Harangszó, 1925

1925-02-01 / 5. szám

34

Febr. 2. 1871. Meghal báró Eötvös József költó, író és magyar kultuszminiszter.

*

Caraffa Antal, nagybátyja az aver- nói bíboros közbenjárására került a bécsi udvarhoz, hol kamarássá, majd ezredessé és lovasezred tulajdonossá, végre belsó titkos tanácsos és udvari haditanácsos lett. 1686 ban, mint a felsőmagyarországi hadak parancsnoka üldözőbe veszi Tököly kurucait. Lelkiismeretnélküli magyarokból és németekből Eperjesen vértörvényszéket állít fel, melynek üléseit 1687 február 1-én nyitotta meg, a vérpadot pedig ablakai előtt ácsoltatta meg. Ha valaki evangélikus és gazdag volt, az már elég okul szolgált, hogy a vértörvényszékre, majd onnan a vérpadra kerüljön, ürügyül az elfogatáshoz és vádhoz koholt levelek és egy elvetemült s felbérelt nő vallomásai szolgáltak. A vád király élete ellen irányuló összeeskü vésről szólt.

1687 február 1 - tői az év szeptemberéig Caraffa nem egy magyar evangélikust kerékbe töretett, felkarózott, mígnem a nádor és a fóurak is megelégelték hajmeresztő kegyetlenkedéseit s Lipót királytól az eperjesi vértörvényszék felfüggesztését kérték. Az országgyűlés is ekkor törvényben mondotta ki az eperjesi vértörvényszék eltörlését. A király visszahívta Caraffát, azonban „dicséretes“ munkájáért az aranygyapjas renddel tüntette ki.

Csillagot olvastam ...

Csillagot olvastam: kettő, három fényes, A többi halovány, pislákoló mécses.

Közel van a naphoz, mégis olyan árva, Verőfény-csókolás sohse hullik rája.

Lelkekbe is néztem: kettő, három boldog, A többit sorvasztják nehéz földi gondok. Közel van az éghez, mégis olyan szegény, Hiányzik belőle, hit, szeretet, remény.

SCHÖCK GYULA.

Hű mindhalálig.

Irta: Gyurátz Ferenc. (19)

Ebéd után Alfréd Károly kíséretében bejárta a telepet, látogatást tett egyes házakban, megnézte a kerteket is. Egyikben kevesebb, másikban több munkának eredményét látta. Talált oly házra is, ahol a kertben az asszony leányával szorgálmasan kapálta, töltögette a kukorica, burgonya bokrokat, hogy a jövő télre is meglegyen a jó lisztes sült földi alma s az annyira kedvelt pattogatott kukorica, míg férje fiával együtt kerítés emelésével törekedtek a

Carall'a jellemzéséül szolgáljon ama közismert kiszólása: »Ha tudnám, hogy ereim közt csak egy is van. amelyben a magyarok iránt némi kímélet és némi hajlandóság rejlik, kész volnék kivágni és megégetnie Evangélikusok és magyarok ez idén .február 1-én emlékezzünk a régiekről, az alkalom adódik és imádkozzunk 1...

HARANOSZÓ.

_____

K

api Béla: Új Élet.

A Luther-Társaság új kiadvány- sorozatának első füzete a Társaság elnökének nevét viseli homlokán. A dunántúli egyházkerület püspöke mint kiváló szónok és író országszerte ismeretes. Kedvező jelnek tartjuk tehát, hogy az új sorozat, Élet és Vallás címen, az ő nevével indul útjára.

A negyvennégy oldalas füzet mély gondolatoknak és örök hitigazságoknak gazdag tárháza. A bűnnek halálából a kegyelemből nyert üdvösség ragyogó életébe: ez a könyv tartalma. S mikor az illusztris szerző az új élet kialakulását a tékozló fiúról szóló példázat alapján fejtegeti, nemcsak any- nyit ér el, hogy értekezésében az evangéliomnak aranyfonala csillan fel minden lapon, hanem egyúttal sikerül neki az is, hogy értekezése plasztikussá, életszerűvé válik, s megragad bennünket a bűnnek és kegyelemnek egy ember életében megnyilvánuló ereje. Nagyban előkertet védelmi állapotba helyezni. Máshol csak a nő dolgozott a háznál, a férj vadászni ment.

