Harangszó, 1928
1928-06-03 / 23. szám
180 HARANQSZO. 1928. június 3 embert családalkotásra és a családban az ember azt a boldogságot, amelyet érez és amelyet tud adni az ő élete osztályosának, mind a jó Istentől kapja. Nagyon hálás a gyülekezetnek, hogy eljött és elhozta magával szíve szeretetét. A beszéd elhangzása után az egész gyülekezet bevonult a templomba, amelynek feldíszített oltára előtt Zongor Béla esperes-lelkész áldotta meg hatalmas beszéd kíséretében a jubilánsokat. Mielőtt az egyházi funkció megtörtént volna, fenn a kóruson a Prot. Kör vegyeskara püspök Ur édesatyjának egyik legszebb zsoltárát, a „Tehozzád óh Uram“ kezdetű éneket adta elő, Az oltár előtt kedves meglepedés várt az ünnepeitekre. Két fehér ruhába öltözött leány és egy fiú gyönyörű csokrokkal fogadta őket. Reich Marian egy mirtuscsokrot adott át, amelynek szalagján ez a felírás állott: így volt, Deák István ezüstcsokrot, ezzel a felirattal: így van, Széli Laura pedig aranycsokrot ezzel a felirattal: így legyen! Mikor a püspök családjával együtt kivonult a templomból, sorfalat állott az egész gyülekezet és újra meleg ünneplésben részesítette őket. Este a parochián közel száz vendég jelent meg, közöttük a gyülekezet, Nőegylet, Prot. Kör és a Leányegylet képviselői. A III. kerületi cserkészszövetség, amelynek püspök Ur az egyik fővédnöke, szerenádot adott, amelynek végével Kapi püspök gyönyörű beszédben köszönte meg a szerenádot. Áldjuk az Istent ezért a gyönyörű ünnepért és annak minden öröméért. Imádkozva kérjük: maradjon továbbra is az ő nagy kegyelmével azokkal, akik pünkösd második ünnepén határkőnél állva hálaadó lélekkel imádkoztak és mutassa meg életükben is az ő örökkévaló dicsőségét. Egy kényelmetlen kérdés. Egy város egyházi tanácstermében kiakasztották ezt a falimondást: „Hol töltőd az örökkévalóságot?“ Egy pár nap, eltűnt. Megtalálták a zöld asztalterítő alatt. Újra felakasztották. Újra eltűnt. Most az asztal fiókjában találták meg. Utána jártak a titkos kéznek s mikor ráakadtak, ezt a magyarázatot kapták : „Igen kényelmetlen az a kérdés, zavarja a tanácskozást.“ Ez őszinte felelet volt. tű-ócit zoiun. Orgonavirágok. Tapasz szép reggelén Nyílé orgonáit Rozi sélálgaleR Véled, Ipallgalagen megyünk piszén az a legszebb — amikor a lelkek ^allgatoa mesélnek. ...^allgalagen megyünk. Elibénk hulldegál sok-sok cirágszirem. fogjad a kezemet s oezess mind topább — fehér orgonák közt, lila orgonák közt piráges útaken. Stollné Hudy Ilona. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az Országos Közegészségügyi Intézet, a Rockefelltr-alap és a mezőkövesdi járás közösen meg akarják szervezni a mezőgazdasági egészség- ügyi mintajárást. A vármegye alispánja a mintajárás megszervezésével dr. Pozsgay Lajos egészségügyi tanácsost, vármegyei főorvost bízta meg, aki most készült el a mezőkövesdi járás egészségügyi viszonyait tartalmazó jelentésével. Megdöbbentő adatok számolnak be ebben a jelentésben a lakosság kulturátlanságáról, a tüdővész pusztításairól, a csecsemőhalandóságról, földnélküliségről, stb. A járás egyik-másik községében elképesztek a lakásviszonyok. Tibolt- darócon 168 barlanglakásban 1150 barlanglakó él. Egyes családok férfitagjai százszámra laknak istállókban állatok között. Tüdővészben 110 ember pusztult el 5 év alatt. A lakosság tizenkilencszer többet költ alkoholra, mint közegészségügyre. Még sok hasonló szomorú adat van a jelentésben. Egyszóval egy darab Ázsiai Jó