Harangszó, 1925

1925-11-15 / 46. szám

364 HARANQSZO. 1925. november 15. A Naptár rendkívül változatos. Szebbnél-szebb cikkei, elbeszélései, költeményei valóban lelket gyönyör- ködtetők. Ára 20.000 korona. Dr. Kovácsics Sándor: „Anya- és csecsemővédelmi útmutató“. Köztudomású dolog az, hogy Ma­gyarország a csecsemőhalálozás terén Európában vezetőhelyet foglal el. Ezen szomorú és nemzetünkre nézve tragikus körülménynek számtalan oka van. Egyrészt a háború az anyák életkörülményeit megnehezítette, nem tudják élethivatásukat kellőmód be­tölteni, szervezetük beteges, legyön­gült 8 így magzatjuk sem eléggé élet­képes. Másrészt a csecsemők nevelése és táplálása terén nálunk az anyák sajnos járatlanok s így előáll az a szomorú való, hogy Magyarországon az újszülöttek közül minden ötödik elpusztul az első életévben! Sürgős és alapos cselekvésre van tehát szükség az állam és a társa­dalom részéről. Ezen nemzetmentő munkálatok egyik kitűnő eszköze: a betű ereje. Eredményes anya- és csecsemővédelem csak úgy lehetséges, ha az anyák szakszerűen kitaníttatnak. E munka szolgálatában áll dr. Ková­csics Sándor, az országos nevű téti járásorvos kis füzete, az »Anya és csecsemővédelmi útmutató*. — A szerző világosan, népies modorban feltárja anyáink előtt a csecsemő- halálozások ijesztő arányait, kitanítja őket az anyaság egészségének védel­— Mi cso-cso-da?! — ugrott fel Ju­dith asszony hebegve, kitörő nagy indulat­tal. ■ — Aztán nem ütötted pofon olyan szemtelen kérésért. — Nem ... Ds hogyan is tettem volna olyant, édes anyám ? 1 — szólt Annu3 meg­szeppenve. — Hát mit tettél ? — Én ... én semmit. — És a cipő?! — — A cipő... a cipőmet... az új cipő­met felhúzta. — Mi a pokol ?!... Oda adtad neki az új cipődet, hogy tönkre tegye ebben a szörnyű sárban s hogy a magáét meg­kímélje 1... Annuska egy szót nem bírt kiejteni, csak állt lehorgaszíott fejjel. Judith asszony megszürkült haját tépte indulatában. — Jaj» jaj. ebbe a szörnyű gazságba, meg a te hülyeségedbe bele lehet őrülni! De utána futok és az úton húzom le a lábáról... Vagy, nem is tudom, mit csi­náljak ? ... De ilyen kutyaság, ilyen ször- •yü kutyaság!... Hisz még az is kitellik attól az infánvis személytől, hogy vissza se hoz*a a cipőt. — De vissza hozza, hiszen az övé meg itt van a szekrényben. Itt hagyta addig, mére, a csecsemőgondozásra és ápo­lásra, a csecsemők helyes táplálására s mindennemű — gyakran előforduló — káros behatás távoltartására. A kis füzet kiválóan alkalmas arra, hogy széles rétegekben elterjedve el­érje célját: a szomorú statisztikai adatok javulását. Hogy e füzet ter­jesztése minél gyorsabban és céljának megfelelő méretekben lehetővé váljon, Győr vármegye alispánja rendeletileg intézkedett, hogy a füzet minden anya kezéhez jusson gyermeke szülelése után. — Értesüléseink szerint ezen észszerű intézkedést csakhamar a többi vármegyékben is életbe fogják léptetni A kitűnő munka előszavát a gye­rekgyógyászat kiváló tudora, dr. Heim Pál írta. A füzet az Országos Falu- szövetség kiadásában jelent meg. Dr. F. I. Tanítók gyűlése. A Középvasi Ág. Hitv. Evang. Egyházmegye Tanítóegyesülete no­vember 5-én Rábabogyoszlón tartotta őszi közgyűlését Róth Kálmán elnök­lete alatt. A gyűlést megelőzőleg istentisztelet volt, amelyen Varga József sárvári lelkész imádkozott. A tárgysorozat első pontját Fodor Lajos helybeli tanító gyakorlati taní­tása képezte, ki az I. osztályban az 5 ös számkört ismertette, majd a III. osztályban lakóhelyismertetést és az V—VI. osztályban történelmet tanított. Róth Kálmán elnök megnyitó be míg vissza nem utazik Pestre. — Mi ? 