Harangszó, 1927
1927-12-25 / 52. szám
450 fURANŰSZŐ 1927 december 25 vasson papot, ereje fogytán van, mielőtt elköltöznék, töredelmes vallomást akar tenni bűneiről. Teljesítették kérését, kOzben vigasztalták, ne aggódjék, fel fog még gyógyulni. Nem sokára megérkezett a pap, a beteg asszony fölült ágyában, maga kOré intette a családot s szólni kezdett: — Én harminc esztendővel ezelőtt ezen a napon űztem el házamtól mostoha fiamat. Ott az asztalon a kés, amit kezébe adtam, hogy Ölje meg magát vele. Töredelmesen bánom bűneimet. Szólj lelki atyám, megbocsátja-e az Isten, amit vétettem. — Az Úr a megtérőt kegyelmébe fogadja és megbocsát. — Hát te, elűzött fiú megbocsátasz- e szívtelen mostohádnak — szólt hirtelen a gazda felé fordulva. — Megbocsátok. A sérelmet elfeledtem. A boldog asszony boldogan kezét nyújtotta a gazda felé, aki komoly illetődéssel fogta meg. Szólni szeretett volna még, talán izenni akart háladatlan »édes« fiiának, de a szava elakadt, feje lehanyatlott és meghalt. Gohér László. Dr. SztranyaYSzky Sándor államtitkár beiktatása a pesterzsébeti ey. egybközség felügyelői állásába. Rendkívül impozáns keretek kOzOtt iktatták be legutóbb Pesterzsébeten az ottani evangélikus egyházközség felügyelői állásába dr. Sztranyavszky Sándor államtitkárt. A városházán előbb a városi képviselőtestület tartott közgyűlést az államtitkár tiszteletére s a politikai pártok üdvOzlő szónokai kOzOtt volt a pesterzsébeti szociáldemokrata párt titkára, Szekeres Sándor is. Díszrubás lovasrend- őrOk csapata kísérte az államtitkár autóját az evangélikus templomhoz, ahol a kOzOnség soraiban jelen volt Agorasztó alispán, vitéz Sárkány altábornagy és Raffay püspök. Az istentiszteleten Kemény Lajos budapesti igazgató lelkész prédikált, úrvacsorát osztott. Az ezután kezdődött díszközgyűlésen Faivay Jenő pesterzsébeti evang. lelkész üdvözölte Sztranyavsz- kyt, aki érdekes székfoglalót mondott: — Felekezeti békére nagy szükség van — mondotta — viszont ennek figyelembevételével is el vagyok szánva arra, hogyha kell, a legelszántabb harcos kedvvel védem meg egyházamat. Az evangélikus egyházat mindenkor a szegénység és az egyszerűség jellemezte, az Isten szolgálatában azonban mindenkor gazdagok voltunk. Fölhívom a magyar munkásságot, lássa be, hogy az ő sorsuk elválaszthatatlanul össze van forrva a magyar haza létével és jövőjével. A polgári társadalmat nagy mulasztások terhelik abban a tekintetben, hogy nem állott oda a munkásság vezetésére. Meg akarok emlékezni a hét kimagasló eseményéről, arról, hogy Magyarország új katolikus egyházfejedelmet kapott. Előtte mi is tisztelettel és bizalommal hajiunk meg, de abban a meggyőződésben tesstflk ezt, hogy az új vezér elsősorban Esztergom és a magyar érdek képviselője akar lenni Rómában és csak másodsorban Rómáé — Esztergomban. Remélem, hogy sok olyan kérdés, amelyet a múltban, különösen a legközelebbi mú tban akként kezeltek, hogy az nem volt alkalmas a keresztény egyházak összefogását szolgálni, e kérdéseket a jövőben a magyar egység szempontjaihoz igazítják. A vegyes házasságok kezelésének mód jára célzok, amely a múltban, fájdalom, gyakran szakadékot támasztott magyarok és magyarok kOzőtt, ezeket az ellentéteket azonban át kell hidalni. Mi magyarok is fogjuk föl hivatásunkat, viszont az evangélikus lelkészi kar is kell, hogy érezze kötelességét és minden evangélikus lélekre ugyanolyan befolyást gyakoroljon, mint amilyen befolyással élnek esetleg a túloldalon. Utána Raffaty püspök, az egyházkerület nevében örömét fejezte ki, hogy az államtitkár ismét bekapcsolódott az egyházi életbe. Ezután a többi üdvözlés következett. Fflltünést keltett az a válasz, amelyet Sztranyavszky Sándor dr. Kriesz- haber Béla főrabbi üdvözlő szavaira mondott: »Azt a zsidót, aki elsősorban magyarnak vallja és mutatja magát, a nemzet értékes tegjának tekintjük. Ha azonban először zsidó és csak azután magyar, mindent el kell követnünk, hogy azt addigi álláspontjának megváltoztatására bírjuk < Bizony ságtevés. Egyházi beszédek. Irta : K a p i B é 1 a. A 304 oldalas értékes mű ára 10.40 P. Megrendelhető a Luther-Társaság könyvkereskedésénél Budapest. Karácsonyi hit. TündeRlő szép RarácsonyfáR R»rül, Vidám, behé gyermeRsereg érül. (?endfalan arcuRen boldogság ragyog ... ba nem hiszleR a magyar jöoebe’, NézzefeR a gyermeReR szemébe, ßerus egünRen eR reménycsillageR ... Rárpáfi fenyöfáR gyertyafénye, Eebeg a magyar Raráeseny-éjbe. És hirdeli, §egy nem- nemereR a lél... t ilünR minden oelése Rizeldül, . Rárpáfi fagyes feldgerengybül, fígy új ezredén dicse csirája Rél!... Gyűrik György. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Biró Szterényi József ref. egyház- községi gondnok, aki december közepe táján a kormány képviseletében Rómában tárgyalásokat folytatott az olasz kormánnyal, tisztelgő látogatást tett dr. Serédi Jusztinián. az új magyar hercegprímásnál. Magánjellegű látogatása alkalmából báró Szterényi az egyik fővárosi napilap útján értékes nyilatkozatokat tett a nyilvánosság számira : Rómában voltam — mondotta többek között — mi sem természetesebb tehát, kötelességemnek tartottam, hogy hazánk új első közjogi méltóságánál tisztelegjem— Miről beszélgettünk körülbelül egy óráig tarló látogatásom alatt ? Mindenről, csak épen belső politikáról nem. Ez nem tartozik az ő kedvenc témái közé. Annál. inkább az ő eszméje a nemzeti egység biztosítása az egész vonalon. Mindenek fölött a nemzeti egységnek a szolgálatában akar állani. Eltekintve természetesen egyházi ügyeitől, amelyek tekintetében a leg- rigorózusabb állásponton áll. Ö csak egy szempont szerint ítéli meg az embereket, hogy magyarok-e és tisztességesek-e. A felekezeti türelmss- ségnelc és békének meggyőző- déses híve és szerencsétlenségnek tartaná az országra a felekezeti béke megbontását, ami szerinte egyértelmű volna a magyar sorok megbontásával. Csak örömmel tölthet el bennünket az új hercegprímásnak eme a szó legnemesebb értelmében vett karácsonyi szózata.
