Harangszó, 1929

1929-11-24 / 48. szám

372 HARAN ÜSZŐ, 1929. november 24 OLVASSUK A BIBLIÁT! A nyelv. Nov. 25. A tökéletes ember. Jakab 3, 2. Azt az emberi, aki vigyáz nyelvére, aki nem vétkezik beszédeiben, az apostol töké­letesnek nevezi. Mily ritka ember az, aki mindig kifogástalanul használja nyelvét. Ám az igazi keresztyén embernek ép erre a nehéz szerepre kell vállalkozni. Vizsgáld meg a magad beszédeit. Nov. 26. A megzabolázott nyelv. Jakab 3. 3—5. A lovakat engedelmességre a za­bola kényszeríti, a nagy óceánjéró hajókat a kicsi kormánykerék irányítja, ép így az egész emberi szervezetnek egyik föirányí- tója a nyelv. Az Űr nagy szerepet adott a nyelvnek, e kicsiny testrészt fontossá tette a Teremtő. Nov. 27. A nyelv: tűz. Jakab 3, 5—6. A nyelv néha gyújtogat. Kicsi parázs er­dőket hamvaszthat el, kicsi nyelv az egész testet megszeplősítheti. Feldúlt családi bé­kés tűzhelyek, elpusztított becsületek, meg­rágalmazott életek beszélnek és tanúbizony­ságot tehetnek a nyelv romboló hatásáról. Nov. 28. A nehezen szelídíthető nyelv. Jakab 3, 7—8. Mily nehéz a vadállatokat szelíddé tenni, mennyi türelem kell hozzá. De ennél sokkalta nagyobb feladat a nyel­vet megszelídíteni. Az apostol szerint em­beri erővel lehetetlen megfékezni a gonosz nyelvet, ehhez isteni kegyelem szükséges. Nov. 29. A nyelv áldás és átok. Jakab 3, 9—10. A nyelv szerepe kettős. Ugyan­azzal a nyelvvel átkozzuk meg embertár­sainkat, amellyel magasztaljuk és áldjuk az Istent; ó szomorú kettőség ez I De mert ez tény, épazért fokozottabb óvatosságra van szükség. Mily csúf dolog az, hogy a magyar nép a nyelvét sokszor használja átkozódásra, szidalomra, káromkodásra. Nov. 30. A hazudozó nyelv. Jakab 3, 14. Sokan vannak, akiknek lelke keserű. Az ilyen emberek nyelve komor, gyalázkodó. Ez a világ nyüzsög a hazug emberektől, akik félrevezetik és becsapják embertár­saikat. Most az egyházi év utolsó óráiban nézzük meg, vájjon mi az elmúlt eszten­dőben jól forgattuk-e nyelvünket, dicsői- tettük-e az Istent avagy nyelvünk, tettünk átkozta az Urat ? Dec. 1. A tüzes nyelv. Cselekedetek 2. 2—3. Az apostolokra a legelső pünkösd ünnepén Jeruzsálemben kitöltetett a Szent­lélek tüzes nyelvek alakjában és ők szó­lam kezdték Isten nagyságos dolgait. Most advent idején, amikor várjuk Nagy Királyt, legyen a mi nyelvünk Istent és az adventi Királyt magasztaló nyelv. Tátrai Károly. V. E. L. E. évi közgyűlése. A Veszprémi Evangélikus Leány Egyesület II. évi közgyűlését nov. hó 10-én tartotta meg igen szép érdeklődés mellett. Jakab Erzsébet bevezető imája után az egyesület beszámolt az ő elmúlt évi munkájáról, arról a munkáról, melynek minden izéből a szeretet sugárzott ki. Nem a megszokott mindennapi közgyűlés volt ez. Amikor a titkár évi jelentését előterjesztette és az egyesület által gyámolított — köz­^ kereszt. 6saR fájdalom az élelíinR, csupa R«nny, Műié mesely, repR«, Recés Ris erem... — Setéi országúién oaj’ merre, hol a cél? 6saR cerejléR Rísér és perba hull a cér? Tériéi, leleng, RüzRédiR a seR ember. ^ullámziR, ferr, áramliR, mini a tenger, Rí tudja mért ? tpeoá ? Az út meddig oezet ? S a Remer éjszaRában Rigyullad a Rereszl I Ifj. KRUG LAJOS. ben elhalálozott — kórházi betegek elhagyatott sírjairól szólott, hangja zokogásba fulladt és vele együtt sírt a közgyűlés résztvevő tábora. Ez már több volt a közgyűlési funkciónál, itt már a szeretet lelke világosodott ki. Nöthig Györgyike alelnök a le­ányegyesületek céljáról tartott tar­talmas előadást. Kifejtette az ev. leányegyesületek egyházias és ha­zafias irányelveit. Megkapó volt azon fejtegetése, amikor pl. a cset- neki csipkét cseh népművészeti cikként viszik a világpiacra, holott az izig vérig magyar termék. En­nek előállítását fokozandó oda kell hatni, hogy a csetneki csipke, a kalotaszegi varrottas