— Tagadhallan — jegyzi meg Alfréd — hogy ezen indián törzsnek az egyoldalú barbárságból kibontakozása megkezdődött. Jó vezetés mellett, ha lassan is, de mindig többre halad a jó utón.

— A kapitány urnák — szól Károly — eleitől fogva gondja volt arra, hogy sem- mitse kezdjünk erőltetéssel Mindent megtett, hogy a nép maga is belássa, hogy tervének megvalósulása javára szolgál. Ret- tenthetlen bátorságával tekintélyt szerzett, nagylelkűségével megnyerte a közbizalmat. Végül mindazon indítványát, amely nem követelt nehezebb munkát: az összehívott gyűlésen elfogadták. Elődeik az erőfeszítést ősidőktől fogva csak a vadászatra és a harcra tartották fen. Az első cél a mostani nemzedékben a munkakedvnek, a hozzátartozókról való gondoskodásnak felkeltése. Ha ez — bár még több év múlva is sikerült: akkor a család eltartása az indiánnak békés életmód mellett is biztosítva lesz.

— Mivel lehetne még Károly e népre nézve a háztájat vonzóbbá tenni, benne a tulajdon megbecsülését ébreszteni?

— Gyümölcsfákkal. A kapitány úr már megalapította a faiskolát: abból szándékosegíti a fejtegetések elevenségét a püspök stílusának képgazdagságu, szemléltető realitása, a szavaknak megkapó életereje.

Az értekezés a bevezetésen kívül négy részből áll: Isten nélküli élet; Az új élet útja; Az új élet; Az új élet erői.

Az élet harc és probléma. A harc folyik a sírig. A probléma minden ember életében újból megoldásra vár. Az igazi élet csak az Istennel való közösségben fejlődik ki. Ennek a közösségnek megszakítása a bűn. Reámutat szerző arra a fontos körülményre, hogy a bűn nem beteges gyengeség, a bűnösnél nem lehet szó akarathiányról, a bűn pozitív hatalom, amely Istenellenes dolgon törekszik, s előbb vagy utóbb elvezet az élet csődjéhez.

Az új élet felé vezető utón az első állomás: a bűn megismerése és beismerése. Mint emberek, valamennyien bűnösök vagyunk. Bűnünk beismerésére eljutunk, ha egybevetjük a való életet a követett élettel. A beismerésnek a részletekig kell hatolni, mert abból tűnik ki, hogy a bűnösségben az ember elhatározása és akarata a legerősebb rugó, s az ember felelős. A második állomás: a bűn- bánat. Ez nem jelenti a büntetéstől való félelmet. Alapja a fájdalom, a megtört szív, a siró lélek; de nem kétségbeesés, mert reményünk van Isten atyai kegyelmére. Harmadik állomás: a megtérés, a1925. február 1.

zom benépesíteni a kertjüknek egyik felét. A jó gyümö'cs a legegyszerűbb népre is nagy vonzó erővel hat.

— Igaz, de még néhány évet a gyümölcs terméshez megnyerhetünk, ha a tavaszra szép oltványokat küldök. Gondoin lesz reá, hogy minden indián családfő kertjébe a jövő évben tiz felnőtt oltványt ültethessen.

— E jótettével Walther úr mindnyájunkat hálára kötelez. Ezzel is hathatósan élesztjük indiánjainkban a ragaszkodást az otthonhoz.

Az estebéd még a lelkészcsaládnál várt a vendégre. Ezt megelőzőleg az alkonyodni készülő nap sugárzása mellett Alfréd Karóimnál a virágokkal szegélyezett szép udvaron sétált, míg a háziasszony a konyhában volt elfoglalva.

— Hogyan tudott megszokni, Karolin kisasszony, — kérdi Alfréd — itt e vad vidéken, ahol rengeteg erdőkön s mellettük végtelen rétségeken akadhat meg a szem és eleinte még az indiánok hangulat- változása is fenyegethette életüket?

Karolin mosolyogva tekint reá :

— Walther úr, ha az ember korlátolni tudja vágyait: a legszerényebb helyzetben is nyugodt, elégedett lehet.

— De mégis, nem bántotta ez a foly-