Harangszó, 1930
1930-07-27 / 30. szám
XXI. »vf»iy»tt. 1930 július 27. 30. szám. Alapította KAP1 BfiLA 1910- bw. Laptulajdonol: Ouiittll LpiDar-SiOTaTiti 4i Omágoi Lather-HaO?st lég h! ti tilos lapja. Kéliratok, ildflsotéal dijak él reklamációk a HARANGSZO isirkiaaté ki idő hl t italának Ssombathelyri (Vaarm.) küldendők. KlöÜMtiai ilíogad »Inden «Tang. Ilikéit éa tanító. iioiiiiiit Elírni uiirni. Csak hozzád sóhajtozom, Óh én édes Jézusom. liwt.uié-kUMinui SZOMBATHELY Vas »átmegy* IWkfclsáOkltaUI i .Luther-Ttnu**' kOnjv terukedán Budápwt, VUL, Suntklrálrl-u. »1/». 1 „K1HA1M4M1SO“ tlOfiiRttel ara o«c7adéTra írni. rtiém t r 401. Csoportú. tUMPaaal UP/.-aa tadraamsoy. iBirUUa a*aoa arra I dollár . aa atOdálUmokba aaeyadáTta I f M (111 „Ne ölj!“ Máté ev. 5, 22. „En pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az 6 atyjafiára — méltó az Ítéletre. V étkeztünk mi már az ötödik parancsolat ellen?... No, nem olyan durva értelemben, hogy ontottuk-e már embernek vérét... hanem inkább finom, lelki értelemben, ahogyan az ige szól: „... aki haragszik az ő atyjafiára — méltó az Ítéletre,,... Tudjuk-e mi, hogy szívünknek az imádság otthonává kell lenni és nem a gyilkosok tanyájává, ahol harag, gyűlölet, bosz- szuvágy forrong és átkozódik... Persze, hogy tudjuk... és mégis hányszor magával ragad bennünket szenvedélyes haragunk és megindul az ócsárlás beszéde vagy az átko- zódás szava ajakunkon... Beszédünk ereje néha gonoszabb és több sebet vág, mint a gyilkosok kése. A hirtelen haragú férfiak, a civakodó hajlamú nők és az egymást sértegető testvérek gondolják meg Bz Isten ötödik parancsolatát újra meg újra áthágják és így az Isten szeme és Ítélete előtt gyilkosokká lesznek!... No és te mindig meg tudtad győzni magadat? Nyugodt, békés a szíved?... Oh, milyen szomorú, hogy sokszor éppen azok között találjuk a legnagyobb békételensé- get, a leglángolóbb haragot, akiknek a legteljesebb békés közösségben kellene együtt lakozniokl Ismerős emberek eljárnak egymás mellett, de a világért sem néznének egymásra ... és nincs szavuk egymáshoz. így van ez sokszor nemcsak azoknál az embereknél, akik Istenről tudni sem akarnak, akik igéjével, templommal nem törődnek, de így van sokszor azoknál is, akik keresztyéneknek nevezik magukat ... egymás mellett ülnek a templomban... énekelnek, imádkoznak!... De hát hogyan is tudjuk elmondani a Miatyánk szavát: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek“. .. ha egyszer nem tudunk megbocsátani!... Ne halogasd a megbocsátást s a megbékélést! Ne mond : van még időm !... Ki tudja mily közel végórám? Időm siet, jön a halál!... Ma még van alkalom... siess, míg eggyütt haladunk az örökkévalóság felé 1... A soproni országos ev. theológiai konferencián dr. Kovács Sándor teológiai tanár élvezetes előadást tartott a magyar evangélikusság nép- és földrajzáról. — A vallási élet kialakulására is — mondta előadása bevezetéséül Kovács Sándor dr. — befolyással vannak a természeti, gazdasági, szellemi és erkölcsi tényezők. így jellemzően minden nagy nyelvcsaládnak megvan a maga keresztény vallásformája. A szlávoknál a görögkeleti egyház az uralkodó, a román népeknél a katholikus egyház, a germán népeknél az evangélikus egyház. Befolyással vannak az egyházalakulás fejlődésére a gazdasági erők és a helyi szokások is. Ezen tényezők nélkül az egyházi élet sok jelenségét nem lehetne megmagyarázni. A magyar evangélikus egyház életére ható tényezőkről beszélt ezután az előadó. Az evangélikus vallás — mondta — Magyarországon négy faj közt van elterjedve: a magyarok, németek, tótok és vendek között. A kialakulás szempontjából jelentős sze„Az Istennek szent tetszését A haragvó nem teszi, Haragod hát elényésszék, Ez lelked msgmérgezi, Megrongálja életedet, S megbántod jó Istenedet. • Ki megbántott, meggyőzheted Szelídséggel szeretve, Mily boldogság lesz az neked, Ha ráborul kebledre; Isten is, mint égi birád Kegyes szemmel tekint reád.* repet játszik az is, hogy az evangélikusság egy tömegben van elszórva. A dunántúli evangélikusok például a reformátusokkal keverednek egyes vidékeken. És ezeken a vidékeken már sokat engedett az egyház azokból a kultuszcselekményekből, amelyek a német egyházat jellemzik. Jelentős — folytatta az előadó — a magyar evangélikus egyház történetében a rendi elkülönülés szelleme, amelynek hatása ma is megvan. A nemesség a 16. században szemben áll a királysággal. A reformáció tanításaiban a rendi jogok védelmét fedezte fel. Ezzel szemben a városok polgársága a királyságban természetes szövetségesét ismerte fel és szövetségese lett a protestáns nemességgel szemben. A magyar társadalmi tagozódás szerint is három típust mutat kialakulásban, amelyek más-más jogalapon fejlődtek. A 16—17. század a nagydinasztiák kora. Óriási vagyonok halmozódtak egy-egy család kezében. Ha egy ilyen nagybirtokos a protestantizmushoz csatlakozott, Kovács Sándor dr. egyetemi tanár érdekes előadása a magyar evangélikusság föld- és néprajzáról.
