Harangszó, 1928
1928-02-05 / 6. szám
m 1928 február 5 Gálos Gyula veszprémi ev. kántortanító, kit Kapi Béla dunántúli püspök legutóbb hűsége jutalmául igazgatói címmel tüntetett ki. tüntetés, hanem egyúttal nyilvános bizonyítéka annak, hogy ime, az ev. egyház is észreveszi és elismeri érdemes embereit. Az okmány átadása céljából összehívott közgyűlésen eló'ször a felügyelő: dr. Zauner Róbert p. ü. tanácsos üdvözölte az ünnepeltet, azután a lelkész elmondva a kitüntetés okait és előzményeit, átnyújtotta Gálos Gyulának a kinevezésről szóló püspöki okmányt. Az iskolaszék nevében Nagy Sándor tanár, iskolaszéki világi elnök, a Nőegylet nevében dr. Zauner Róbertné al- elnök. a Leányegylet nevében hallották a harang szavát. Néhány özvegy és árva, kezében az énekeskönyvvel elindult a város szép fehér templomába. Gyéren, itt-ott ült néhány lélek... és azon a vasárnapon először senki sem értette meg a prédikációt. A fülek mellett elrepült a buzgó ima, az ének csak szájból és nem szívből jött. A lelkipásztor pedig leborult otthon az ő Ura előtt, kérvén: „Bocsáss meg nékik, mert nem tudják mit cselekesznek.“ Évek múltak így el. Az ördögsátrakat ki kellett bővíteni.. az Istenbáza pedig elárvultán várta a „hűtlenek* visszatérését. Rémes szerencsétlenségek hírei néha józanitólag hatottak. Egy-egy kigyulladt ház, egy-egy vizbefult ember, egy öngyiikossá lett édesanya, epy-egy gyermek halála csendet parancsolt néha az ördög városában, de ez a C3end csak addig tartott, míg az emberek ismét ott nem állottak az ördög- sátrak előtt. Senki sem szerette -már egvmást, senki sem köszönt a másiknak, a gyűlölet és harag óriási válaszfalakat emelt az emberek közé. A papiakban pedig minden este olvasta az Igét a lelkész. Felesége pedig imádságra kulcsolt kézzel kérte Istent, múljék el a városról a sátán uralma. HARANGSZÓ. Gömöry Károlyné elnök mondták el üdvözlő beszédeiket, kiknek az ünnepelt emelkedett szavakban, meghatva mondott köszönetét, Ígéretet tévén, hogy az egyházközségnek és az egyházi hatóságoknak elismerése őt csak fokozottabb munkára fogja serkenteni. Volt tanítványai nevében Magyar Barnabás üdvözölte, átadva egyúttal a hívek alkalmi ajándékát: két teljesen felszerelt asztali villanylámpást. Mostani tanítványai nevében Füleky Annus mondott kedves szavakat a „szeretett igazgató bácsidnak, egy szép virágcsokor kíséretében. A közgyűlés, kifejezve még háláját a kitüntetést adó egyházi hatóság iránt, egy szép ünnepség emlékével oszlott föl. Dr. Kaas Albert báró, az Országos Luther-Szövetség elnöke január 24-én „Individualizmus és szociálizmus a protestantizmusban“ címen előadást tartott a Bethlen Gábor Szövetségben. „A protestantizmus ereje abban van, — mondotta — hogy számarányán messze túlmenő mértékben képes kiváló egyéniségeket adni a társadalomnak; gyengesége pedig abban, hogy nem tud maga mögé hatalmi szervezeteket állítani. Az államnak is nagy kára van abból, amikor szociális törvények meghozásában és kitervelésében nem veszi igénybe az egyházak segítségét. Az egyházaknak maguknak is részletes tervet kellene ki- dolgozniok a falusi tömegek szociális kérdésének megoldása érdekében.“ KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az élelmes amerikai üzletemberek észrevették az emberek vallásos érdeklődését s megpróbálták azt üzletileg is értékesíteni. A filmiparban is egymásután jönnek a vallással, a bibliával foglalkozó mozidarabok. A számítás kitünően bevált. Seregestől tódultak az emberek az ilyen darabok megtekintésére. Nem régen jelent meg egy új „biblikus" mozidarab: „A Királyok királya.“ Jézus életét tárgyalja ez a film s természetes, hogy tárgyalja a keresztre feszítést is, hiszen Jézus életének vége a legjobban kiaknázható filmhatások szempontjából. A filmmel most egy kis baj van. 43 Megnézték a zsidók is s természetesen nem tetszett nekik az a szerep, amit a Krisztus halála körül nekik kell vinniök. A szerző annyi tiltakozó s energikus levelet kapott a zsidó mozilátogatóktöl, hogy ezek hatása alatt megváltoztatta a filmet úgy, hogy a keresztre feszítés tényében már nem a zsidók a hibásak. Külön előszó van most már a darabban, amely szerint olyan főpap, akit Róma nevezett ki és a zsarnokság egyéb poroszlói, akik bilincsekben tartották a zsidókat, azok okoztak minden bajt. Amerikában most így mutatják be a filmet. Milyen más volna rólunk is a közvélemény, ha ily energikusan mernénk fellépni önmagunk védelmében! Ha az energikus fellépés még a történeti igazságot is meg tudja hamisítani, mennyivel inkább tudná kiigazítani a mi erélyes fellépésünk az ellenünk elszórt történeti és statisztikai hamisságokat. Dr. Scholtz Oszkár a türelmes és öntudatos keresztyénségröl. Rendkívül időszerű témáról tartott előadást Budapesten dr. Scholtz Oszkár, egyetemes főlevéltáros, a bányai kerület világi főjegyzője január 20-án, a Deák-téri Leányegyesület vallásos estélyén. Ha türelemről beszélünk — kezdé — önkéntelenül is ajkunkra siklik a keresztyén szó, mint jelző, pedig a keresztyénség külső történetét a türelmetlenség történetének is lehetne nevezni. Ami pedig a vallásos öntudatot illeti, meg kell vallanunk, hogy a mi úgynevezett öntudatunk nem is tudat, hanem többé-kevésbbé homályos érzés, legjobb esetben a hit igazságainak apáinktól öröklött merő átvétele, a legtöbb embernél azonban egyenes tudatlanság. Felületes nézésre úgy látszik, hogy a keresztyén öntudat és a türelem egymást kizárja, alaposabb elmélyedés után azonban meggyőződünk arról, hogy e két kellék között kölcsönös és szoros okozati kapcsolat van. A keresztyén ember lényegénél fogva türelmes és öntudatos. Hiszen maga jézus a legnagyobb türelemnek az örök mintaképe, aki tűrt szenvedést, megcsúfoltatást egész a ke-* resztig s akinek mindéhez erőt
