Harangszó, 1926

1926-03-07 / 10. szám

XVII. évfolyam. 1926. március 7. 10. szám. Alapította KAPI BÉLA 1810-ban. Laptulajdonoa: I OODáQtÚU Lutüor-SzöTBtsfta. la Ornzágo« Luther-Hz ö rét­té# hivatalos lapja. Késiratok, előfizetési dijak éa reklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő­kiadóhivatalának Szeutgotthárdra (Vasvra.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Meojelenlk minden vasárnap. 9 Buzgó hálával áldlak, óh Jézus tégedet! Halálodért imádlak, hogy adtál életet! Siarkesxtő-kladóhlratal : SZENTGOTTHÄRD. Vas vármegye. Flókkiadóhivatal .Luther-Társaság“ könyv- kereskedése Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 51/a. A „HARANGSZÓ“ előflietésl ára: az elad negyedévre 16.000 korona. Félévre 30.000 korona. Csoportos küldéssel lO’/t-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba az 1. negyedre 20.000 K. Keresztyén vagy? ... Efezus 5.8. „Mert valá- tok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban; mint világosságnak fiai úgy járjatok.* Ugye milyen különös kérdést vetettem fel! Keresztyén vagy ?... Bizonyosan megütközve felelsz: Persze hogy keresztyén vagyok, hisz olvasom a Harangszót, eljárok a templomba, élek az úrvacsorá­val ! . . . Hogy tudsz ilyet kérdezni! Vagy talán azt gondolod nem va­gyok megkeresztelve ? . . . De mindezek ellenére újra csak azt kérdezem : Keresztyén vagy ? ! Valódi, igazán a Krisztusban élő keresztyén . . . nem olyan, akinek egyetlen bizonysága a keresztle­vele I Mert hát mondd csak, az olyan ember, akiben nincs szeretet, aki nem tud bocsánatot kérni és bocsánatot adni, aki még nem tett szert olyan szemekre, amelyekkel másokban is megkeresi és megta­lálja a jót, akinek keze nem tud felemelkedni segedelemre és szol­gálatra . . . mondd csak: az ilyen ember szolgája az Úrnak, annak az Úrnak, aki minket szeretett ? az ilyen ember gyermeke az Isten­nek ... az Istennek, akihez így imádkozunk: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben . . .“ Keresztyén vagy? Mielőtt felel­nél, vizsgáljuk csak meg a beszé­dedet! Gondolj vissza egy kissé a múltadra. Vájjon mindig az igaz­ságot szólod ? Ajkad minden elröp­penő szavad.tiszta és szemérmetes ? Szórakozásodat nem rontja meg a könnyelműség, vagy valami szé­gyenletes dolog, amely a komoly keresztyénekben megütközést kelt ? Sikamlós tréfáid nem ejtenek foltot a tiszta, hófehér lelkeken ? Tudod-e, hogy az igazi keresztyén a leg­szívesebben az Isten nagy szerete- téről beszél ... és a mi beszélge­tésünkön milyen ritkán csendül át a hálaadás szava . . . azért kérde­zem : valóban keresztyének va­gyunk ? Azután vizsgáld csak meg a szívedet! Gondoljunk Luther isme­rős mondására : „Azt nem akadá­lyozhatjuk meg, hogy a madarak a fejünk felett el ne repüljenek, de azt már igen, hogy a fejünkön fészket rakjanak“. Ne engedjük, hogy a gonosz gondolatok szállást vegyenek, „fészket rakjanak“ a szívünkben; a zsoltárossal imád­kozzuk: „Tiszta szívet teremts ben­nem óh Isten . . .“ „Keresztyén vagy, mondod, Mert Krisztus neve rajtad S a menny, föld Istenét Uradnak vallja ajkad; De Istent Uradnak hiába nevezed, Ha parancsolatját egyszersmind nem teszed. * Uram te adj erőt Az igaz megtérésre, Hogy méltó lehessek A szép keresztyén névre Add, hogy valósággal legyek Krisztus hírs S építsem üdvömet az ő érdemire“. Ámen. Felekezeti külpolitika.* Irta: Hegedűs Lóránt. A világháború mérlegszámláját valószinüleg lezárhatjuk: a közép- hatalmak elvesztették a háborút, Franciaország elvesztette a békét, Oroszország visszament Ázsiába, ahonnét Nagy Péter annak idején nehezen cibálta ki és a világtör­ténet átment Amerikába. Egy győz­tes van, az Északamerikai Egye­sült-Államok, kik össze vannak forrva a brit királysággal. Ez az összeforrás sokkal mélyebb és erő­sebb, semmint gondolnók. Alig van Amerikában olyan család, amely­nek ne volna vagy Londonban egy háza, vagy Skóciában egy golf­pályája, vagy legalább egy angol hercegnő felesége. Igaz, hogy az amerikaiak, mint mindent, ezt az angol rokonságot is kissé túlságba viszik. Újabban már a westminsteri herceg képeit, sőt történelmi neveze­tességű kastélyokat is teljes egészük­ben átszállítják az Óceánon. Egy bi­zonyos, csak aki ebbe az anglo-saxon * A Pesti Hirlap f. évi február 7-diki számából Hegedűs Lóránt őexcellentiájá- nak szives engedelmével. világba bele tud kapcsolódni, csak az tud kiemelkedni abból a zsom- békból, amelyet ma Európának hívnak. Németország hosszú hány- torgatás után megtalálta ezt az útat. Locarnónak legfontosabb jelentő­sége abban áll, hogy Chamberlain a Mansion Houseban tartott beszé­dében Németországra köszöntötte a szeretet serlegét. Az angol sze­retet serlege nem szokott üres lenni. Azóta a franciák kivonultak a Ruhrvidékről, a brit csapatok Kölnből s a belgák a kölni zóna többi részéből. Egy szó mint száz hajókötelünket oda kell kötnünk a nagy angol gőzöshöz, hogy felvon­tasson bennünket úgy, ahogy az ember látja, ha Margate-től a Them- sen felfelé megy, mikor száz és száz hajó várja a dagály megér­kezését s egyszerre bevonulnak a Themsebe, magukhoz kapcsolván a kis uszályhajókat. Ilyen kis uszályhajó Magyarország. A kötél, amely minket összefűzhet: a protes­tantizmus. Ne áltassuk magunkat. Történelmi határaink nem érdeklik

Next

/
Oldalképek
Tartalom