Harangszó, 1927

1927-06-12 / 24. szám

XVIIl. évfolyam. 1927. június 12. 24. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. I.iptulajdocoa: a untatni) Lnther SiOTBiiÉi te OnaágOT Lntber-8zÜTet- •é* hivatala, lapja. hátiratok, slófiietóol dijak óa reklaniáolóh a HARANGSZŐ aeerkeaatö- kiadőhlvatalának Sientgotthárdra (Vaavm.) küldendők. Előfizetőst elfogad minden evang. leikési és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Dicsőséges Szentháromság, Ki fogja fel mélységed? SasrkeaaM-UadóhlTalal: SZENTOOTTHÁRD. Vas vármegye. nökkladóUvatal .Lulher-Társaaág* könyv­kereskedése Budapest, Vili., Saentldrályi-u. 61/a. A „HAUASG8Z0“ előfizetési ira: negyedévre 1 P 28 f (18.000 korona). Félévre 2 P 401 (30.000 K). Csoportos küldéssel 10“/*-oi kedvezmény. Amerikába égési évre Z dollár; ai utódállamokba V« évre 1 P 80 f (20.000 K). Isten-imádás. Római 1. 11 . 30. »Mert őtőle, őáltala és őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.“ R öviden szólva a keresztyénség a háromságos egy igaz Isten imádása. Jó tehát tisztában lenni minden hívőnek ezzel a kérdéssel: ki imádja igazán az Istent? A fe­leletet Luther szavával adhatjuk meg: Az Úristent mindenek felett féljük és szeressük és csak Őbenne bízzunk!... Féld tehát az Istent, s gondolj az ő ítéletére! Ne akarjad ezt az ítéletet rázúdítani a hitetlenekre, hanem várj. Es ha azt látod, hogy felebarátodra lesújtott az Isten ítélete — hallgass; ne hivalkodj, mintha te jobb volnál. Ha pedig magadon érzed az Isten megláto­gatását — ne zúgolódj, sohsem tudhatod: mit akar Isten elérni az ő ítéletével. Féld az Istent minde­nek felett! Azután szeresd az Istent. Dicsérd őt minden jótéteményéért. Tudod-e, hogy az ő gazdagságából élsz! Testedet, lelkedet ő táplálja itt alant, örök életet ő ad oda fenn. Kifogyhatatlan az ő gazdagsága; mondogasd el naponta az I. Hit­ágazat magyarázatát, hogy meg­ismerd áldásainak egész tengerét. Benne higyj — őt imádd! Ne ta­padjon szíved ehhez a teremtett világhoz — a te szerető Istened több minden világoknál. Csak őbenne bízzál! Tanácsával, igéjével hadd igazgasson, életed felett hadd uralkodjék. Nézz bele a lelkedbe, mennyi sok bizalmat­lanság van még tebenned. Nehéz kérdések, izgató tanácstalanság, leverő aggodalmak lakját a szíve­det, s hányszor sír fel ajkadon a kétségeskedés szava: miért?... miért?... Minderre pedig így vá­laszol a bizalom igéje : őtőle... őáltala... és őreá nézve vannak mindenek. Istennél megoldódik minden titok, minden rejtelem; amit sötétség, homály takart itt alant, mindaz tiszta fényben ragyog Isten arca előtt, benne bízva cso­dálatos és szent lesz mielőttünk is minden, ami azelőtt érthetetlen, kikutathatatlan mélység volt. Csak őbenne bízzunk!... Miért aggo­dalmaskodnánk, amikor ismerjük Urunk szívét? Miért kétségesked- nénk, mikor az Úr csupa szeretet s minden cselekedetét hű szíve igazgatja?... Kikutathatatlanok az Udvaromban munkások kutat ástak. Nehéz, napokig tartó, meg­feszített munka után nagy mély­ségben ráakadtak a forrásra. A viz lassan, zavarosan szivárgott ki a földből. Ujongva ugrált örömtől sugárzó arccal kis fiam: „Viz! Van már viz! Űgy-e bácsik, már most kijönnek a kútból és nem fognak tovább ásni?“ Azonban a bácsik nem jöttek ki a kútból, hanem lassan, óvatosan tovább ástak. Egyszer azután rá­akadtak az igazi forrásra s a viz kristály tisztán tört ki a föld mé­lyéből. Igazi élet vize ! Friss, tiszta, üdítő! A kút, lelki életünk kútja, az Élet vizének igazi kútforrása: erő­feszítések árán ásunk a mélybe, hogy az Ige végtelen értékű kin­csét: a tiszta igazság üdítő italát lelki életünk számára a nap világra hozzuk. Krisztus az, amellyel nem ő ítéletei, de azért nem nyugtalan­kodunk, hisz tudjuk, hogy ő min­deneket jó végre vezet. Csodálatos kezdet — dicsőséges vég!... Atyánk! háromságos egy igaz Isten, tied legyen a dicséret, dicső­ség mindörökké! »Hatalmas Isten, nagyságod Oly véghetetlen mint jóságod, Amely túlhat az egeken. Felbátorítasz szavaddal, Reményt nyújtasz, mely megvigasztal És mindennél drágább nekem Az ég s a föld elvész, Te mindig voltál s lész; Áldjátok őtl Szava megáll, mint a kószái, Bár minden enyészetre száll.“ * * Ámen. ér föl e világnak minden vagyona és gazdagsága, mert az adja meg lelkűnknek, amit e világ minden drága gyöngye nem képes meg­adni : békét, nyugalmat, vigaszta­lást : boldogságot. Óh ne állj meg fele munkában! Ne állj meg kuta­tásoddal az első, talán még homá­lyos eredménynél! Csak előre, mélyebben! Csak tovább, megfe­szített erővel! Míg lelked újjong a szent örömtől, míg a menyei Atya végtelen jóságát, tudását, bölcsesé- gét szent Igéjében meg nem talál­tad! És ez lesz lelked számára az igazi ünnepnap, a szent örömnek igazi napja! Mert, ha valami képes lelkünket boldoggá tenni: a meg­talált örök igazság képes rá egye­dül! Azt mondja az Úr: „Keressétek és megtaláljátok.“ R mély kút. Irta: Maytr Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom