Harangszó, 1928
1928-12-16 / 51. szám
XIX, évfolyam. i 328. decer 51. szám. ÍÖSZO“ negyedévre 1 P 28 f. Jf„.éTre 2P 40 f. Csoport«» küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egén évre 2 dollár; u utéd&llamokba negyedévre 1 P 00 fill. Alipltotte KAP1 BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a Datántüll Latner-Szövetsöo. ki. Országos I.uther-Hzöret- ség lüvetftlo« lepje. Kéziratok, előfizetőst dijak és rokUmáclók a HARANGSZÓ ezerkesatő- Hadóhivatalének Szentgotth&rdra (Vasvtn.) küldendők. Előfizetést elfogad minden eveng. lelkéss és tanító. HeoJelenlk minden vasárnap. Adventi fény. János 12.8». „Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek." D vak embernek hiába ragyog ** szemébe a világosság, annak ugyan nem használ semmit... A hitetlen embernek hiába csendül fülébe a legszebb karácsonyi prédikáció, azon ugyan nem változtat semmit... * Nem tudom te mit vársz az idei karácsonytól ?... Sokra számítasz, vagy kevéssel is megelégednél ?... Annyi azonban bizonyos, hogy boldog megelégedés töltheti be szívedet még akkor is, ha földi ajándékokból semmit sem nyersz, de igazán hitben, hittel tudod ünnepelni azt a mi szép ünnepünket, és igazán életed nagy tapasztalata gyanánt mondod az éneket: „Valék nehéz fogságban S megszabadítottál. Valék rút szolgaságban S te felmagasztaltál. Jöttél, hogy felemeljed A porból íelkemet S adtál kincset, amelyet Világ el nem vehet“. . . ... Karácsony szent ünnepe hívőkké akar bennünket tenni, hogy a világosság fiai lehessünk... Hasonlóvá akar bennünket formálni a Jézus Krisztushoz, mert csak az a világosság gyermeke, aki a Jézus nyomdokaiba lép... Ha szívedet az ő békessége lakja, ha az ő szelídsége ragyog a te arcodon is, akkor igazán egy áldott, lelket gazdagító ünnep lesz a te számodra karácsony! Sőt nemcsak a magad számára — hisz a meggyújtott gyertya világol mindazoknak, akik a házban vannak — a hívő keresztyén, a világosság gyermeke is szolgál mindazoknak, akik vele egy úton hazafelé tartanak. Oh, milyen sok, drága karácsonyi örömöt tudnánk mi magunknak is, másoknak is szerezni, ha mindannyian a világosság gyermekeivé lennénk 1... Ehhez pedig nem kell sem nagy gazdagság, sem sok pénzt felemésztő bevásárlás, ehhez csak egy kell: szívünket adjuk Istennek és éljünk abban a szeretetben, amellyel Krisztus szeretett bennünket... „Te vagy igaz világosság Nagy szeretet, merő jóság, Oh szülessél meg szívünkben, És erősíts meg hitünkben I Boldog, aki jár tevéled. Üt, igazság vagy és élet: Tévelygők útmutatója, Sebhedt szívek gyógyítója. Jövel Uram, várva várunk, Szent békéddel szállj be nálunk ; Mimagunkra ne hagyj többé, Maradj velünk mindörökké 1“ Ámen * Adventi gondok — ádventi gondolatok. irta: Zemann Zoltán. magyar földön végigvonult a tél s ahová csak lépett, fehér halotti szem fedő borult a tájra. Mintha ez idén azonban korábban jött volna ez a gyermekmeséinkben élő fehér, nagy szakálú, hermelinruhás öreg, aki valamikor csak örömöt hozott, mesét mondott és boldog arcot láttatott maga körül. Angyalkacagású gyermeksereg szívrepesve üdvözölte megérkeztét, mi pedig boldogan ültük körül jöttére a duruzsoló kályhát. A mosolygás elmúlt rólunk, az első hó megfagyasztotta lelkünk virágait. Talán bosszút állt a régi örömért. Csak koldustarisznyát hoz magával s amink van, azt is elviszi. Üres a kamránk, üres a pincénk, hideg a kályhánk és lefosz- lik testünkről lassanként az utolsó ruha is. És mi megüresedett szemekkel kérdezzük a holnap ijesztő arcától : mi lesz ? Mi lesz, ha megmutatja összes fogait a tél, mi lesz, ha nem adhatunk kenyeret a kérő szájakba, mi lesz, ha nem melegíthetjük meg a didergő tagokat ? Mi lesz ?... Ezek a kérdések a magyar ember ajakén a leghangosabbak, aki már hosszú évek telein át félve nézi a szürkülő reggelt: hidegebb lesz-e a mai nap ? A magyar ember ajakén, aki már évek telein át gondterhes arccal jár az utcákon, mintha kincskereső lenne. Lemondás és kétségbeesés van az arcára irva. Ma nekünk borzalmas ellenségünk a tél. Kancsukát, korbácsot rejtegető zsarnok, mert magyarok vagyunk, mert botorul azt hittük, hogy a világ itélő-széke előtt igazat adnak nekünk. De: fel a fejjel, mert ádvent van. Ilyenkor még a gyermek álma is szebbé válik. Ádvent, a várakozás ünnepe, ma magyar ünnep... Minden kincsünk, erőnk és bátorságunk egy remény, egy álom. Várunk 1. .. Nekünk úgy kell tudnunk várni, mint ahogy az édesanya várja elment fiát. Úgy kell tudnunk hinni, mint ahogy a próféták hittek: minden ellent mondott a hitüknek és ők mégis hirdették, hogy lesz karácsony. És lett karácsony ..,
