Harangszó, 1929
1929-04-28 / 18. szám
XX. évfolyam. i 929 április 28 18 szdm. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: t Dtmántfili Loiner-SzOvetseo 4i Om&)(ON Luther-Szöret* Rég hi Tatalom lapja. Kéziratok, előfizetési dijak ós reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő* kiadóhivatalénak SaentgutthArdra (Vaarm.) küldendők Előfizetést elfogad minden evang. lelkósi 6a tanító HeaJeiBDlk miDdeo Tssárnas hseraeaató'kladóhlvaUű l SZENTQOTTHÄRD. Va<? várroepve. ff ók kiadóhivatal ; .Luther-Társaság" könyv kereskedése Budapest, VIU., SzentkirAlyi-u. 51/a A „HAKANUKZO* '*satéÜ ára negyedévre CfQgQ ’‘‘‘•évre 2 P 40 f. l9ß jnény. Erőm, üdvöm és reményem. ne*, n évre X J Államokba P 80 (ill Szent vágyódás. János ev. 12.21.: „A ga- lileoi Beihsaidóból való görögök pedig Filephez ménének és kérék őt mondván: Uram. látni akarjuk a Jézust 1“ I átni akarjuk a Jézust!“.... „*-* Vájjon ez-e a mi szívünknek is legőszintébb vágya, legforróbb kérése? . . . Ugye mi is eljároga- tunk a templomba, hogy ott találkozzunk az Úrral, hogy vele való közösségünket kimélyítsük, igéjét hallgassuk, hogy az ő arcát mind jobban szívünkbe véssük ... de mégis, benne van-e szívünk közepében az a szent vágyódás, amit a görögök így fejeztek ki: Mi látni akarjuk Jézust! , . . De azt is jól tudjuk, hogy Krisztust nemcsak az ő házában lehet látni, megtalálni, hanem az ő igéjében is. Nem is gondoljuk talán még: milyen nagy áldás lesz számunkra, ha imádkozó lélekkel olvassuk a Bibiiát 1 . . . Isten hatalma, dicsősége, kegyelme, igazsága, szeretete csak ekkor bontakozik ki előttünk a maga teljességében. Tudunk-e hát imádkozni: Kegyelmes Atyánk! mi is Jézust akarjuk látni, add hát belénk a te szent Lelkedet, hogy ez megvilágítsa előttünk a Jézus alakját már most, míg végre majd szinről-szinre láthatjuk I . . . Vájjon mikor lesz ez meg?!... Akkor, ha már most, ez elmúló világban igazán forró vágyódást érzünk a Krisztus után, ha erőt vesz rajtunk egy szent nyugtalanság. és rájövünk arra, hogy ennek a földnek semmi kincse, semmi dicsősége meg nem nyugtathatja a mi szívünket. Akkor lesz meg, ha előttünk mindaz, ami után a nagy tömeg töri magát: gazdagság, dicsőség, hivalkodás, ezernyi földi kívánság és élvezet — ha mindez mielőttünk semmivé lesz, s mindez nem ád a mi szívünknek sem nyugalmat, sem békességet, amely kősziklaként megmaradna az élet legnagyobb zivatarában is. Szent vágyódásunk akkor teljesül, ha ránk nézve közönyössé lesz minden világi hivalkodás és dicsőség hajhászat, ellenben a lelkünk szorgalmasan keresi a Megváltót, aki bűneinket, halálunkat magára vette s akihez odavezet minket, mint szent menedékhelyre minden tévelygésünk, minden bűnünk, minden veszteségünk és minden szenvedésünk ... A világ tengernyi aggodalmat dob lelkűnkbe. Jézus békességgel tölti meg szivünket... „Oh királyom, én kószálom, Széked elé borulok 1 Könnyeimmel, gyermekhittel lm tenéked áldozok. Nem kérek mást, csak egy áldást. Egyet sírig szüntelen. Hogy kegyelmed és szerelmed Legyen rajtam és velem. Térj be hozzám, én Jézusom Bár rád méltó nem vagyok. Én magamat ím átadom, Én csak benned vigadok.* ^ A keresztyénség minden történelmi egyhlinak össze kellene fogoia. A speyerl birodalmi gyűlés országos jubiláns emlékünnepe Budapesten. Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő záróbeszédé. a protestantizmus életében kor- ** szakalkotó eseményt, a speyeri birodalmi gyűlés 400 éves évfordulóját impozáns keretek között ünnepelte az elmúlt vasárnapon az egész világ protestantizmusa. Nálunk közelebbről kiemelkedik a budapesti országos jubiláris emlékünnepély, melyet az evangélikus és református egyház közösen rendezett meg. Ezen az emlékünnepélyen, mely az istentiszteleteket követően délben az új Városháza közgyűlési termében zajlott le, a kormányzó képviseletében nagybányai Horthy István lovassági tábornok jelent meg, Pest vármegye képviseletében gróf Ráday Gedeon és Agorasztó Tivadar alispán, a főváros képviseletében Ripka főpolgármester és Édes Endre tanácsnok, a felsőház képviseletében Némethy Károly v. b. t. t., a képviselőház küldöttségét Puky Endre vezette, eljött Pesthy Pál, Sztranyavszky Sándor, Petri Pál, Juhász Andor, a kúria elnöke, Wlassics Gyula, a felsőház elnöke és még sokan mások. Az ünneplő közönség elénekelte az „Erős várunk. ..“ egyházi dalt, majd Geduly Henrik evangélikus püspök mondott előimát. Az ima után Dókus Ernő. a református egyetemes kon- vent elnöke mondott elnöki megnyitó beszédet. — Tiltakoznunk kell — mondotta többek közt — nekünk magyaroknak az ellen a felfogás ellen, hogy mi protestánsok csak négyszáz év óta vagyunk otthon e hazában. Szent István, IV. Béla és Mátyás épp úgy a mienk, mint ahogy a katolikus magyarság velünk együtt törzsének és elődjének vallja Árpádot és a hét vezért. Beszéde további során Dókus Ernő jólesően állapította meg azt, hogy az evangélikus és református egyház tökéletes lelki egységben minden hívőnek emelkedett közösségében együtt ünnepel. Kovács Sándor egyetemi tanár, majd dr. Antal Géza püspök mondottak ezután beszédet.