kizárólag ma­gyar alkotásként éljen a külföld piacán. Ezután a közgyűlés letárgyalta az 1928. évi zárszámadást, Scheele Hedvig pénztáros előterjesztette az 1929. évi költségvetést, Bodlaky Györgyi pedig a könyvtári jelen­tést, majd a megüresedett tiszt­ségek betöltésére került a sor. Veszprémből elköltözött Széli Piroska eddigi titkár helyébe a ta­gok közbizalma Csomay Irmát vá­lasztotta meg. Pénztári ellenőr lett Mesterházy Mária, a számvizsgáló bizottság elnöke: Horváth Évi, tag­jai pedig: Móritz Piroska és Haja- gos Mariska. Választmányi tagok lettek: Milhoffer Valéria, Oláh Irén, választmányi póttagok pedig: Mil­hoffer Edit, Jakab Annus és Ma- racsek Hajnalka. Dr. Zauner Róbert egyházfel­ügyelő az egyháztanács háláját és köszönetét tolmácsolta az egyesület nemes munkájának elismerése ké­pen. Zárszóként Gömöry Károlyné elnök szólott a közgyűléshez az ő megszokott céltudatos és tartalom­mal teli egyéniségének meleg hang­ján. Az ózdi konferencián szerzett megfigyeléseiből egy igen megkapó képpel hozta hasonlatba, hogy ame­lyik tagja, egyesülése az egyház- községnek a legkisebbje, az egyút­tal nem azt jelenti, hogy a leg­gyengébbje is. Az ózdi vasgyárban egy sápadt vézna gyermek a csengő szavára egy zsinór meghúzásával óriási gépmonstrumokat hoz működésbe, de ha eltéveszti feladatát, elképzel­hetetlen veszedelmet okozhat. A mi kicsiny kezünkben is van egy zsi­nór: a szent Biblia, melyben a csengő szó az Úr Jézus Krisztus hívó szava. Csak tőlünk függ. hogy ezt a zsinórt miképen kezeljük. A tartalmas közgyűlés a Him­nusz eléneklésével ért véget. Felügyelő és tanitólltatás. Novenber 10- én lélekemelő ünnepség keretében iktatta tisztségükbe Németh Ká­roly a győri egyházmegye esperese, a bönyrétalapi egyházközségnek Schrikker Mihály felügyelő lemondása s Komjáthy Károly tanító nyugalomba vonulása után újonnan választott felügyelőjét Petőcz Re­zsőt és tanítóját Bokányi Jenőt. A rendes istentisztelet után. “melyen a szép szóm­mal egybesereglett híveknek az Igét az esperes hirdette, díszközgyűlés keretében történt az új tisztviselőknek hivatalukba való beiktatása. Az esperesnek az új tiszt­viselőkhöz intézett beszéde ulón azok le­tették a hivatalos esküt, majd amikor meg­köszönték a gyülekezetnek beléjük helye­zet bizalmát, vázolták azokat az elveket és előadták azokat a szép terveket, melyek megvalósítása által óhajtanak az egy­háznak, a társadalomnak és a hazának szolgálni. A beiktatott tisztviselőket Prog­ramm beszédjük elmondása utón üdvö­zölte az egyházközség presbitériuma, a ref. egyházközség és a róm. kath. hitköz­ség. Majd pedig az ünnepélyen jelen volt Schrikker Mihály lemondott felügyelőnek köszönte meg az esperes, az egyházközség felügyelői székében hét éven keresztül ki­fejtett áldozatos egyházszeretetéről tanús­kodó önzetlen fáradozását. Válaszában a lemondott felügyelő hangsúlyozta, hogy az egyházközségből való eltávozás utón is együtt érez a gyülekezettel és mindig ked­ves emlékekkel gondol arra az időre, ami­kor a bőnyi gyülekezetnek felügyelője volt. A gyülekezet iránti háláját s hozzá való ragaszkodását az által is kívánja do­kumentálni, hogy részére, hogy az a nagy kiterjedésű szórványait gondozhassa egyen­lőre 500 pengős alapítványt létesít. Az Istennek megsegítő kegyelme oltal­mazza a bőnyi gyülekezetnek egyhózsze- reletéről önzetlen munkálkodással s áldo­zatokkal is bizonyságot tevő lemondott felügyelőjét, adjon erőt, egészséget a nyu­galomba vonult tanítójának, hogy nyugal­mának ez éveit hosszú időn át élvezhesse, nyugodjon meg az Isten megsegítő ke­gyelme az Or szőllőjének új munkásain is, hogy magasztos s szép hivatásuk tel­jesítése által erősödjön a hívekben az egyházszeretet és a hitbuzgósóg s terjed­jen e földön az Isten országa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom