Harangszó, 1927
1927-04-17 / 16. szám
130 HARANQSZÖ. 1927. április 17. szép dolog, sok értékes emberi munka megérdemelné, hogy egy kicsit tovább is éljen. Mert minden nemes emberi tettben van valami jótékony illat, ami táplálja a lelket. A nemes emberi munkák emlékei kisérnek. Csöndes órán egyszer az egyik lép elő, máskor a másik. Van közöttük egy igen kedves csoportom. Messze vagyok már tőlük térben is, időben is. Alig él közülük valaki testben, csak azért emlékezem róluk, mert tudom, hogy sokaknak kedves lesz ez az emlékezés. A soproni líceum nekünk egész lelki életünk forrása volt. Később csak szélesbedett a látókör és gazdagodhatott a tartalom, de a megállást, hogy előre merjünk nézni, ott tanultuk és ott tanítottak meg arra, hogy gondolkozni nemcsak szabad, de kötelesség. Emlékezem a régi emberekről, az iskoláról, mely a nyolcvanas évek elején alakult át a régi szerkezetű középiskolából az államival egyöntetű gimnáziummá és látom letűnni a régi embereket, betelt évtizedek öreg professzorait, látom azokat akik helyükbe jöttek és azokat, akik már új felkészültséggel tanítottak a régi középiskolában. Müllner Mátyás igazgatóról már régebben megemlékeztem itt a „Harangszó“-ban. Mellette az iskola vezére Poszvék Sándor volt. Éles- eszü bölcs ember. Aki nem a szavakat nézte, hanem a tényeket és a dolgokat. Pedig egyházi életünk szerencsétlensége, hogy a szavak sokszor elfödik előlünk a lényeget. Poszvék Sándor ezért volt vezető érték. Képzett és hatásos szónok, aki sikerét világos beszédének és ragyogó stílusának köszönhette. A nyolcadikban a vallást tanította. A reformáció szellemének okos szabadságával. A lelkiismeretet nevelte meggyőződéssel és felnőtt ember számára való utravalót adott. A nyolcvanas években, a líceum átalakulása idején a gimnázium igazgatója is volt, de úgy tudom, hogy a minisztériumban kifogásolták, mert nem volt középiskolai tanári oklevele. A főgimnázium vezetését erre Gombocz Miklós vette át. Gombocz Miklós szelíd, szépen kidolgozott költői lélek volt, akit bölcseleti tanulmányai a tudományok és dolgok nyugodt szemlélőjévé tettek. Az elébe rendelt nyájnak nem volt szigorú számadója. Kassa felé. Kassa felé igaz jószág, magyar csikó vágtat, üíg nyerítéssel köszönti az ismerős tájat, Nem fárad eí a vágtába, Fef se veszi fürge lába A hosszú út fáradságát, hej I dehogy is érzi, Csak a célját: — Kassai dóm öreg tornyát. — nézi. Odasiet a gazdája, magyar csikó hátán Jelenteni: Fejedelem I Őrt váltok a vártán I A nagyságod nyugodalmát, Zavartalan csendes áímát Már ezután újra kuruc, nyalka kuruc, őrzi, Hazajönnek, elkergetett, bujdosó vitézi! Kassa felé igaz jószág, magyar csikó vágtat, A gazdája szabadjára ereszti a szárat, Fut a csikó, nem kefl kantár, Rövidül a messze határ, Kassa város piacára csakhamar beérnek Vártát áfíani a kurucok nagy fejedelmének. SZABÓ GÁBOR. Furulyázott nekik szépen, a maga gyönyörűségére. Előadása inkább élvezet volt, mint tanítás, mert az anyagot nem szuggerálta se szenvedéllyel, se fegyelemmel. A régi tanárok közül Király József Pál nem tanított már minket. A tudósnak és művész léleknek csodálatos keveréke volt. Élvezettel verselt és az ötletesség derűje ragyogta be. A puritán környezet nem kedvezett ennek a derűs ötletességnek, azért a benne rejlő erőknek mellékútakon kellett kitörni. Rövidesen elment Rajcsányi János is, a tartalmas, magyar lelkű, gazdag szívű ember. Éreztük, hogy szeret bennünket és nem lettünk volna gyerekek, ha ezzel a szeretettel vissza nem éltünk volna. Tavasz felé, ha különösen alkalmas volt az idő a labdázásra, megkértük, hogy engedje el a történelem órát, úgy is előre vagyunk már, eresszen el bennünket labdázni. Az öreg úr egy darabig hümmö- gött, hogy nem lehet az! De mi nem engedtünk, mert tapasztalatból tudtuk, hogy engedni fog. Engedett is, de ezt a figyelmeztetést adta utravalóul: — De a hivatal szoba élőtt le- bujjatok ám, hogy meg ne lásson az igazgató úr! Persze hogy lebujtunk. Pedig mindenki tudta, hogy labdázni bizony el szokta ereszteni a gyerekeket az öreg úr. Vele együtt ment nyugalomba Keszler Károly. Öreg úr volt ő is, de az öregség gravitása nélkül. Valami bizonytalanul szétfolyó volt rajta, valami idegenség minden kedvessége mellett. Pedig szívesen hallgattuk, mikor a szabadságharcról beszélt. Maga is tiszt volt akkor és ezt szívesen emlegette. Poszvék Gusztáv emléke jár még e kor elején eltávozott öreg urak során. Azt hiszem, hogy betegsége miatt ment nyugalomba. Mikor a harmadikba jártunk, az ásványtant tanította, de csak egy-két hónapig, akkor is átköhögte szegény az órát. Kevés maradandó benyomás maradt róla. A többiek aztán megmaradtak és dolgoztak. Folyt. köv. Homonnai Drugeth Mária. Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár előadása a soproni evangélikus Nöegylet kúlturestélyén. A soproni evangélikus Nőegylet, kúltur- estélye az evangélikus ifjúsági egylet Szent György-uccai helyiségében óriási érdeklődés mellett folyt le. A nőegyieti tagok által ez alkalomra ízlésesen feldíszített terem majdnem kicsinynek bizonyult a szép közönség befogadására. A hittudományi kar hallgatóinak énekkara által előadott bevezető programszám után dr. Kovács Sándor hittndománykari nyilvános rendes tanár tartotta meg érdekes, magas nívójú és mélyreható történeti ok- adatolásokkal kisért alkalmi előadását „Egy hires asszony névtelen anyja“ címmel. Hires asszony névtelen anyja cím alatt Szécsv Mária édesanyjáról, Homonnai Drugeth Máriáról szólt az illusztris professzor előadása. Homonnai Drugeth Mária, akinek atyja korán elhalt, anyja pedig 13 éves korában elhagyta és vagyonából kifosztotta, vigasztalan, sivár árvaság után 20 éves korában ment férjhez STécsy Györgyhöz. Ennek emléke tette őt komollyá, szigorú erkölcsi felfogású puritánná. Vasidegti, fáradhatatlan, szenvedésein uralkodó nő volt. Katonás természetű gyorsan határozó, gyermekei és személyzete felett uralkodó alak. A család vagyonát teljesen ő kormányozta, férje halála után a család politikáját is ö szabta meg. Buzgó evangélikus mind a kettő, de mig a férjét itt is inkább rendi érdek vezeti, Szécsynét a reformáció erkölcsi tartalma ragadja meg. Templomokat, papokat, iskolákat segélyez, külfő dőn tanulókat gyá- molft. Csupán a könivsbergi egyetemre küld évente 200 Tallért. Támoga ja az egyházi irodalmat és szigorúan ellenőrzi az egyházi fegyelmek Még katonai szempontból is figyelemre méltó irányítást tud adni a megyének. Udvartartásában nagy szerepet játszanak az öregasszonyok, akik közül azonban a ledér felfogásuakat és a munkakerülőket hamar eltávolítja Kilenc gyermeke közül 4 leány maradt életben, akik mind előkelő nemesekhez mentek férjhez. Utolsó éveit leányaival és vejeivel való összeütkö-
