Harangszó, 1929

1929-11-24 / 48. szám

XX. évfolyam. 1929. november 24. 48 szám. Alapítom XAPI BÉLA UHO-ben, L»ptul«Jdanoi i DnnáBttlt Utlnr-Szóvatsfo is OmzáfO« Lather-AaGvai lég hl ratal oi lapja. Késlratok. elófiietóni díjak és reklamációk a HA RANG SZÓ mrkoactó- kiadóhivatalának Szombathely r« (Vaarm.) külÉacdOk. Klö&setáat elfogad minden orana. lelkén és tanftó. leoJelealt mlBden Tiitnir. Atyánk, kinek kegyelme nagy, Kérünk Téged, minket ne hagyj l 8s«rke«stA-klsdóhtv»taJ t SZOMBATHELY Vm vármegye. rtókkUdóhlT.Ui I .Luthar-Tánuág* kSnyr tomkedta. Budapest, vrm., SaauUrirályi-u. il/a. A „HAEANHMO“ •iöflsetésl ár. negyedért» 1 P M t. Félért» SP éOf. C.oporto» kflldé.Ml 10V.-O» kadrssmény. Amerikába »gén ért» 1 dollár , u utódállamokba negyedévra 1 P K flU Minden akadályt legyőzve!... Lukács ev. 19, 3. „És Za- keus igyekezik Jézust látni, ki az.* aa indannyiunknak hasonlítani kell í I Zakeushoz abban, hogy száz meg száz akadályt legyőzve, ne­künk is találkozni kell a Mester­rel ! Hányszor előfordul ma is, hogy az emberek meg akarnak akadá­lyozni bennünket ebben a szent törekvésünkben 1 De nekünk le kell győzni minden akadályt, nem sza­bad megijednünk még a fenyege­tésektől sem, el kell viselnünk még a könnyű lelkek gúnyolódását is — a Krisztusért!... Persze, aki még sohasem érezte azt a nyugtalanságot, amit Zakeus, aki még sohasem eszmélt rá arra, hogy lelkét a bűn sebzi, vérzi, aki úgy gondolja, hogy számára min­den más fontosabb, előbbrevaló, mint a bűnnel való kemény szembe­szállás — az maga is talál ismé­telten ezer és ezer akadályt, újabb és újabb kifogást, amelyek az em­bert távol tartják a Krisztustól és nem engedik, hogy szívünket neki egészen átadjuk. — De úgye te már felébredtél abból a mélységes álomból, amelyben egykor olyan biztonságosan érezted magad; úgye te Isten kegyelméből megérted már a zsoltár szavát: „Uram I ha a bű­nöket számontartod kicsoda marad­hat akkor meg?“... ugye te már érted, hogy a lelkednek orvosra van szüksége, az életednek pedig vigasztalóra, Megváltóra bűnnel és halallal szemben... ha ezt érted és érzed, akkor emelhetnek hegye­ket közted és a Megváltó között — te kereszlültörsz rajtuk; vethet­nek közibétek gyors folyású vizet — te átgázolsz rajta; és ha a világ mind ördög volna is, hogy tégedet visszatartson a Krisztustól — te akkor sem hátrálsz, bátran előre törsz: Jézus! Jézus! nincs más kívánságom, egyedül csak hozzá vágyom!... Urunk Jézusunk! adj erőt, hogy megálljunk mindvégig a hitben! Tégedet és szent nevedet megvall- junk, ha kell egy világgal szemben, és ne szégyeneljünk tégedet soha, senkivel szemben!... N ovember hó 15-én Budapesten tartotta meg ez évi rendes köz­gyűlését a magyarországi evan­gélikusok legfőbb önkormányzati szerve: az egyetemes egyház. A közgyűlésen báró Radvánszky Al­bert megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Néhány héttel ezelőtt a fele- kezetközi helyzet sajnálatos módon kiélesedettnek látszott. Szinte ért­hetetlen és egyben valósággal két­ségbeejtő, hogy a felekezetközi front ne a keresztyénség egységes védelmi vonala legyen, hanem ma­gán a keresztyénség körén belül képződjenek harcvonalak, amelye­ken azok álljanak egymással szem­ben, akik magukat egyértelműen keresztyéneknek vallják. Egyhá­zunk mindenkor megértette az idők szavát, mindenkor igyekezett bölcs mérsékletet tanúsítani. Mindamel­lett nem csodálható, ha soraink­ban is vannak olyanok, akiket a szenvedély mégis elragad. Épen ezért kérve-kérek mindenkit, aki­nek egyházunk és vele a keresz­tyénség jövője a szívén fekszik, hogy még áldozatok árán is igye­kezzünk óvni és fenntartani a felekezeti békét. Ezt követeli Krisz­tus neve, amelyet viselünk és az egyetemes keresztyénség létérdeke. „Űzd el, ami még késleltet, S a kísértet, ha megtámad, el ne hagyj. Hogy hitemben ne lankadjak, s hű ma- Erőt, malasztot te adj. [radjak: Karjaid kitárva siess És el ne vess színed elől engemet, Hisz te tudod óhajtásom és sirásom, Szánd meg árva hívedet. Én csak tebenned örvendek; Bár szenvedek bút, gyötrelmet nem félek; Mert tenálad feltalálom, én királyom, Amit várok s remélek.“ Ámen. , Bizonyára meg lehet találni az elvi ellentétek mellett is a római katholi- cizmussal a közös veszedelemben a békés együttélés, sőt a közös lelki front megteremtésének lehe­tőségét. Németországban, ahol pedig még élesebb a keresztyénség két nagy tábora között az ellentét, nemrég bizottság alakult a két egyháztár­sadalom vezető egyéniségeiből, mindazoknak a kérdéseknek lehető békés megoldására, amelyek a fe­lekezeti békét veszélyeztethetik, Nem tudom, nem merem elkép­zelni, hogy ne lehessen módot ta­lálni ma is a protestantizmus és a római katholicimus kölcsönös megbecsülésére, egyező akarattal való összefogására, a közös vesze­delemmel szemben. Ennek a cél­nak érdekében az államnak is min­den lehetségest el kell követnie, ezt pedig leginkább azzal munkál­hatja, ha egyenlő mértékkel mér... Az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása a legjobb szolgálatot tenné a fele­kezetek közötti béke ügyének, de még inkább az egyház és az állam barátságos viszonya elmélyülésé­nek. Az iskolapolitikában több mél­tányosságot, tételes törvényeink fokozottabb szemmeltartását vár- nók az államtól: iskoláink dologi Báró Radvánszky egyetemes felügyelő a felekezeti bókéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom