Harangszó, 1926
1926-04-25 / 17. szám
140 HARANQSKÖ. 1926 április 25 csak azért, hogy világosabban álljon előttünk Isten hozzánk való nagy szerelme, mely hajlandó értünk megölni fiát. Figyeld meg ebben a történetben Ábrahám fájdalmát s gondolkozz el azon, hogy mibe került Istennek váltságod. Ápr. 29. A páskhabárány. II. Mózes 12. i-i3 Az első ember pár csak ígéretet kap a váltságról, az özönvízben már a váltság minden emberi értelmet kicsúfoló módjára is utal Isten, Izsák feláldozásában pedig már benne van az a kijelentése, hogy váltságunkért a legnagyobb áldozatra is hajlandó, a páskhabárány már az áldozat meghozataláról beszél. A félelmek ez éjszakájában, mikor Isten ítéletei vonulnak a földön keresztül nem biztosít Téged semmi más, csak ha a keresztfán megöletett Bárány vére alá rejtőzöl. Ápr. 30. Az érckigyó. IV. Mózes 21 . 4-9. Figyeld meg, mennyi hasonlatosság van a póznára tűzött érckigyó s a keresztfán vonagló Krisztustest között. Ha a páskha- bárány a váltság eredményei közül arra utal, hogy megment a nagy ítélettől, az érckigyó arra figyelmeztet, hogy már e földön meggyógyít a türelmetlenség és aggodalmaskodás kigyómarásából. Aki a kereszten megtapasztalta Isten szeretető*, az ma is kigyógyul ez általános emberi betegségekből. Neked nincs szükséged gyógyúlásra ? Máj. 1 Az engesztelési ünnep. Zsidók 9.11—15. Figyeld meg az engesztelési ünnep s a nagypéntek egymáshoz taríozandó- ságát. Mikor Krisztus viszi a nagy áldozatot az Istennek, ketté hasad a függöny s mögüle kilátszik a szövetség láda, ami el volt rejtve a nép elöl. Krisztus, mint főpap, közel hozza hozzánk az addig elrejtőzött Istent. Közei élsz-e ta Istenhez, vagy messze vagy Tőle? Zsoltár 73.28 Máj. 2. Emmaus. Lukács 24 . 25-27. Isten nem csak általánosságban beszélt a váltságról s annak áldásairól, hanem apró részletekben is. Olvasd el például a 22. zsoltárt 8 Ezsaiás 53. fejezetét. Figyeld meg, hányszor tér vissza az Ujíestáníentomban a szenvedések leírása közben e kifejezés: „hogy beteíjesedjík az írás.“ Á legcsodálatosabb a dologban nem a jövendölés pontos beteljesülése, hanem az, hogy Jézus kötelezőnek ismerte el magára nézve a bibliát. Búd rá te is életedet a bibliára. Túrócíjr Zoltán. KORKÉPEK. Karcolatolt a hétről. Az erkölcstelen táncok és erkölcstelen divat elleni tiltakozó nagygyűlést tartottak Budapesten a régi képviselő- ház nagytermében. Ezen a nagygyűlésen rendkívül érdekes nyilatkozatok hangzottak el az illetékes szónokok részéről. Saly László dr. pápai prelátus pl. 0. megállapította, hogy „Európa egyik városában sem olyan nagy az erkölcstelenség, mint a magyar fővárosban..„Budapesten senki sem tud megélni, de minden nő úgy öltözködik, mint egy primadonna Ravasz László püspök szerint: „A szemérem az isteni arc irtózása az emberbe rejtett állat elől; a szemérmetlenség, mely most tombol, az emberi állat forradalma...“ „Míg a századik magyar gyermekvonat vitte külföldre a sápadt magyar gyermekeket, addig itthon az ország fővárosában a pazarlás, erkölcstelenség és ruhátlanság rendezi a maga hetedhétországra szóló mulatozását. