Harangszó, 1927
1927-12-25 / 52. szám
1927. december 25. HARANOSZO. 451 A bonyhádi ev. reálgimnázium. Gyönyörű fekvésű, virágzó népes intézet. Háborújelőtt növendékeinek*száma meghaladta az 500-at. Fásított nagy játéktere szinte egyedülálló. Internátusa és convictusa erősen lakott és látogatott. Épült 1908-ban. A protestáns ember lelkében paritásosán nyilvánul meg a nemzeti és vallásos egység. A Bethlen Gábor Szövetségben Puky Endre, a képviselőház alelnöke előadást tartott. Azt fejtegette, hogy az erkölcsi erők termelték ki a két leghatalmasabb szervezetet, az államot és egyházat. Az erkölcsi erők a kor uralkodó eszméjében kristályosodnak ki, amelyet egy egy kiváló egyéniség testesít meg. így képviselte Szent István a keresztyénség felvételét, Zrínyi Miklós a török elleni küzdelmet, Corvin Mátyás és az Anjouk a magyar imperializmust, Széchenyi a társadalom megújhodását és a gazdasági megerősödést, Deák a jogfolytonosság helyreállítását és Kossuth a teljes állami függetlenség megteremtését. Korunk uralkodó eszméje a nacionalizmus, amely az állami és társadalmi élet iránytűjévé a nemzeti eszmét teszi. Minden uralkodó eszme, Így a nacionalizmus is. csak eszköz a legnagyobb nemzeti eszmény, a nemzeti egység megvalósítására. Épen azt mutatja gróf Bethlen István vezérlésre hivatott szellemének kivételes nagyságát, hogy legutóbi beszédében már a nemzeti egységet nyiltan is, a nemzeti politika tengelyévé tette. A nemzeti érzés világa mellett ott van a vallásos érzés világa, az állam mellett az egyház. Mindkettőnek közös jellemvonásai : önzetlenség, áldozatkészség, szeretet, szabadság és remény. Az alkotmányos szabadságjogokkal egy tőből fakad a vallásszabadság. A protestáns ember lelkében paritásosán nyilvánul meg a nemzeti és vallásos egység. Az egység eszméjének fejlesztése érdekében tervszerűen kell dolgozni mind az államnak, mint a társadalomnak, mind a felekezeteknek a maguk teljes erkölcsi erejével. Ennek az erőnek túl kell hatnia a trianoni határokon. A szellemi egység dacolni fog az erőszakos korlátokkal, mert a nemzeti egység, ép úgy, mint a protestánsoknál az egyház egysége, csak a természet által egységessé alkotott Nagy Magyarország határain belül fér meg. Harangavatás Nagygyimóton. Felejthetetlen szép és kedves ünnepe volt a nagygyimóti gyülekezetnek november hó 20-án, amikor új, 445 kgr. súlyú harangját felavatta s átadhatta magasztos rendeltetésének A délelőtti istentiszteleten a sziveket átható avató-beszédet Takács Elek esperes tartotta, akinek megáldó szavai után megszólalt az új harang első Ízben. Magas- szárnyaláaú szÓ3zéki beszédet mondott az egybegyűlteknek meghatottságtól könnyező serege előtt Fídgyas Aladár pápai vallástanár. Petter Viktor kántortanltó vezetése alatt az ifjúsági énekkar énekeit lélekemelőén. Istentisztelet végeztével díszközgyűlést tartott az egyház, amelyen megörökítette a harangbeszerzés történetét. Az alig 250 lelket számláló gyülekezet a harang árát: harmincegy és fél millió koronát önkéntes adományokból hozta össza. — A délelőtti ünnepély a Himnusszal végződött, mely után boldogan és megelégedetten, egy szép nap emlékével a szivében oszlott széjjel a felekezeti különbség nélkül nagy számban egybegvűlt hallgatóság. A délutáni istentiszteleten Szabó Ferenc vanyolai lelkész hirdette az igét lelkesült szavakban. E nap mélyen építő hatású volt a nagygyimóti hírekre, valamint a közelből s távolból megjelentekre. Az estéli órákban pedig az ifjúság körében megalakult műkedvelő gárda gyönyörködtette megkapó, igazán kedves játékával az iskola termet szorongásig megtöltő hallgatóságot, előadván a népszínművek egyik legszebbikét: »Felhő Klári'-t, továbbá ,Köd-királyfi“ és .Piroska“ című vígjátékokat. Befolyt 347 pengő a harang-alap javára. Szerep’ők voltak: Kecskés Z éfika, Kovác«ics JÓ78rf, Srente Viktor, Molnár Mariska, Kovácsiéi Lajos, Németh Zoltán, Kecskés József, Csatári István, Molnár Zsófika, Molnár Etelka, Bősze Irénke, Szakái Karoün Csatári Karolin, Szente Lajos, Cseszregi Gyula, Molnár Károly, Molnár Károly, Molnár István, Verrasztó József, Mészáros János és Vida Ferenc.
