Harangszó, 1928

1928-06-03 / 23. szám

1928. június 3. HARANQSZÖ. OLVASSUK A BIBLIÁT! Megtérés II. (Mi indítson megtérésre ?) Jún. 4. Isten megint. IV. Mózes 16.2«. Ha már elhatároztad magad a megtérésre, lásd meg, hogy Istennek is ez a vágya, ö mielőtt büntetne, megint téged, hogy idejében térj hozzá s tedd magadévá ä Krisztus által számodra is szerzett váltság kegyelmi ajándékát. Vedd észre hát az isteni figyelmeztetéseket, melyeket emberek éR jelek által, szent igéje által s Szent­leikének kijelentései által küld számodra. Halld meg a követelést: „Szentek legyetek, mert én szent vagvok!“ III. Mózes 11.«. Jún. 5. Isten időt enged. Lukács 13.a 9. Lásd Isten nem kívánja a bűnösnek halá­lát, hanem, hogy megtérjen és éljen 1 Ö nem akar téged bűneid miatt azonnal el­veszíteni, hanem szent fiának könyörgésére enged néked időt a megtérésre. Víeyázz azonban, vissza ne élj az Ö atyai jóságá­val, el ne fecséreld ezt a kegyelmi időt, nem tudhatod mikortól meddig tart az, ragadj meg azért minden pillanatot s férj meg mielőbb, addig, míg idéd le nem telik 8 reád is ki nem mondatik vissza­vonhatatlanul az Ítélet. Jún. 6. Isten engesztelékeny a megtérök- kel szemben. Zsolt. 103. e—is. Isten csak a bűnre haragszik s csupán a megátalkodott bűnösöket bünteti a bűn miatt, de ha vala­ki megtér az ő bűneiből, Isten is hozzá tér ahhoz, atyai szive megengcsztelődik g hogy szent Fiának áldozata ne legyen hiába valóvá, érette megbocsát az igazán meg­térő híveknek. Hagyd el tehát a bűnt 8 fogadd el mennyei Atyád kegyelmét a Krisztus érdeméért. Jún. 7. Isten irgalmas. Etékiel 18.31-23. Isten minden gonoszságodat, melyet eddig elkövettél elfelejti, nem" tartja többé szá­mon, ha te Hozzátérsz. Néki mindig ez a legforróbb vágya, hogy az emberek ne él­jenek Tőle távol, hanem bűneiket, mint amelyek Tőle elválasztják, elhagyván, tér­jenek Hozzá. Ö irgalmassággal van irán­tunk, még csak szemünkre sem veti élőb­bén! álnokságainkat, szeretettel befedezi a Krisztus sebeivel mind.-n bűneinket s nem látja a mi Ítéletre méltó voltunkat, csupán a Krisztus váltsághaláláb Jún. 8. Isten a Krisztusért teljes bocsá­natot ad. Róma 4.25. Természetes az, hogy Istennek teljes bocsánatát emberi csele­kedetekkel ki nem érdemelheted. Ezt Isten érdemetlenül osztogatja ajándékul azoknak, akik a Krisztuséi. Egyedül ez a teljes bűn- bocsánat megszerzésének az eszköze: a Krisztusévá lenn) I Csak Öérette bocsát meg az Isten, mert Krisztus ezért halt meg és ezért támadott fel. Habozol még? Jún. 9. Térj meg tehát. V. Mózes 10.10. Ne légy tehát tovább „keniénynyaku!“ Atyádnak ennyi irántad való szeretete sem indítana még mindig megtérésre ? Nem tudnád szeretni azt, ki ennyire szeret téged, hogy még egyszülött Fiát is oda áldozta éretted ? Nem vágyódnál ahhoz, ki ennyire vágyakozik a te szived után? Nem akar­nád még most sem követei a Krisztust, ki egyedül képes számodra megszerezni az Isten bocsánatát ? Jún. 10. Ne halaszd a megtérést. Jób 34. sí. Ha elhatároztad magadat a meg­térésre, ne halogasd annak véghez vitelét sokáig, cselekedő meg azt még ma, mint tette azt Zakeus. S ha megteszed még ma tedd meg egész lelkeddel, miként tette Jób’ Békességgel elszenvedvén azt is, ha próba-' képen megbüntetne is eddigi vétkeidért az Úr. Ha nem gyakorolna is azonnal veled irgalmasságot, hogy meglássa, vájjon ki­tartasz-e mellette a szenvedésekben is?) Változz meg, térj meg még ma s egész lelkedből. Abaffy Gyula. Gyúró ünnepe. Gyúró község lakossága szép ünnepség keretében ünnepelte evangélikus templo­mának százéves fennállását és leplezte le hőseinek emléktábláját. A gyúrói Fő-utat az egyik olda'on a leventék sorfala szegé­lyezte, a másik oldalon a helybeli önkéntes tűzoltóság díszruháé őrsége, a papiak be­járata előtt prdig a diadalkapu alatt, ma­gyarruhás leányok csoportja állott. így fogadta Gyúró község lakossága a buda­pesti vendégeket. Amikor Rákosi Jenő zutója megállóit a diadaikapu előtt, Nagy Lajos lelkész megható beszéddel üdvözölte, majd a lelkész kis fia lépett Rákosi Janő elé és hangulatos verses köszöntőt mondott. Tizenegy óra tájban Nagy Lajos vezetésivel átvonultak a vendégek a százesztendős temp'omba. Kiss István, a dunáninneni egyházkerület püspöke, lépett először a szószékre. Megköszönte Gyúró község la­kosságának a temp’om rendbehozatalát és beszéde után ünnepiesen felszentelte a százesztendős templomot. Ezután Nagy