1... Itt van ? ! — rikkantott az özvegy oly hangosat, hogy csakúgy vissz­hangzott a nagy mestergerendás szoba. — Hát itt van ? I... Úgy lerúgta erre Judith asszony ballá­báról a fél csizmát, hogy neki repült a túlsó falnak. Húzta, rángatta fel aztán lá­baira a pesti menyecske szép cipőit. Annuska hüledezve nézte. — Mit akar vele, édes anyám?! — Semmi mást, csak egy kicsit meg­úsztatom a parádés cipőt a kertben a po­csolyában. Meg osztég ebben tisztogatom ki „az istállót. — De anyám, ne tegye azt... Jaj, de nem szeretem 1 A bosszú nem szép dolog, nem vezet jóra 1 — tördelte Annus kétség- beesetten a kezeit. — Mit ? 1 Nem szép ? ... Dehogy nem szép... de még milyen szép, jó ez nekem 1 Mintha csak hájjal kenegetnék a szivemet! — törtetett Pálné bőszen kifelé, bele a legnagyobb sárba, pocsolyába. — Látod, de szép! — emelte s mutatta fel egyik lábát a pocsolya közepében állva s abban a pillanatban úgy hányát vágódott az özvegy menyecske, hogy a nagy zuha­nás, loccsanás hangját, csak a rémült si­koltása múita felül... szédében szívélyes szavakkal köszön­tötte id. és ifj. Szigethy Sándor föld- birtokosokat, Rónai B. Oyula és Varga József lelkészeket, továbbá Fülöp Lajos felsőpatyi körjegyzőt, mint vendégeket, kiket lelkes tanügy- és tanítóbarátokként aposztrofált, majd áttért a közgyűlés az elhangzott ta­nítás elbírálására. A f. é. nyári közgyűlés határo­zatának megfelelően foglalkozott a közgyűlés az iskolai mozinak, a szem­léltető oktatás e nagyszerű segédesz­közének kérdésével s úgy határozott, hogy az iskolák hárman-négyen szö­vetkezve, körzetenként egy-egy mozi­gépet szereznek be, mihelyt az erre a célra rendelt összeg együtt lesz. Somogyi Béla az új népiskolai tantervet tette tárgyilagos kritika tár­gyává megkapó éleslátással megszer­kesztett értekezésében, melyért a köz­gyűlés köszönetét fejezte ki. Vörös Sámuel szintén az új tantervhez szólt hozzá, majd pedig a 18 éven aluli egyéneknek a dohányzástól és korcs- malátogafástól való eltiltását szorgal­mazta. Ez utóbbi javaslata felterjesz­tetett a vármegyei közigazgatási bi­zottsághoz. Gőcze István ismertette az állami költségvetés-javaslatnak azt a pontját, mely szerint az állam a természetbeni járandóságokat egységenkint az eddigi 306.000 K helyett 408.000 K értékben számítja be a nem állami tanítóság fizetésébe, amit mint teljesen indo­kolatlan és igazságtalan eljárást a közgyűlés megdöbbenéssel vett tudo­másul és előadó javaslatára az egy­házi főhatóság utján keres sürgős orvoslást eme, az egyenlő elbánás elvét mélyen sértő javaslat keresztülvitele ellen. Végül az elnök indítványára határozatba ment, hogy az egyesületi tagok, újabb adományukkal járulnak hozzá néhai Kapi Gyula tanítóképzó- intézeti igazgató művészies síremlé­kének felállításához, majd több peda­gógiai és adminisztrációs ügy letár- gyalása után az impozáns gyűlés a Hiszekegy eléneklésével véget ért. A gyűlés után megalakult az egyesület énekkara Somogyi Béla szakavatott vezetésével, azután közebéd volt a Takács féle vendéglőben, honnan egy kellemesen eltöltött nap emlékével távoztak a gyűlésen résztvevő tanítók és vendégek. Gőcze István. Evang urileány hosszú bizonyítványok­kal a házíaríás vezetésében, varrásban jár­tas, házikisasszonyi állást keres uriháznál. Ajánlatokat „minden tekintetben teljesen megbízható“ jeligére a kiadóhivatal továb­bít. 1-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom