Harangszó, 1930

1930-06-01 / 22. szám

HARANQSZO 1930 június 1 172 ván acsai lelkész és a világi urak: dr. Scholtz Oszkár kér. főjegyző és dr. Mészáros Gyula kér. ügyész kiséretében bevonult a templomba. Blatniczky Pál oltári szolgálata után Liptay Lajos tartotta egyházi be­szédjét „Az okos és a balga em­beriről szóló texus alapján (Máté 7.); majd a püspök az oltár előtt tartott szíveket megnyerő beszé­det az igazi fundamentumról. Isten- tisztelet után az ünnepi közgyűlés következett. A püspök a látogatási jegyzőkönyv alapján a gyülekezet történetét ismertette, kitért azokra a földbirtokos családokra, amelyek a nehéz sorban levő gyülekezetei mindig hűségesen támogatta, külö­nösen kiemelte a Thay és Goszto- tonyi családok áldozatkészségét, egyúttal üdvözölte a legutóbb meg­választott Gosztonyi János egyházi másod felügyelőt. Buzdította a gyüle­kezetét a rendszeres templombajá- rásra azzal, hogy jó ha az Istennel minél gyakrabban találkozunk, mert eljön az idő amikor egyszer feltétle­nül kell találkozni Vele és boldog lesz az az ember, aki akkor az ő Istenét mini ismerőst üdvözölheti. Iglói dr. Szontágh Antal esperességi másod­felügyelő szíves szavakkal köszönte meg a püspök munkáját. A püspök imádságával és a Himnusz elének- lésével a gyűlés véget ért. Galgagyörkről közebéd után Vác- kisujfaluba, a leányegyházba ko­csin ment át a püspök és kísérete, hol is a diadalkapu alatt Horváth János váci főszolgabiró, Székely Károly községi főjegyző és Podani Lajos kántortanító üdvözölték, a le­venték, presbitérium és a községi elöljáróság élén. Itt is először az iskolát vizsgálta meg, majd kísé­retével a templomba vonult, imád­ság és áldás után megtartotta a díszközgyűlést. A püspök kiemelte a 150 esztendős, mindössze 240 lelket számláló gyülekezetnek bit- buzgóságát és áldozatkészségét, amellyel rövid időn belül új orgo­nát, két harangott szerzett és temp­lomát renováltatta. Mély fájdalom­mal állapította meg azonban, hogy a gyülekezetben az egy gyermek rendszer felé való hajlandóság mu­tatkozik; ez ellen bátran, meggyőző beszédben figyelmeztette a gyüle­kezetét s itt is a temető gondozását ajánlotta a gyülekezetnek, megál­lapította, hogy iskolája szűkös, de a tanító helyén van s kitűnő ered­ményt mutatott. Minden idők könyve. ... A békét találták meg benne, kik meg­férnek. Irt a szenoedé'k, kik még e földen élnek, Szeretetet azek, kik ezután jennek. — 6sedálates nagy mü. Isten-ihlet írta! Benn az emberi lét erek-egy tartalma... Minden idők kénynél... A nene: biblia. |Ifj. KRUG LAJOS. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. A takácsi tüzeset alkalmával mint érdekes jelenséget említik meg a la­pok, hogy amikor a templomba ka­pott a tűz, a szomszédságban lakók, akiknek már mindenük égett, abba hagyták házuk oltását és a temp­lom megmentésére siettek. A huszároknak és a csendőröknek a szerencsétlen emberek tömegeit úgy kellett visszatartani, hogy ne rohanja­nak a biztos tűzhalálba. Becsüljük meg a templomot, szeressük az Isten­házát, amíg nem késő, örüljünk mi­kor nékünk azt mondják: menjünk el az Úrnak házába. Esperesi egyházlátogatás Lajoskomáromban. A lajoskoméromi gyülekezetnek május 14-ike ünnepnap volt. Akkor végezte Ta­kács Elek esperes hivatalos látogatását. 13-án délután a hívőknek küldöttsége várta az állomáson s kisérte a gyülekezetbe sze­retett vendégét. A lelkészlak előtt a jelen­levő presbiterek s egyháztagok tömege élén a lelkész fogadta s kifejezést adott a test­vérektől oly távol s egymagában álló gyü­lekezet örömének, melyet ez a látogatás szerzett néki. Schlitt Tériké verssel köszön­tötte az esperest s egy virágcsokor átnyúj- tásával szimbolizálta azt az odaadó szere­tetet, mellyel a gyülekezet tanulóifjúsága várta az egyházmegye kormányfőjét. Az iskolás gyermekek virágos sorfalai között haladt a lakásba. Ennek küszöbén Schlitt Helénke üdvözölte egy kis verssel, virág­csokorral s kérte a jó Isten áldását a gyü­lekezet vendégére. Az esperes megható válaszaiban köszönetét mondott a kedves fogadtatásért s biztosította a gyülekezetét, hogy az előtte megnyilatkozó örömöt ma­gával viszi s megőrzi legdrágább emlékei között. Este vallásos estély volt a templomban, melynek gerincét az esperes előadása ké­pezte. A férfias keresztyénséget állította megkapó szavakban ajgyülekezet elé, mint elérendő eszményt. Forrongó korunknak csak a bátor hitvallás képezheti egyedül szilárd tengelyét, melyen jobb sorsra for­dulásét várhatja egyházunk s szegény ha­zánk. A mély hitből fakadó buzdítás a híveknél hitre talált és csendes, de erős elhatározásoknak lett forrásává. Lang Erzsi, Gservenka Ilona, Walter Mária s Kovács Erzsébet vallásos költemények meleghangú előadásával gyönyörködtették a gyülekeze­tét. Schlitt Tériké Szende Ernő igazgató orgonakiséretében megható módon egy melodrámát adott elő. Az énekeket Szende Ernő igazgató vezetése mellett a gyermek­kar szolgáltatta szívet-lelket gyönyörködtető összhangban. Másnap reggel az esperes az iskolákat látogatta meg s a tapasztaltak felett a leg­nagyobb elismerését fejezte ki tanítóink előtt. Ezt követte a templomban az egyház­látogatási közgyűlés. Esperes megállapítja, hogy a gyülekezet élete ékesen folyik s kéri a híveket, hogy az Istennek szolgálatát tartsa továbbra is kedves, szent köteles­ségének. Délután az ev. temetőben felállított hő­sök emlékoszlopa előtt rótta le az esperes szívbeható szavakban elhalt hőseink iránti kegyeletét. Ide is elkísérte a gyülekezet s hallgatta megvigasztalódva ajkáról az igét. Majd megnézte a rendezett, szép köz­séget. Csodálkozva látta ennek gazdasági szervezettségét s nagy érdeklődéssel vett tudomást egyes különös intézményekről, melyek a népnek anyagi jólétét vannak hivatva előmozeítani. Legyen esperesünknek útja áldás sze­retett egyházunkra. A keresztyénség helyzete Oroszországban. 4 Irta : Lie. Dr. Karner Károly. Annak ellenére, hogy a babonával szem­ben folytatott hadjáratnak legalább bizo­nyos vonatkozásokban volt jogosultsága, az említett propaganda mégsem járt a kí­vánt eredménnyel. Nem lehetett ugyan a propagandát eredménytelennek mondani : bizonyítéka ennek a félrevezetett emberek­nek, a ma meggyőződéses kommunistáknak és atheistáknak a nagy száma Oroszország­ban. Azonban ha a kommunizmus vezérei azt gondolták, hogy a vallás gyökerei tisz­tára a babonából, tévhitből és kielégítetlen vágyak betöltésének a mennyországba való áttelepítéséből állanak, úgy hamarosan meggyőződhettek, hogy súlyosan tévedtek. Most már az egyház cselekményeit, keresz­telést, házasságkötést, temetést, a lelkésze­ket nem védte az állam, de az egyház nem omlott össze: a templomok zsúfoltabbak voltak, mint valaha, csak kevesen voltak, akik az egyházi cselekményeket nem vet­ték igénybe. Hiába gúnyolta és gyalézta az atheisták szövetsége az egyház cselek- vényeit a legundokabb és legmocskosabb módon. . Csak egy ilyen propaganda felvonulás­nak a leírása álljon itt: „1922. karácsonyán volt. hogy a Komszomol először vitte az atheista propagandát az utcára, azzal a szándékkal, hogy a keresztyének vallásos érzületét megtámadja. Oroszország minden nagyobb városéban ünnepségeket rendez­tek az orthodox szent körmenetek paródiá­jára Egy félhivatalos szovjet-közlemény színes leíiést ad a moszkvai „Komszomol- karácsony"-ról: „Moszka istenfélő lakos­ságának — írja — ritka látványosságban volt része. A Szadova-térről a forradalmi térig terjedt az isteneknek és pogány pa­poknak beláthatatlan felvonulása. Kiváló alkatom volt, hogy az ember sok mindent megtudhasson erről az évezredes, régi fanatizmusról. Itt egy rövid lábú sárg„

Next

/
Oldalképek
Tartalom