Lajo3 ünnepi versét énekelték cl a temp­lomot zsúfolásig megtöltő hfvők. Babits Vilma ünnepi énekszáma után Nagy Lajos lépett a szószékre. Nagyhatású beszéde végén kérte a Mindenhatót, hogy ne csak a templomot, hanem a lelkeket is ujitsa meg és tegye méltóvá e szent helyhez, hogy ezentúl is, mint a múltban, minden könnyek letörlője lehessen. Rákosi Jenő ünnepi be­széde következett ezután. — Huszonnégy hős halhatatlanságát, huszonnégy fájdalmat, huszonnégy boldog­talanságot jelez ez az emléktábla — mon­dotta beszéde során. — Az ő hősiességük gyászt hozott a házakba, fájdalmat és ke­serűséget a szivekbe, de a nagy fájdalmat enyhítette az, hogy hazájukért és otthonuk békéjéért ontották vérüket. Odaad ák ifjú életüket, hogy mi többiek békében élhes­sünk odahaza. Akkor patakokban folyt a könnyünk. Nem tért vissza a vőlegény a menyasszonyához, az apa a gyermekéhez, a fiú az anyjához. Az idő fátyla azóta reá­borult a múltra és én most úgy érzem, hogy ezeknek a gyertyáknak fényében, ame­lyek itt égnek az oltár mellett, az ö lelkűk reszket. Ez a gyülekezet az ő emléküket ünnepli és azokét, akik ezt a táblát idehe­lyeztek. Isten éltesse ezt a községet 1 Rákosi Jenő beszéde után, amely köny- nyekig meghatotta az egybegyűlteket, Nagy Lajosné hazafias verse és Kiss István püspök záróbeszéde fejezte be. az ünnepet. A király halála. I. Frigyes, a porosz király haldoklóit. Valaki Krisztus szenvedésére emlékeztette: mire ő így felelt: „Igen, most szen­vednem kell Krisztussal, de azután vele együtt uralkodom.“ Fölolvas­ták neki a 27. zsoltárt, mire így szólt: „Isten minden bizonnyal életemnek ereje volt ifjúságomtól fogva, nem félek a haláltól sem; Isten az én világosságom és üdvös­ségem“. r. 181 Evang, diákkonferencia Győrött. Május 16 és 17 én diákkonferenciát rendezett a győri cv. diákszövetség a tagjai számára a Magyar Evangéliumi Kér. Diák- szövetség támogatásával. Délelőtt három csoportban folyt a konferencia. Az alsó osztálybeli fiúknak Vidovszky Kálmán ev. lelkész, a Luther Otthon igazgatója tartott előadást „Diák és otthon“ címmel s Kará­csony Sándor reálgimnáziumi tanár „Diák és iskola“ címmel. A felső osztálybeli fiúk szintén két előadást hallgattak meg: „Lelki narkózis“ (Karácsony S.) és „Krisztus a diák életében". Az utóbbit Schulek Tibor felavatott ev. lelkész, a M. É. K. Diákszö­vetség ev. ti kára tartotta. A leányoknak Lapu Irén orvostanhallgató tartott előadást a magyar diáklány problémáiról s Vidovszky Kálmán a modern leányiipusról. Délután a fiúk közösen hallgatták meg Schulek Ti­bor előadását arról, hogy mily helyet foglal el és mit jelent az imádság és a biblia- olvasás a diák életében, a leányok pedig Lapu Iréntől hallgattak arról, hogy milyen viszonyban kell állnia Krisztusnak és a modern diáklánynak. A napot istenitiszfe- let vezette éa fejezte be. A megnyitó Isten­tiszteletei Túróczy Zoltán, a befejezőt Lu­kács István hitoktató végezte. Másnap reg­gel a konferencia roegkonfirmált résztvevői úrvacsorához járullak, amelyet Szabó József hitoktató osztott ki, délután pedig kirándu­lás volt, melyen 116 résztvevő volt. A csa- nakfalui Rákóczi fánál töltött el kellemes játékban egy délutánt a sereg s hallgatta meg Túróczy Zoltán előadását a béthcli szeretelintézetekifil. A konferenciára a győri középiskolák minden ev. növendéke igaz­gatói szünnapot kapott. Morzsák. A Szent Lélek vezetése. Többször kériek már, hogy írjak könyvet, mint tudhatja meg az em­ber Isten akaratát. Tudom, hogy ez lenne a legkapósabb könyr a világon, de azt is tudom, hogy Istennél nincs sablon, ó mindenkit egyénileg vezet. Egyszer Baedecker, a híres utazó és áldott orosz misszionárius, az ör­ményekhez akart utazni. Már minden eló volt készítve a nehéz útra. Kö­zös űrvacsorával elbúcsúztunk tőle, utána bement a szobájába s két óra múlva azzal jött ki: »Nem megyek.« Sehogy sem tudtuk megérteni ezt a hirtelen tervváltoztatást. Másnap azonban távirat érkezett Pakuból, hogy ne menjen, mert kitört a forradalom. Ekkor Baedecker felemelte kezét s átszellemült arccal így kiáltott fel: »Ügy örülök Uram, hogy én megér­tettem a te akaratodat távirat nélkül is.« Nem annak örült, hogy megme­nekült a forradalomtól, hogy életben maradt, hanem annak, hogy nyitva volt a füle az Isten üzenetének meg­értésére. Nincs felségesebb dolog, mint hallani az Urat I (Kroeker.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom