Harangszó, 1929

1929-11-10 / 46. szám

XX. évfolyam.

1929, november 10.

46 szám.

Jl

Alapított*

KAPl BÉLA

1910-ben.

Laptulajdocoe

i taántíli Lulcer-SíOvetsÉB.

Jut OmnKOfl Luther-Hsőrai* ség hlvatcJo* lapja.

Kéziratok, előfizetési díjuk és reklamációk a HARANGSZÓ Guerkofiald- kiadóhiv atalának Szombathelyre (Vasvm.) küldendők.

Előfizetőül elfogad mk'ctan evaog. lelki*» ét tanító.

Hasisaik ralaűin rjsíraaf.

Bizzatok Krisztus vitézi, Ügyeteket az Isten nézi l

HsarkMató-kfadAhlrAtal s

SZOMBATHELY Vas vinne gye.

nókkladóblTatal i .Lulher-TAruUg* kSar* karaakedtaa Budapeat, VT11., S*aniiklrAlyl-u. il/a.

k „HAUAJWNZO“ •lOfisetial Ara negyedén. 1 P 28 t. Félévre S P 40 f. Ceoportoa kaidéiul 10V.-O. kedreimény. Amerikába egén évre I dollár ; aa utódállamokba negyedévre 1 P 80 Oil

A természet világa az ember lelki világa.

Irta: Javornitzky Dezső.

„Isten velünk!“

Róm. 8, 31—39.

I

sten velünk“, — ez megoldott Pál apostol számára minden kérdést.

A múltból olvasta ki ezt az igazságot. Világosan oda volt Írva a Golgotha ormára. Történeti ténnyé vált ott az Isten szeretető. Befejezett, leszögezett bizonyosság örökre : „minket szeretett“. Ha máskor soha sem, de ott igenis szeretett, csodálatos, isteni szeretettel. „Isten az ő tulajdon fiának nem kedvezett“, — ez most már örök garanciája annak, hogy „velünk van.“ A jelenben is napról-napra beigazolódott az az igazság. Támadtak kétségek, önvádak, félelmek onnan belülről; támadtak üldöztetések, nyomorúságok, veszedelmek kívülről: csak a keresztre kellett tekinteni és visszatért a szívnek békessége Istennel és megtelt a lélek minden bajjal dacoló, „felettébb diadalmas“ erővel. Tapasztalattá lett: „Isten velünk“.

És ezzel az igazsággal ki lehetett hívni a jövendőt is. Jöjjön akármi! Ismert szenvedések vagy ismeretlenek! Esküdjön össze föld és pokol! Mitsem árthat. Minden „terem- tettség“ együttvéve sem lehet erősebb a Teremtő Istennél. Ő pedig a legdrágábbat odaadta értünk, hogy ejtene hát el? Ki boldogulhat hát ellenünk? „Isten velünk 1“ Istentől el Dem állok, ő sem áll tőlem el;

Szüntelen vele járok,

Átfogom hitemmel;

Gondot visel reám,

És este, úgy mint reggel O áld meg segítséggel Az én kegyes Atyám!

A gyermeket virághoz, palántához, csemetéhez s a szülőket pedig magvetőkhöz, kertészekhez szokták a leggyakrabban hasonlítani. S ezen hasonlatok nagyon találóak, mivel ezek is csak kedvező feltételek, megfelelő gondozás, ápolás mellett fejlődnek szépen és a virággal, palántával és csemetével való kedves bibelődés s aztán a várva-várt siker, eredmény bekövetkezése ép oly örömmel tölti el a kertészkedők lelkét, mint a saját édes gyermeket féltő gondossággal és csodálatos szeretettel nevelő szülőket.

A virág, palánta és a csemete szép, erőteljes kifejlődéséhez szükséges feltételek: a szorgalmas és szakértő kertész, a megbízható mag, a kifogástalan talaj, a megfelelő napfény, az elegendő nedvesség és a levegő. A gyermek helyes irányú nevelésének követelményei: a hivatásszerető és kötelességtudó szülő, a testileg és lelkileg egészséges gyermek, anya és atya, a gyermek megfelelő környezete s ezenkívül az a sok-sok közreműködő s hatásaiban kiszámíthatatlan külső tényező, mely állandóan vagy pedig csak hosz- szabb-rövidebb ideig a szívre és a lélekre befolyással van.

Én a gyermeket — a sokat hangoztatott és már megszokott hasonlatoktól eltérőleg — a földhöz hasonlítom. A föld talajának a minősége: a gyermek teste, annak erőteljessége és egészségi állapota. A föld hőkisugárzása: a gyermek lelkének hatóereje, mely a szív jóságában, a lélek nemességében és az akarat erejében nyilvánul. A föld körüli levegő:

a gyermek légköre, környezete, a szív és a lélek serkentő vagy el- bágyasztó ereje. A talaj növényzete : a gyermek érzelem-, értelem- és erkölcsvilága. A földön levő utak, patakok és folyók: a gyermek célkitűzései és elhatározásai. A hegy és a tenger: a vágyak birodalma. A tenger hullámai: az indulatok és szenvedélyek pokla, a testnek a lélek fölötti rövidebb vagy hosszabb ideig tartó uralma. A földrengés és a vulkanikus kitörés: a lélek nyugtalansága, forrongása vagy megrázkódtatása.

A földre a külső hatások közül a legerősebb hatással van a nap, míg a gyermekre az az édesanyai szeretet, mely annak szívét-lelkót a leggyakrabban és a legjobban táplálja. A hold a nap és a föld körül kering s így ez igen hasonlít az anyát és a gyermeket egyaránt támogató atyai tekintélyhez. A nap süt, a hold világít s a föld mindkettőnek az áldásait élvezi. Az anya a szívével, az atya az eszével fejleszti a gyermek testi és lelki erőit.

A csillagok, az eső, a jégeső, a zivatar, a köd, a felhő, a harmat, a dér, a szellő, a szól, a vihar, a tengerámlatok stb. a testvéreknek, a rokonoknak, a barátoknak, a tanítóknak, a lelkészeknek, s mindazon egyéneknek a hatását jelenti, akik hosszabb-rövidebb ideig foglalkoznak, érintkeznek a gyermekkel s mindazon körülményeknek a közreműködését jelképezi, melyek a gyermek érzésére, gondolkodására és akaratára búzdítólag vagy bénitólag hatnak.

A természet világa a maga hatalmas alkotásával, a nagyszerű