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy a mostani divat és táncok annyira lábrakapja- nak és ezeket olyan formában űzzék, hogy egy tisztességes lány egy táncmulatság után ne nézhessen az édesanyja szemébe . . „ Az erkölcstelenség felülről terjed lefelé és a kis embereknek, akár az ucca népének kell megmozdulnia ellene..." Kemény Lajos evangélikus lelkész beszédében rámutatott arra, hogy az erkölcstelenség a legrohamosabb mértékben öröklődik és ez a szörnyű bűn olyan hétfejű sárkány, amelyet csak a tisztaság, a nemzet ifjúsága győzhet le. Figyelemre méltó megállapításokat, nyilatkozatokat tett Ritoók Zsigmond egyetemi tanár, aki többek között a következőket mondotta: A mai táncok hatása az egész világon a kommunizmust készíti elő . . . Ha az arisztokrácia elvesztette a maga'’ jogát, akkor van még egy kötelessége: adjon példát az alsóbb társadalmi osztályoknak, hogyan kell egyszerűen öltözködni, élni, hogy a templom hangja és modora uralkodjék a társadalomban és vezesse az embereket. Ezekutána már most érdekes volna megállapítani, hogy váljon a vidék csak valamicskével is magasabb erkölcsi alapon áll-e, a táncot, a divatot, az erkölcsöt illetőleg, mint a főváros? A kuruckor költészete. Irta: Vakarcs Kálmán. A kurucköltészet gyöngyszemei kö züi a következők az ismeretesebbek: Az »Oláh Garő* költeményben kedvelt lova igy esedezik gazdájához : .Uram, uram, Oláh Gerő — Ne kergess én rajtam őzet, Ha törököt nem fogsz, nem vágsz!“ Majd meg csakis azon feltétellel szabadítja ki az árokba esett lovagját a mélységből, ha megígéri neki, hogy »rajta bátor szívvel pogányt vág*. A ló is résztvesz gazdájának az örömében, bánatában. A szomorú időket, az ellenség rontását az állat is megérzi. — A »most jöttem Erdélyből* kezdetű dalban a »bujdosó katona* távozó ura, Thököly után kesereg A »Buga Jakab énekéi ben a bujdosó szegény legény élete és lelki állapota van plasztikusan bemutatva. A keserű fájdalom és bánat vesz erőt a katonán. Panaszos hangokat hallat az »Egy bujdosó szegény legény* kezdetű énekben is a csüggedésnek indult katona, akinek .Szakadozott, szennyes ünge, Rongyos fejér köpönyege, Megkopott tollas süvege, Kidült csizmájának kérge.“ De bízik az »idő megfordulásában*, amikor a »katona-csillag felderül*. A »Kuruc tábori dal* és a »Csinom Palkó* c. dalok pedig a vidám tábori életet mutatják be a mulatozó kuru cok között, akik táncolnak, tábori tüzek mellett borozás és nótázás között töltik pihenő perceiket. De a vigedozás alatt kitör szívükből a közös keserűség érzete, amely lépten kiséri őket, mint az árnyék az utazót Sírva vígadoz a jó kuruc is, mint ahogy az igazi magyar szokott. Élet- eleme tehát a szegény kurucoak, amint a nótája is mondja: a harc, a küzdelem, a dicsőség, a bor, a sze relem, a tánc és a nóta. A vidám tábori élet azonban a szatmári béke után siralmassá változott. Ezután már »nircs becsületi a katonának, mint volt régenten a kunságnak .. .« A szerencsiben kurucok bujdosókká válnak és az Alföld erdeiben ütik fel tanyájukat: betyár, zsivány életre adták fejüket. A kuruc szomorú sorsát a labanc is nehezíti, amikor gúnydalaibsn a kuruc letűnt régi gyöngyéletét gúnyolja ki csípős vonásokban A »Labanc gúnydal« erős iróniával ecseteli a szegény ku- rucnak a megváltozott helyzetét. A nyalka kuruc hetykesége, vidám élete, pajtánkodása megszűnt, fegyverzete, ruházata elrongyosodott; azt a nyalka knrucot, aki egykor, mint a struc, fényeskedett, most — a labanc véleménye szerint — Isten megbüntette sok vétkéért. A kurucdaloknak a koronája, vagyis Gyulai szériát »a nemzeti szenvedések rapszódiája* a híres Rákóczi- nóta, amely a felkelés leverése után támada és a vígasztalhatatlan keseiű- ség tör elő minden sorából. Rákóczi éneke, Rákóczi siralma, Cantus Hun- garorum, Luctus Hungáriáé, Magyar- ország éneke címen ismerték és énekelték ezt a szivbemarkoló, a nemzet tragikumát markánsan ecsetelő éneket.