reménységgel. Diaz Bertalan Afrikának déli csúcsát, amit nagy fáradtsággal először hajózott körül, az átszenvedett viharok emlékére a viharok fokának nevezte el. De a királya ezt a elnevezést a jóreménység fokára változtatta át, mert azt tartotta, hogy mások is körülhajózzák azt a jó reménység fejében. Az élet viharzó tengerén sok szenvedés vár mireánk is. De ha nem csüggedünk s a magasba emeljük fel tekintetünket, eljutunk a jó reménység kikötőjébe. Gajdács Pál ünneplése. Meleg ünnepeltetésben részesült Gajdács Pál, a tótkomlósiak ősz költő pspja a közelmúltban abból az alkalomból, hogy átadták néki a Luther Társaság által adományozott díszoklevelet. A Társaság nevében Kovács Andor, békési esperes alelnök, dr. Kovács Sándor, egyet, tanár, főtitkár jelentek meg Tótkomlóson ez alkalommal, ahol az ev. nagytemplom fa!ai között zajlott le a szép ünnepség. Kovács Andor megnyitó szavai után Jeszenszky János ismerlette az ünnepély jelentőségét, majd indítványára dr. Adam- kovics vezetésével esy bü döflság hívta el a templomba a kö'tö papot. Itt dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, nemes érzések melegétől áthatott szép beszédben ismertette az okokat, melyek az igazi érdemet mindig méltányló Luther-Társaságot arra bírták, hogy Gajdács Pált, az evangélikus egyház e büszkeségét örökös dísztagjává válassza. Remek szavakkal ecsetelte a lel- készi pálva nehéz, de magasztos hivatását, melyet Gajdács Pál a buzgó hívők közmegelégedésére s nemes eszméktől eltelve töltött be. Vázolta nagy vonásokban Gajdács Pál irói mű-ödését is, mellyel tiszteletet és becsületet szerzett nemcsak saját nevének, de községének és egyházára« is egyaránt. Kiemelte az ünntpeltnek azt a soha el nem mu’ó érdemét, hogy a magyar hősi éneket, e nagymuhu, de elhanyagolt műfajt újból életre keltette s a „Hunyadiak* c. nagyszabású époszával ismét az őt megillető piedesztáira emelte. Beszélt Gajdács Pál hazafias ténykedéséről is, mellyel számtalanszor bebizonyította, hogy hű és munkás ha e balsorstól sújtott, megcsonkított hazának Tehát a Luther- Társaság, midőn díszoklevéllel tüntette ki Gajdács Pált, kitüntette mint lelkészt, kitüntette mint költőt s kitüntette mint hazafit. A díszoklevél ünnepélyes átadása után a különböző testületek képviselői üdvözölték az ősz költőt. így az egyházkerület jó kívánságait Kovács Andor esperes, az ev. papságát Kálmán Rezső lelkész, az ev. középiskolákét dr. Rell Lajos békéscsabai reálgimnáziumi igazgató, a ref. testvéregy- házét Horváth Kálmán oro-házi lelkész tolmácsolta. A politikai község nevében Szokolay Pál h. főjegyző köszöntötte az ünnepeltet. Tótkomlós társadalma üdvözletét dr Adamkovic8 Ágost ügyvéd fejezte ki a község nagy fia előtt. A helyi egyház nevében Jeszenszky János köszöntötte a község öreg lelkészét. Majd az ünnepelt ősz költő, a szeretet lelkipásztora állott fel szólásra s meghatódott bangón, gyönyörű szavakkal köszönte meg a kitüntetést s híveinek szeretetnyil- vánítását és Isten áldását kérte a gyülekezel rí?. Végül Jeszenszky János intézett még néhány szívből jövő szót az ünneoeiihez. Az ünnepség legszebb, legmegható bb jelenete volt az a pillanat, midőn Petricz Gyöngyike az Ev. Leányegylet gyönyörű csokrát átnyújtotta Tótkomlós pattiarchá- jának. A lélekemelő, magasztos ünnepség z8oliárénekke! ért véget s utána a gyülekezet átvonult az ev. iskolába, ahol a tanulóifjúság fejezte ki mélió módon háláját és szeretetét Tótkom’ós nagy fia iránt.
