 1700 mense Octobri. (Őszinte jelentés a kath. vallásnak jelenlegi állapotáról a győri egyházmegyének Győr- és Komárommegyéiben 1700 október havában.) Ez a jelentés az 1. és 3. §-ban felsorolja a győri illetve a komáromi főesperességek területén azokat a községeket, földesurak birtokait, amelyekben a katholikusok a templomokat az eretnekek kezéből visz- szavették, elűzvén a prédikátorokat, a 2-ik és 4-ik §-ban pedig felsorolja azokat a községeket, amelyekben kath. templomok vannak még az eretnekek kezében, és ezekben a templomokban, vagy ha nincsenek, magánházakban folytatják vallásgyakorlatukat a prédikátorok és eretnek tanítók. Az 5 ik §-ban röviden elmondja a jelentés, hogy a pápai főesperesség területén egyetlen kath. pap van: Vásárhelyen és 2 licentialus: Devecseren és Tüskeváron; a többi faluban mindenütt eretnek papok vagy tanítók vannak. Az ezután köv. megjegyzések között olvashatjuk, hogy mindezek a .faluk a török adózásnak voltak alávetve az utolsó török háborúig, a Isoproni országgyűlés idején is; ennek az országgyűlésnek 25. és 26. t.-cikkei nem terjednek ki ezekre a részekre, bármennyire is magyarázzák az eretnekek javára, ameny- nyiben a török hatalom alatt semmit sem lehetett változtatni a vallás állapotán. Ezekben a falukban a kath. lakosok vegyest laknak az eretnekekkel. Az eretnek jobbágyok nem akarnak engedelmeskedni a töldesurak parancsának a prédikátorok eltávolítása, a kath. istenitiszteletek látogatása, a papok fizetése és kormányzása tekintetében, ha csak nem látnak jelen katonaságot. E kath. felfogásnak megfelelő rendeletet adott ki Lipót király 1701-ben, hogy a protestánsoknak a vallásgyakorlat az országnak csak abban a részében engedhető meg, amely 1681-ben a király birtokában volt, a töröktől visszafoglalt részekben pedig nem. A volt véghelyeken is a prot. vallás szabad gyakorlatát meg kell szüntetni. Áz 1701-ben készített Catalogus praedicautium in archidiaconatibus contentorum (prédikátorok névsora), mely az Acta sub Christiano Augusto I. kötetének 565-569 lapjain olvasható, az egész győri püspökség területén sorolja fel főesperességek szerint csoportosítva azokat a községeket, amelyekben prot. lelkész vagy tanító volt akkor. — Érdekes ránk ez a névsor, mert a XVIII. század első évében fennálló állapotokat tünteti fel, másrészt azért is, mert az üldöző ellenség Íratta ösz- sze, aki előre készült arra, hogy ezeket a gyülekezeteket is megsemmisítse alkalmas időben. Ezeknek előrebocsátása után rátérek az egyes főesperességek területén volt prot. gyülekezetek ismertetésére. (Folytatjuk.) Evangélikus világnézetkutató intézet Wittenbergben. D. Schöitler generálsuperintendens pár évvel ezelőtt Wittenbergben evangélikus világnézetkutató intézetet állított fel, mely a természettudomány területén kutatja a hit és tudomány nagy csatlakozó kérdéseit. Érdekes, hogy az intézet vezetője egy egyszerű falusi lelkész lett, D. Kleinschmidt, aki azonban az orvostudományok tiszteletbeli doktora. Az intézetet külföldiek is állandóan látogatják.
