Harangszó, 1927

1927-10-30 / 44. szám

XVíll. évfoiysisíi 44. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: i DuiilUl LntHor-SidTetsíg. ll OruigM Lutlier-hiöiel- •Ag hirsute« lapja. Ktalialok, slőfiietósl dijak éa reklamációk a HARAKOSZO nerkanU- kladőhlvatalának Sientgotthárdra (Vssrm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkén és tanító. Megjelenít minden vasárnap. Ti 8*ent idők, ti nagy napok, Emléketek ma felragyog! ScarkstxW-kladóklraiaJ: szentootthArd. Vas vármegye. nőkkladóhlTátal „Luther-Társaaág* kőnyr- kereskedése Badapeat, vm., Sientklrályl-u. Il/a. A nHARAN(JHZOu előfizetési Ara: negyedévre 1 P 28 f (16.000 korona). Félévre 2 P 401 (30.000 K). Csoportos küldéssel 10*/m>s kedvezmény. Amerikába egén évre 2 dollár; ál utódállamokba V* évre 1 P 601 (10.000 K). A világosság napja. Közös reformációi ünnep. Október 31-én d. u. 6 órakor lesz a Vigadóban és a régi képviselő- házban, a protestánsok közös reformációi ünnepe. Szónokok: dr. Raffay Sándor és dr. Ravasz László püspökök és a Lutheránus Világkonferencia végrehajtó-bizottságinak tagjai lesznek. — A Vigadóból kiszorultak számára a Deák-téri templomban, a régi képviselőhizból kiszorultak számára a Kálvin-téri ref. templomban fognak beszédek tartatni. — A Vigadóba és a Képviselőházba szóló jegyek lelkészi hivatalainkban kaphatók. Elvárjuk, hogy méltóságteljes ünnepeinken a fővárosban is, minden evangélikusunk résztvesz. II. Korinthusi 1. 4 . <s. „Mert az Isten, aki szólt: sötétségből vilá­gosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben“ ... AA ilyen tündökletes, fenséges lá- á * tomány lehetett a legelső haj- nalpirkadás!... A végtelen éjsza­kába egyszerre millió fénysugár röppent szét és támasztott hajnalt, világosságot az örök sötétségből. Áldott, szent pillanat volt az, ami­kor végigrezdült a mindenségen a Teremtő nagy parancsa: „Legyen világosság!“ Sötétségből világosság ragyogjon!... Amerre napsugár fénylett, ott élet támadt; amerre a világosság járt, ott a természet ha­lotti mezői igézetes pompába bo­rultak. .. Isten nemcsak a föld rögeire hullatott világosságot, nemcsak a mezők felett gyújtott életet teremtő fényt, hanem az emberi Lélek ti­tokzatos világában is. Hisz világos­ság nélkül nemcsak a föld pusztul el, de semmiségbe vész a szív és a Lélek örökértékü világa is. Újra szólt hát a teremtő ige: „Sötétség­ből világosság ragyogjon!“... Es fellobogott az evangéliom világos­sága, mely szétveri a bűnnek, té­velygésnek, babonának éjszakáját az emberek szívéről és életet, új életet teremt a Lélek kihalt mezőin. Századok története prédikálja, ki­halt pogány népek szétdőlt oltárai mind azt hirdetik: elsorvad, el­pusztul ott a Lélek világa, ahol megoltják az evangéliom tűzét, ezt az Isten gyújtotta világosságot!... És mégis!... volt idő, amikor az evangéliomot félredobták az em­berek. Lett is éjszaka — gonosz és vak — a Lélek világában. Drága, csillogó feszületek pótolni akarták a Krisztus egyszerű golgothai ke­resztjét. Elzarándokoltak a szentek „csodatevő“ sírjaihoz messze, nagy utón, de egy lépést sem tudtak tenni azon az utón, melyet Krisz­tus mutatott nekünk. Megtanultak számtalan legendát, de elfelejtették a Krisztus örök váltságát hirdető igéket. Isten atyai kegyelme he­lyeit bűnbocsátó-cédulák olcsó Ígé­reteivel vígasztalgatták magukat... Kell-e még több példája a tévely­gésnek? Éjszakában botorkáltak a keresztyén népek. Tiszta hit helyett a babonás hiedelem szállta meg a szíveket... De Isten újra szólt: „Sötétség­ből világosság ragyogjon“... Lut­her Márton erfurti cella-ablakán keresztül szórja fényét az újra felnyitott biblia. A régi tévelygések úgy foszlanak szét, mint valami kísérteties árnyékok a napkelte után. Az evangéliom igazságai pedig úgy ragyognak elő, mint fényes harmatcseppek új tavasz hajnalán... Nem önsanyargatós, nem felesleges jócselekedet, nem pápai bűnbocsátó levél... Isten kegyelme őrködik üdvösségünk felett! Nem a szentek közben­járása... egyedül a Krisztus ér­deme nyit ajtót a tékozló fiák előtt az atyai házba I Imádságaink meg­nyílt egekre találnak, ha igazán a szívünkből fakadnak; Isten szeme megpihen rajtunk akkor is, ha káprázatos pompa helyett egy­szerűségben, de Lélekkel és igaz­sággal keressük... Vándorutunkon nem emberek rendelései, hanem az életnek könyve, a Biblia lehet egyedül biztos vezérünk hazafelé... Tgy kezd újra pirkodni a Lélek világában. Ez az új hajnal a re­formáció megindulása. Október 31. ezért a világosság napja... Áldassék az Ur, aki sötét idők közepette újra szólott: Legyen világosság a szívek rejtőkében is! Sötétségből világosság ragyogjon! ...Áldassék az Ur, aki választott emberével, Luther Mártonnal, újra magasra emeltette az evangéliom lángját milliók javára!... Áldassék az Ur, aki világosságot gyújtott a mi szívünkben is, s az evangéliom igazságait lelkünk kincseivé tette! „A földet sötétség födte, De Isten szava elűzte Egyházáról a borút; A hit újra megszilárdult, A megtérőknek feltárult A menybe vezető út, Fényes, ékes az Úr háza, Mint tárháza kegyelmének. Zengjen neki hálaének. * * * Miként sok szív hőn kívánta, Az Űr végre lm megszánta Üdvért epedő népét. Boldog mi, hogy láthatjuk Tiszta fényben és hallhatjuk Életadó beszédét. Uram ! jó vagy, s mi híveid, Gyermekeid magasztalunk. Néked élünk, néked halunk.“ Ámen. * Nagy Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom