Harangszó, 1925

1925-12-27 / 52. szám

XVI. évfolyam. 1925. december 25. 52. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-baa. Lap tulajdonol: i Duinttli Ulisr-SiöTeUío la OrnifM Latkw>RiÍT«t- •é| hl t a tál m lapja. Kérixatok, alőfiaetéal dijak 6a reklamációk a HARANGSZÓ aaerkeaxtó kiadóhivatal inak SMQtcotthárdra (Vaarm.' küld and ók Hlóüaetéat elfogad minden er an*. lelkét* éa tanító. lifljilBilk DiBdiii minap. Jézusunk. te ég szülött Légy szívünkből üdvözöl Boldog örömnapunk... Lukács ev. 2. ío. íme hir­detek néktek nagy örömöt, mely az egész népnek öröme lészen.“ Örömöt hirdető angyal száll a világ felett. Beszéde nem marad elröppenő szó, amit az angyal Ígé­rete hirdet, azt beteljesíti Krisztus és megtölti vele az emberek szívét. Karácsony örömszerző drága ün­nepe az egész világnak. Óh, hogy ne telnék meg szánk vígassággal, ha meggondoljuk: mekkora nyomorúságból szabadí­tott ki minket a Krisztus. Ki ne örvendeznék, ha gondol arra a nagy ajándékra, amellyel maga a jó Isten lepett meg bennünket — hisz nem kevesebbet, mint lelkünk üdvössé­gét nyújtja felénk ez a karácsonyi ajándék I Hogyne örvendeznénk, mikor ünnepünk öröme kihat a világ mind a négy tájára, és „az egész népnek öröme lészen!“... Énekeljetek hát boldogan vidáman! A szívetek pedig teljék meg szent hálaadással, ismét mondom: szent hálaadással! Tudom, hogy sokak epedő vágyaiból vágyak még ma­radtak, sok reménységünk talán dérütött virágként hullott fagyos földre, itt is, ott is hiányzik valami vagy valaki . . . szomorú szemmel nehéz veszteségeket siratunk . . . De mégis mondom: Testvéreim! könnyek között is hálát adjatok. Hisz halljátok, miként száll a ka­rácsonyi énekzengés: „A szenvedő az özvegy, árva Hulló könnyét tö­rülje le; Nézzen az égi jó Atyára, S a szív békével lesz tele. Zendül- jön buzgó hálaszó: Itt a szelíd Vigasztaló.“ Az égboltozat csillagfénye annál tündökletesebben világít, minél fe­ketébb éjszaka borong felettünk. Ilyen legyen a karácsonyi öröm is! Örökös öröm az Úrban! . . . A pusztaságban felemelt gyertyafény magános, gyenge lángja hirtelen ellobban a gyenge szellő rezdülésre is . .. ilyen a szív minden földi öröme: gyorsan lehull, hirtelen ki­alszik ... De a karácsony öröme hasonló az oltáron gyújtott lánghoz, vagy a karácsonyfa világosságá­hoz : odakünn zúghat a vihar, tom­bolhat a förgeteg — az a fény A jól ismert karácsonyi kép ele­venedik meg szemünk előtt. Csil­lagfényes ég oszlatja a föld sötét­jét. Angyali ének hirdeti az isteni szeretet örökkévalóságát. Isteni Ígé­retekkel, kifürkészhetlen lehetősé­gekkel telik meg a világ. Jöven­dőbe látók sejtelme, próféták re­ménysége válik valóságra. Kezdő­dik a világtörténelem új fejezete s az emberi léleknek egészen új vi­lága. S mindezt összefoglalja az egyszeri karácsonyi kép : gyermek, Krisztus fekszik a jászolban s fe­lette angyali ének zendül. Jellemző, hogy ebből az ünnep­ből az emberi lélek mindenek előtt a szeretetet érzi ki. Tényleg ez a legfontosabb. Az Isten örökkévaló szeretete, az emberi lélek megmen­tésére irányuló irgalmassága soha­sem nyilatkozik meg olyan hatal­masan, mint mikor az ő egyszülött fiát adja e világnak. Méltán zeng tehát ezen a napon a hála édes himnusza a keresztyén templomok­ban. Jogosan teszi az ember a sze­retet ünnepévé azt a napot, melyen az Isten szeretete megnyilatkozott felette. mégsem alszik ki! Énekeljetek hát, és legyetek vidámak! Karácsony van... derüljön fel a szoinorkodók könnybarázdás arca is, egy akarat­tal énekeljük: „Háladás légyen az Atya Istennek, O szent Fiának, a ma születettnek, A Szentlóleknek, mi bölcs oktatónknak, Vigasztalónknak. Óh örök Isten, dicső Szentháromság, Szálljon mireánk tőled világosság, Távozzék tőlünk bűn és szomorúság, Légyen vidámság 1“ Ámen. „ Béla püspök. De mégis úgy érzem, hogy ka­rácsony ünnepét a világosság ün­nepének is nevezhetjük. Kellene is neveznünk. De talán nehezebb ezt a napot, mint a világosság napját megszentelni. János evangélioma I. fejezeté­nek 9—12. verseiben nehéz, tömör szavak hangzanak el. Az igazi vi­lágosság eljött a világba, mely rneg- világosított minden embert. A vi­lágban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Valakik pedig befogadták őt, ha­talmat ada azoknak, hogy Isten fiává legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek. Olvassuk el ezeket a mély ér­telmű karácsonyi szavakat újra és újra. Megtaláljuk bennük a kará­csonyi öröm teljességét. Bennük dobog a teljes isteni szeretet, ben­nük zeng elmondatlan az angyalok éneke. De ugyanekkor meglátjuk az elküldött Jézusban a szeretet mellett a világosságot. Megértjük, hogy a világosság harca egy örök harc a sötétséggel szemben. Körül­vesz a bűn. Elgáncsol a gyengeség. Hálójába kerít a kísértés. A sötét­A világosság ünnepe. Irta: Kapi A Harangszót egyetlen család sem nélkülözheti!

Next

/
Oldalképek
Tartalom